A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 21. szám - Magánjogi tanulmányok az igényper keretében. [Könyvismertetés]

t68 A JOG mélyre ható fejtegetésekkel ismerteti egyik további fejezetben szerző; érvelései kiterjednek minden ujabban felvetett theoriára, amelyek mindegyikét beható tárgyalásban részesiti. Szerző is azt az ujabban csaknem általánosan elfogadott felfogást vallja, hogy a növedék tulajdonképpen nem egyéb, mint dolog-álkatrész, ez alatt pedig Zsogod nyomán azt a dolgot érti, mely a födologban mint egységben létezik;applikálva ezt a végr. t. 159.és 160. §. is megállapítja, hogy midőn a törvény «tartozékról* szól, ez alatt voltaképp alkatrész értendő. A tartozék tárgyalásánál elmondottakat magunk is valljuk, csupán azt a nézetet nem fogadjuk el, hogy az ingatlannak ingatlan is lehet tartozéka. Bennünket ugyanis a Brcznóbánya város háztizedintézményében felhozott példa meg nem győz annak a szükségességéről, hogy a tartozék minősége az ingatlan dolgokra is kiterjesztendő. A joggal, mint az igényper tárgyával is részletesen foglalkozik szerző, aki szerint minden engedményezhető jog képezheti az igényper tárgyát; gyakorlati szempontból a jogokat is ingó és ingatlanokra osztja és utal arra, hogy az igényper tárgyainak ingatlan természetű eseteit a vt. 163. §-a külön meg is állapítja. Bővebben tárgyalja ezután a követelések letiltásának joghatásait és tagadja a letiltás, constitutiv Itatását. A következő fejezetben a vt. 43. §-sal kapcsolatban a birtok és birlalat kérdéseit fejtegeti; nézetünk szerint szerző helycsebben járt volna el, ha figyelembe vette volna, miként a Tervezet a birlalat fogalmát elejti (Ind. II. k. C>7. old.) és ez alap figyelembevételével de lege ferenda foglalkozott volna az eshetőségekkel. Bár szerző azon magatartása, amelylyel a Tervezet álláspontját figyelmen kivül hagyta, valamint egész érvelése arra enged következtetni, hogy ő a különbséget fenntartani óhajtja, mégis annyit ő is concedál, hogy a feltétlen foglalhatóságnak a bírálatra való kiterjesztése helyes, miből kitűnik, hogy a végr. t. szempontjából sincs szükség ezen megkülönböztetés fenntartására. A következő fejezet a tulajdonjogról szól és ebben főleg a feltételes tulajdonjognak a gyakorlatban leginkább előforduló eseteivel és pedig a próbára való vétel, a visszalépési jog és a tulajdonjog fenntartásával való vétel, a telekkönyvi előjegyzés és perfeljegyzés, stb. eseteivel foglalkozik. Végezetül tárgyalja a szerző az igényperi causák néhány tipikus esetét, mint pl; : a birtok, ajándék, adás-vétel, bizomány, hozomány, hitbér és közszerzemény esetét. Kiemelendőnck tartjuk azon fejtegetéseket, melyeket az «adás-vétel» cim alatt a színleli ügyletek fogalma és ismérvei tekintetében előad és azt, hogy szerző tulszigorunak tartja joggyakorlatunkat, mely a házastársak közötti ügyletet a hitelezővel szemben érvénytelennek tekinti ha nincs tradíció, vagy ha az a hitelező követelésének fennállása idejében létesült. Szerző ezen állásfoglalását nem tartjuk mindaddig indokoltnak, míg a csalárd üzletátruházásra vonatkozó tö'vény életbe nem lép, mert addig sohasem lehetünk elég szigorúak, hogy a legvakmerőbb visszaéléseket kellőkép megtorolhassuk. Zachár Gyula dr. nagy irodalmi apparátussal megirott munkája igazolja hivatottságát a magánjog és perjog belterjesebb müvelésére, ugy, hogy érdeklődéssel várjuk további munkáit, különösen oly irányban, hogy a végrehajtási törvény küszöbön álló reformjára való tekintettel Zachár dr. nézeteit és tapasztalatait a végrehajtási eljárás egész compl, xumára vonatkozólag mielőbb ismertetné, hogy a törvényhozó meghízható és tudományos alappal birjon oly irányban, hogy mit és hogyan reformáljon. Spitzer József dr., budapesti ügyvéd. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. revisiója. Az Országos Iparegyesület megbízásából előadói javaslatképpen irta Kelemen Manó István, mérnök, hites szabadalmi ügyvivő. Kiadja az Országos Iparegyesület. Budapest, 1905. Ára 5 korona. Szerző mindenekelőtt nagy vonásokban kimutatja a szabadalmi törvénynek elvi elhibázottságát, ugy a szabadalmi hatóságok szervezete és ügykezelése, valamint az eljárás tekintetében. Azután kifejti azokat az általános szempontokat, melyeket a törvénytervezet a szabadalmi hatóságok szervezete és az ezek által követendő eljárás tekintetében elfoglalt; végül a szabadalmazhatóság, a gyakorlatbavételi kényszer és a szabadalombitorlás kérdésének megoldását ismerteti. A parlamenti választói jog terjedelme a nagyobb európai államokban. Irta Harrer Ferenc dr. Különlenyomat a Huszadik Századból. Budapest, Politzer Zsigmond és fia, 1905: Ára 1 korona. Az igazságügyi orvosi tanács munkálatai. Kiadja a m. kir. igazságügyminiszterium. Szerkesztik Korányi Frigyes dr., liécscy Imre dr., Balogh Jenő dr., Genersich Antal dr., Moravcsik Emil dr*, Schathter Miksa dr. Budapest, 1905. Politzer Zsigmond bizománya. Ára 4 korona. Vegyesek. Jogász-vitaestélyek. Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete e hó 12. napján tartotta utolsó vitaestélyét, az ügyvédi kamara termében, szép számú hallgatóság előtt. Ezeknek a vitaestélyeknek, melyeket Elek Béla dr. budapesti kir. büntetőtörvényszéki aljegyző rendezett, kiváló hasznuk volt a fiatal jogászság körében. A budapesti ügyvédi kamara mindég meleg érdeklődéssel kisérte e vitaestélyeket s a budapesti törvényszékek elnökei is pártoló köriratokban hivták fel reájuk a birói s jegyzői kar figyelmét. Az ügyvédi kamara mindegyik estélyen képviseltette magát. A vita eredményét eldöntő szakférfiak gyanánt a birói s ügyvédi kar kiválójai szerepeltek. Eddig öt vilaestélyt tartottak, melyeknek előadói és tárgyai a következők voltak: 1. októberben Elek Béla dr. kir. büntetőtörvényszéki aljegyző: Özvegyi jog és kozszerzemény c. alatt; 2. novemberben Lcszay Árpád dr.kir. törvényszéki aljegyző: A kereskedelmi megtartási jog c. alatt; 3. decemberben Szidoti I )ezső ügyvédjelölt: A felülvizsgálatról c. alatt; 4. márciusban Lénárt Albert dr. ügyvéd : A bűnvádi perrendtartás 556. §-ának hézagáról c. alatt; 5. végül májusban Borsodi Miklós dr. kir. törvényszéki joggyakornok : Magánjogi kérdések a büntetőjogban c. alatt tartottak előadásokat, melyeknek nyomán mindig élénk és tartalmas vita fejlődött ki. A vitaestélyeket őszszel folytatni fogják. A m. kir. Kúria polgári szakosztályai június 9-én (pénteken) d. e. 10 órakor a diszteremben Szabó Miklós elnöklete alatt teljes ülést tartanak, melynek tárgya: I. Megvitatása és eldöntése a szegedi kir. ítélőtábla 4 számú és a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 9. számú polgári teljes ülési döntvényeiben észlelt elvi ellentétesség folytán a következő polgár-jogi vitás elvi kérdésnek : Ingatlanok vételárának birói utón való felosztásánál a törvényhatósági útadó előnyös tételként sorozandó-e vagy nem? Előadó: Mezey Albert, a kir. Kúria birája. Birói végzés a szellemekről. Az