A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 1. szám - Javaslat a BTK. revisiójához

A J OG külön-külön beszámítás alá jönnek. Azokat a körülményeket, melyek a büntetés kiszabásánál ügyelembe veendők, csak a biró mérlegelheti helycsen és ha a birónak nem adunk a büntetés kiszabásánál legalább lefelé szabad kezet, a törvény alkalmazása mindig igazságtalanságokra fog vezetni. Már az 1843-iki magyar büntető törvényjavaslat mellőzte a minimumokat. A BTK. nem ment ennyire és a 92. §-ban csak mérsékelt leszállítási jogot adott a bírónak A gyakorlatban ez szűknek bizonyult és azért ajánljuk ennek kiterjesztését, miáltal nemcsak a hazai igazságszolgáltatás javítását mozdítjuk elő, hanem egyúttal a lehető legkevesebb rázkódtatással, legegyszerűbben és a mai tudománv által helyeselt iránvban javítjuk a magyar BTK.-et. Belföld. A Nagyváradi Jogászegylet ez évi működéséről. A magyar jogászközönség hosszú, hosszú évek óta hangoztatja, hogy sok törvényünk van, melynek ósdi, a mai kor visszonyainak meg nem felelő intézkedései sürgős reformálásra szorulnak ; vannak törvényeink, melyek ij-ait sokszor fájó szívvel kénytelen alkalmazni az igazságos itélő biró, mert azok tulszigoruan, a bűncselekménynek meg nem felelőleg vannak megalkotva s számos törvényünk viszont nem nyújtja a jogkereső közönségnek a megfelelő védelmet joga, érdekei megoltalmaTására. Itt van mindjárt a végrehajtási törvény, melynek keretében jó ideje kívánjuk azt, hogy a legszükségesebb házi bútorok végrehajtás tárgyát ne képezzék, az eljárás legyen gyorsabb és olcsóbb. Nincs törvényünk, mely kellő hatálylyal megvédjen a hamis üzletátruházások ellen, hogy ilykép a hitelezők jelentékeny összegek erejéig ne károsodhassanak; sürgősen érezzük a büntelő törvénykönyv reformálásának szükségét is s nap nap után látjuk a gyakorlatban s olvassuk jogi szaklapokban is azokat az eseteket, mikor pl. az, aki beüt egy ablakot, elvesz onnan egy pipát, betöréses lopás miatt a 92. §. alakalmazásával is hat havi börtönbüntetést kénytelen elszenvedni. Régóta óhajtjuk a feltételes elítélésnek a büntetési nemek közzé behozatalát, a becsületsértés és büntetési tételének szigorítását, a párbaj büntetésének felemelését ; ám ez ideig a jogászközönség sok s alapos kívánsága megmaradt az óhajtásnál. Számos módosításra szorul a gyakorlat tapasztalatai alapján a bűnvádi perrendtartás is s most van munkában az igazságügyminisztériumban a magyar magánjog codexe és a képviselőházi tárgyalásokra elő van készítve az uj polgári perrendtartás javaslata. Szükségesnek tartottuk a sok-sok teendő közül, mely a magyar jogászközönségre vár, a legtöbbekre reámutatni. Mikor most gyűjti az igazságügyminiszterium nagy gonddal, nagy buzgósággal a magyar magánjogra vonatkozó irodalmi, kritikai anyagot s dolgozza fel rendszeresen s mikor a törvényhozás elé kerül a polgári perrendtartás, igazán szép és széleskörű teendők várnak a jogászközönségre. Szükségünk van arra, hogy a biró, ügyvéd, a közigazgatás tagjai együtt működve kölcsönösen feltárják egymás előtt tapasztalataikat, gyakorlati megjegyzéseiket, kritikailag megvitassák az egyes jogeseteket, indítványokat, a javaslatokat alapos bírálat alá vegyék, mert hiszen amilyen áldásos egy jó törvény, éppen olyan mérhetetlen kárral jár egy szerencsétlen rossz. A Nagyváradi Jogászegylet működésére ily körülmények között fokozott szükség van. Örömmel mondhatjuk, hogy városunk jogászközönsége felismerte Jogászegyletünk hasznos voltát és szívesen tartottak egyletünk körében kiváló értékű előadásokat, melyek meghallgatására előkelő jogászközönség