A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 1. szám - Javaslat a BTK. revisiójához

2 A JOG lomdij összege pedig a fenti tökében azért volt megállapítandó, mert felperes maga is beismerte, hogy az alperesek részéről mellékelt számadások valódiak és a süttöri bérgazdaság kezelésére vonatkoznak, a mennyiben tehát a számadások szerint alperesek jogelődének F. Adolf elleni követelésére a haszonbér kezelése és a 4. sz. a egyezség értelmében való visszabocsátása következtében 122,783 K. 74 fill.-nél több nem jutott, illetőleg felperes a számadások tartalmával szemben nem bizonyította, hogy ennél öbb jutott volna, a C) alatti jutalomdijlevélben meghatározott 20'',-nak megfelelő fenti összeg volt a felperes részére megitélenlő, keresetének többi részével pedig elutasítandó. A 15. sz. a. mellékelt okirat valódisága a 4. illetőleg 19 sz. a. mellékelt s teljesedésbe is ment egyezség s a pernek ezzel összefüggő egyéb adatai alapján állapíttatott meg. A perköltség azért szüntettetett meg kölcsönösen, mert felperes a pert részben nyerte, részben vesztette. Az ideiglenes női tartásdíj iránti perben a férj tartási kötelezettsége megállapításánál olyan megelőző sérelmes tények, a melyek után a házassági együttélés tovább folytattatott, a később megújuló sérelmes magaviseletnél, szintén mérlegelhetők ; a peres felek társadalmi állása s műveltségi foka mellett is az alperes részéről felperes ellen elkövetett tettleges bántalmazások súlyosabb beszámítás alá esnek. (A m, kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 190 i. évi szeptember hó 2. I. G 1 7/1904 p. sz. i Az Ausztriában történt születésről az ottani illető egyházi hivatal által kiállított anyakönyvi kivonat közokirat erejével bir és ezt az erejét a fennálló visszonosságnái fogva Magyarországban is megtartja; az pedig hogy a biróság a nem magyar nyelvű okiratot, ha azt a biróság és a felek mégértik, perben elfogadja, a bíróságnak olyan belső ügykezelési dolga, mihez a félnek beleszólási joga nincs. Nincs ugyan perjogi akadálya annak, hogy felperes a per folyama alatt alperesek gyanánt másokat perbe vonjon ; azonban a dolog természeténél fogva ennek csak az elsöbiroságnál lehet helye. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1904. évi szeptember hó 7. G. 131 sz.) A közös ingatlanok elvont hasznának követelési joga megállapításához jogilag nem szükséges az, hogy a jogszerű résztulajdonos erőszakkal gátoltassék a másik résztulajdonos által a használatban vagy ha sznositásban, mert erre elegendő az ingatlanoknak a jogszerű mértéket túllépő használatban tartása. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1901. évi szeptember hó 7. G. 127/1901. p. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben, A kereseti váltó akkor, mikor az a váltókötelezett alperesek aláírásával ellátva a felperes birtokába került, sem az intézvényezeít lakhelyével, sem más fizetési helylyel ellátva nem volt és a kihallgatott tanuknak e tekintetben egybehangzó vallomásuk szerint, a váltón levő telepítést felperes, illetve hivatalnoka irta a kereseti váltóra. Már pedig a váltóbirtokos nincs jogositva a váltót megállapodás hiányában — az intézvényezeít lakhelyétől külön fizetési helylyel kitölteni, vagyis telepíteni, mivel a váltó lényeges kellékeinek kitöltése tekintetében, az őt megillető jogát, az intézményezett lakhelyének kitöltésével — mely ily esetben a váltótörvény 3. ij. 7. pontja szerint egyúttal fizetési helynek tekintendő — már kimerítette; a váltót tehát csakis a forgalomban szokásos tartalommal töltheti ki. A miskolci kir. törvényszék, mint váltóbiróság (1903. évi június hó24-én (j,234,v. 1903. szám alatt) következőleg ítélt: G. S. dr. miskolci lakos ügyvéd által képviselt Borsod miskolci hitelbank részvénytársaság felperesnek, M. S. budapesti lakos ügyvéd által, illetve helyettessé H. G. dr. miskolci lakos ügyvéd által képviselt özv. F. S. dr.