avellinói kadi oly végzést hozott a minap, mely a szcllemvilágra s tisztelt lakóira nem valami kedvező. Egy háziúr egy házaspárt azért panaszolt be, mert a bérszerződés megszegésével otthagyták a házat, annélkül, hogy a hátralékos bért megfizették volna. A házaspár azt állította, hogy a házban kísértetek járnak, a bútorokat láthatatlan kezek taszigálják ide-oda, fantomok jelennek meg, a fiatal asszonyt a szellemek éjszakánként bántalmazzák, sőt a férjet egyszer kegyetlenül elverték, mikor a feleségét meg akarta védelmezni tőlük. Szóval a házban valósággal (fff) ördögök járnak. A signor pretore dél-olasz ember létére is a következő rideg Ítéletet hozta: «A modern tudomány teljesen positiv, a szellemek létezését tehát kizárja, melyeknek visiója ideges túlfeszültségen s hysterizmuson nyugszik. Akinek ilyen jelenései vannak, azokat tényeknek mondja el, az ezekből leszűrt elméletet azonban a tudomány nem ismeri el. Különben is az 1,575. §. szerint, ha a háziúr köteles a lakókat a lakás nyugodt használata felől biztosítani, hogy védhetné meg a házat a szellemek ellen, melyek testnélküli árnyékok ? Hogy kergethetné ki őket ? Másrészt (1,577. §..) a szellemek sohasem képezhetik azokat a titkos hátrányokat, melyek egy lakásnak a használatát akadályozzák s az egyház hite szerint nem a háziúr, hanem a papok által üzhetők ki>. Erre az istentelen kadi a szellemektől meglátogatott házaspárt arra ítélte, hogy a háziúrnak fizessék meg a hátralékos bért. Költségekben marasztalt birósági végrehajtó. A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a felfolyamodó előterjesztésének helyt ad és ehhez képest a birósági végrehajtót arra utasítja, miszerint az 1904. évi okt. hó 3-ára kitűzött árverés megtartására uj határnapot tűzzön ki és ezzel kapcsolatosan a többi teendők tekintetében is megfelelőleg intézkedjék ; egyszersmind E. Zs. birósági végrehajtót végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy S. P. felfolyamodónak az előterjesztés és felfolyamodás költségei cimén összesen 35 K. 50 f.-t 15 nap alatt megfizessen. Mert: az 1881: IX. t.-c. 105. §-a értelmében a kiküldött a helyszínén csak az esetre nem tartozik megjelenni, amennyiben a végrehajtató, kinek érdekében az árverés hirdettetett, bejelenti, hogy az árverés foganatosítását nem kívánja; minthogy azonban az iratokból kitünőleg a végrehajtatók közül csupán az alapfoglaltató jelentette be, hogy az árverés foganatosítását nem kívánja, a felfolyamodással élő felülfoglaltató — kinek érdekében az árverés szintén hirdettetett — azonban nem: a kiküldött tartozott volna a kitűzött időben a helyszínén az árverés megtartása végett megjelenni; minthogy továbbá ennek dacára a kiküldött a helyszinén nem jelent meg és igy szabályellenesen járt el, ugyanezért stb. — A m. kir. Kúria a felfolyamodást visszautasította. (1905 március 24-én 2,231). A közgyűlési meghívó közzététele. A budapesti kir. tábla 1905. március 7-én 3,394/1904. sz. alatt kimondta, hogy az alapszabályoknak abból a rendelkezéséből, hogy a közgyűlésre vonatkozó meghívás legalább 15 nappal annak megtartása előtt közzéteendő, nyilvánvaló, hogy a kérdéses 15 napi határidő kiszámításánál maga a közgyűlés napja figyelembe nem jöhet, hanem az előirt közzététel alapszabályszerünek csak ugy tekinthető, ha a közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzőleg tétetett közzé a meghívás. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. YOMDAJA BUDAPf 8TFh