gyűlt össze minden alkalommal. Az 1903. évi február hó 2-án tartott közgyűlés óta egyletünkben a következő előadások voltak megtartva: 1903. évi február hó 7-én Persz Adolf dr. a nagyváradi jogakadémia tanára < Radikálismus a jogban, cimmel tartott szabad előadást melyet február hó 14-én fejezett be. 1903. évi február hó 28-án Roscnthal Mór dr. nagyváradi ügyvéd iA meny jogi helyzetedről értekezett, Grósz Menyhért dr. törvényszéki orvos pedig a <A nyomorékká válás, mint minősített súlyos testi sértés* cimmel értekezést olvasott fel. 1903. évi március hó 7-én Várady Zsigmond dr. nagyváradi ügyvéd fejezte be a ^Törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről:* szóló azon előadását, melynek első részét 1902. évi május havában ismertette. 1903. évi március hó •JH-án Gerö Ármin olvasta fel «A nyomozó eljárás hatása a közbiztonságra - cimü értekezését, melyhez hozzászóltak Ritoók Zsigmond, Gáthy Bálint, Mihelfy Adolf, Ember Géza, Perczel Adolf dr., Kripka Henrik dr. 1903. évi május hó 23-án Ritoók Zsigmond egyletünk elnöke tartott felolvasást "Nézetek a törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről s az e tárgyban tartott felolvasásokról!" címen. 1903. évi december hó 5-én Ágoston Péter dr. jogakadémiai tanár «A jelzálogról a tervezetben* cimen értekezett. A kérdéshez hozzászóltak Plopu György dr., Ritoók Zsigmond, Mihelfy Adolf. 1903. évi december hó 12-én Gerö Sándor dr., törvényszéki orvos tartott «A korlátolt beszámithatóságról» cimen értekezést, melyhez hozzászóltak Ritoók Zsigmond, -Vagy Géza dr., Grósz Menyhért dr. Gerö Sándor dr. ezen előadást az elmegyógyászoknak a folyó évben Budapesten tartott országos kongreszszusán is megtartotta s igy ezen első izben egyletünk körében felhangzott felolvasás szélesebb körben is ismeretessé lett. 1904. évi január hó 16-án és 23-án Persz Adolf dr. jogakadémiai tanár tartott szabad előadást <A törvénykezés és igazságságszolgáltatás (Az 1881: LX. törvénycikk 103. §-áról)» cimen. 1904. évi január hó 30-án Cáthy Bálint kir. alügyész olvasta fel «A jog bölcseleti meghatározása* cimü értekezését. 1904. évi május 3-án és 7-én pedig Plopu György dr. kir. ítélőtáblai biró tartott <A jog philosophiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján* cimen felolvasást. Grósz Menyhért dr.-nak <A nyomorékká válás mint minősített súlyos testisértés* cimen tartott előadásához hozzászólt Nagy Géza. dr. kir. ügyész, ki hangsúlyozta, hogy meg kellene szüntetni azt a miniszteri rendeletet, mely a törvényszéki orvos diját különböző összegekben állapítja meg aszerint, mint könnyű testi sértés, vagy súlyos testi sértés van igazolva látleletében, mert e rendelet az orvosi kar egyik működési ágának disereditálására vezethet s az orvosi kar tekintélyét óvná meg e rendelet hatályon kívül helyezése. A Nagyváradi Orvos-Gyógyszerész és Természettudományi Egylet Nagy Géza dr. e felszólalása alkalmával átiratot intézett egyesületünkhöz, melyben bírálat tárgyává teszi Nagy Géza dr. jogászegylet! tagnak a Jogászegylet 1903. évi február hó 28-dikán megtartott vitaestélyen tartott felszólalását, arról, mint az orvosi kart mélyen sértőről elitélőleg nyilatkozik s ezért az egylet utján elégtételt kér s sajnálatát fejezi ki a felett, hogy e felszólalás elhangzott anélkül, hogy elnöki figyelmeztetésben részesült volna. Egyletünk 1904. évi április 18-án megtartott választmányi ülésén foglalkozott ez átirattal s a választmány által kiküldött 3 tagu bizottság Ritoók Zsigmond táblai elnök, Sável Kálmán kir. főügyész és Váradi Ödön dr. a választmány határozata