-né volt budapesti, jelenleg párisi és özv. Sch. M.-né budapesti lakos alperesek elleni 2,000 korona tőke s járulékai iránt folyamatba tett váltó perében : Az 1901. évi május hó 11-én 5,015. szám alatt kibocsátott sommás végzés a kifogással élő özv. Sch. M.-né alperes irányában joghatályban egészben fentartatik, és özv. F. S. dr.-né és özv. Sch. M.-né alperesek a Miskolcon 1000. évi szeptember hó 4-én 2000 koronáról kiállított váltó alapján mint elfogadó s illetve kibocsátó egyetemlegesen kötelesek 2,000 korona tőkét, s ennek 1901. évi március hó 5-ik napjától járó 6%-os kamatait, 7 korona 55 fillér óvási, »/4o/0 váltódij és a sommás végzésben meghatározott 51 korona 20 fillér költséggel együtt összesen 261 korona 50 fillér perköltséget 3 nap különbeni végrehajtás terhe alatt a Borsod-miskolci hitelbank felperes részére megfizetni. Indokok: Özv. F. S. dr.-né elsőrendű alperes az 5,451/901. v. számú kérvény és az erre hozott hasonszámu végzés folytán felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt előadása szerint, özv. Sch. M.-né másodrendű alperes kifogásait magáévá tevén, ezek szerint alperesek kifogásként mindketten azt adták elő, hogy felperes nem volt jogositva a kereseti váltót érvényesíteni, mert özv. Sch. M.-né alperes a kereseti váltó kiegyenlítéséről egy ujabb 2,000 koronáról kiállított 0 havi lejáratú váltót és kamat cimen 05 koronát küldött felperesnek, ezen meghosszabbítási váltót és e kamatot pedig felperes elfogadván, vissza nem küldötte. Felhozták továbbá alperesek kifogásként azt is, hogy a kereseti váltón levő telepítés nem tőlük, hanem felperestől származik, ez okból ez nem létezőnek tekintendő, s igy ezen váltó fizetés végett az elfogadónál lett volna bemutatandó, ami meg nem történvén, felperes kereseti joga elévült. Habár az alperesek által 3" . alatt becsatolt és valódiságára nézve nem kifogásolt levél tartalma és Sz. S., G. J. dr. és K. S. tanuk vatlomásai által igazolva lett, hogy a kereseti váltó meghosszabbításáról felpereshez alperestől egy azonos aláirásu s 2,000 koronáról kiállított váltó és kamat címén 65 korona érkezett s hogy a felperes sem a meghosszabbitási váltót, sem a 65 korona kamatot alperesek részére vissza nem küldte, hanem ezek ez idő szerint is felperes őrizete alatt vannak, és noha S. S. és K. S. tanuk vallomásai által bizonyítva lett, hogy midőn a kereseti váltó özv. Sch. M.-né kibocsátói aláírásával forgalomba hozatott, az az intézvényezéssel és a fizetési hely megjelölésével nem volt ellátva, s hogy ugy az intézvényezeít nevét és lakhelyét, mint a «fizetendő» szó után a következő szavakat a váltó szövegében. ^Miskolcon* a Borsod-miskolci hitelbanknál»— «felperesnek», S. S. nevü alkalmazottja utólag irta a váltóra. Tekintve azonban, hogy alperesek maguk sem állítják, hogy a kérdésben levő uj csereváltó beküldése előtt felperessel abban állapodtak yolna meg, miszerint azon esetben, ha a kereseti váltó lejárta előtt uj meghosszabbitási váltót küldenek és a kamatot kifizetik, az által a kereseti váltó rendezve lesz, magában véve pedig azon körülmény, miszerint a kereseti váltón alapuló tartozás fedezésére egy ujabb meghosszabbitási váltó és kamat küldetett, a váltótartozás rendezésének nem tekinthető, s tekintve azon körülményt, miszerint felperes a meghosszabbitási váltót és 65 korona kamatot alperesek részére vissza nem küldte, s hogy alpereseket a meghasszabbitási váltó és a kamat el nem fogadásáról külön nem értesítette, felperesre nézve e kereseti váltó érvényesithetése tekintetében akadályul nem szolgál, mert a kereskedelmi törvénynek a viszonválaszban hivatkozott 320. §. rendelkezéseiből vont jogi következtetés, csupán