értelmében, Váradi Ödön dr. szövegezésében oly értelmű átiratot küldtek át a Nagyváradi Orvos, Gyógyszerész és Természettudómányi Egylet elnökségéhez, amely szerint a Nagyváradi Jogászegylet sajnálatát fejezi ki a felett, hogy ez az Egylet a Nagy váradi Jogászegylet tagja Nagy Géza dr. urnák egy ilyen tudományos és általános természetű telszólalását és annak indokát félremagyarázta és a nem ismert tényállás alapján egyenesen határozatot hozott. Különben a Nagyváradi Jogászegylet minden egyes tagjának az alapszabályokban biztosított jogát képezi az, hogy bármely a jogirodalom körébe vágó kérdési felvethessen, előadhasson, minden tagjának meg van a szólásszabadsága nézetének független előadására és ezért a Nagyváradi Jogászegylet tagjainak a szólás szabadságát megérinteni sem engedi s e tekintetben semmiféle megjegyzést el nem fogad. Ami pedig ez Egyletnek a Jogászegylet elnökének magatartása tekintetében tett kijelentését illeti, erre nézve a Jogászegylet megjegyzi, hogy az elnök jogaira nézve más egylet bírálati jogát el nem ismeri. Egyletünk gondját képezte az is, hogy a felolvasó üléseken elhangzott tartalmas felolvasásokat ki is nyomassa s ily módon tagjainak apránként egy kis jogi könyvtárt nyújtson. E törekvéstől vezéreltetve, a legutóbbi közgyűlés óta lf> füzetet adtunk ki, mint egyletünk kiadványait, melyek együttesen több száz oldalra terjednek. A kiadás eszközlése és sajtó alá rendezése körül igen sokat fáradozott egyletünk pénztárnoka Dr. Baróthy Pál kir. alügyész ur. E lő önálló kiadványunk a következő: 1. sz. Képes L. Miklós kir. törvényszéki biró: A törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről. 2. sz. Plopu György dr. kir. ítélőtáblai biró: A törvénytelen gyermekek jogállása. 3. sz. Plopu György dr. kir. ítélőtáblai biró : Erkölcsi alapelvek a magánjogban. 4. sz. Rosenthdl Mór dr. ügyvéd : A meny jogi helyzete. 5. sz. Ágoston Péter dr. kir. jogakadémiai tanár: ( ausa traditionis. 6. sz. Gerö Ármin rendőrfőkapitány : A nyomozás az uj bűnvádi perrendtartás szerint; és Perjéssy Mihály dr. kir. ítélőtáblai biró : Válasz Gerö Árminnak: A nyomozás az uj bűnvádi perrendtartás szerint cimü értekezésre és a bűnvádi perrendtartás e fejezetének méltatása. 7. sz. Várady Zsigmond dr. ügyvéd előadása a törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről. 8. Grósz Menyhért dr. kir. törvényszéki orvos : A testi sértésnek minősítése. 9. Bozóky Alajos dr. kir. tanácsos, jogakadémiai igazgató : A magyar polgári törvénykönyv tervezete. 10. sz. Ritoók Zsigmond dr. kir. ítélőtáblai elnök : Nézetek a törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről — az e tárgyban tartott felolvasásokról. 11. sz. Váradi Ödön dr. ügyvéd: A Nagyváradi Jogászegylet 1903. évi jelentése. 12. sz. Plopu György dr: A jog philosophiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján I. rész. 13. sz. Grósz Menyhért dr. kir. törvényszéki orvos : A nyomorékká válás, mint minősített súlyos testi sértés. 14. Gerö Sándor dr. kir. törvényszéki orvos: A korlátolt beszámithatóságról. 15. sz. Plopu Györgv dr.: A jog philosophiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján II. rész. Egyletünk kiadványai a jogászközönség érdeklődésével és elismerésével találkoztak. Egyes kiadványokéi t több jogi szakértő fordult egyletünkhöz, az egyes füzetek isme: tetve voltak jogi szaklapokban s az Igazságügyministerium codifikáló osztályához is felküldtük kiadványainkat, melyekért Lányi Bertalan miniszteri tanácsos ur köszönetet mondott. Kiadványainkat elküldtük a 'Szabadkai Jogászegvlet társegylethez is. *