a kereskedők között létrejött kereskedelmi ügyletre vonatkozással alkalmazható. Az emiitett szakasz rendelkezései azonban a jelen váltóperben alkalmazást nem nyerhetnek, a váltótörvény 7. és 33. §. értelmében pedig alperesek a kereseti váltó alapján, az ezen váltón kitett összegnek a lejáratkor leendő kifizetéséért felperessel szemben váltójogilag feltétlenül felelősek lévén, erre tekintetből felperesnek nem állott kötelezettségében a kereseti váltón alapuló tartozást előzetesen felmondani és a meghosszabbítás végett hozzáküldött csereváltó és kamat visszaküldésével annak el nem fogadása felől alpereseket külön is értesíteni. Felperes a kereseti váltó óvatolása és az óvás közlése által az öt alperesek irányában a váltótörvény alapján terhelő kötelezettségének mindenekben eleget tett; az óv ás felvétele és közléséből pedig, továbbá azon körülményből, hogy a kihallgatott Sz. S. és K. K. tanuk vallomása és W. M. és K. M. szakértők előadása szerint a meghosszabbításként küldött csereváltó és a 65 korona felperes könyveiben alperesek javára elkönyvelve sehol sem lett, hanem az emiitett váltó és kamat felperes pénztárában ideiglenes letétként őriztetett, és azon körülményből, hogy az alperesek által 3' . alatt csatolt levélben felperes jelen perbeli képviselője az emiitett meghosszabbitási váltót és kamatot kifejezetten özv. Sch. M.-né alperes rendelkezésére bocsátotta, s hogy felperes a jelen per folyamán ismételten kinyilatkoztatta, mikép alperesek a csereváltót és kamatot felperestől bármikor átvehetik, kétségtelenül megállapítható, hogy felperes az említett csereváltót és a kamatot a kereseti váltó rendezéséül el nem fogadta. Tekintve továbbá, hogy miután alperesek perbeli előadása és S. S. és K. S. tanuk vallomása szerint a kereseti váltó felperes birtokába az intézvényezésre és fizetési helyre nézve kitöltetlenül jutott, felperes a váltótörvény 93. §. értelmében, eltérő megállapodás hiányában feltétlenül jogositva volt a még hiányzott lényeges kellékeket a kereseti váltón utólag kitölteni, s noha a fizetési helyre vonatkozó lényeges kellék tekintetében felperes a váltótörvény 93. §-án alapuló joga gyakorlását az intézvényezeít lakhelyének a váltóra írásával kimerítette, meri a váltótörvény 3. S-ának 7. pontja értelmében, ha magán a váltón külön fizetési hely kijelölve nincs, az intézvényezett neve mellett előforduló hely fizetési helynek tekintendő. S bár az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely és a telepes utólagos megjelölésére a váltó birtokos, a váltó kötelezettek beleegyezése nélkül nincs jogositva, mindazonáltal az intézvényezett lakhelyétől külömböző «Miskolc* fizetési helynek és a felperesnek mint telepesnek, a kereseti váltón utólag történt megjelölése a fennforgó körülmények között, jogellenesnek nem tekinthető, mivel S. S., Sz. S., G. V. és K. S. tanuk egybevetett vallomása szerint, alpereseknek a felperesnél elhelyezve volt előző összes váltói mind Miskolcon és felperesnél lettek rendezve, s alperesek a kereseti váltó meghosszabbítása végett kiállított csereváltöt és a kamatot is Miskolcra és felperes cimére küldték be. Ezen körülményekből tehát, valamint abból, hogy alperesek nem is állítják, miszerint a kereseti váltó forgalomba hozatalakor köztük és felperes között, a fizetési hely kitöltésére vonatkozóan oly értelmű megállapodás jött volna létre, melyre tekintetből felperesnek nem volt volna joga a kereseti váltót a jelen tartalmának megfelelő fizetési helylyel ellátni, okszerűen következtethető, miszerint a kereseti váltónak ily értelemben való kitöltése alperesek szándékának megfelelt. Egyébként a váltóknak hasonló tartalommal való utólagos kitöltése, tapasztalat szerint, ugy a felperesi, mint más pénzintézetek váltóforgalmában különben is szoká-