A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 12. szám - A megrohanásos házasságkötés házassági törvényünkben és a tiltó akadályok tana. [2. r.]

827, 1902: 1,004, 1903: 956, 1904! 899. Átlag 1903 1 b. 3,032; 1 k. 1,342; 1904: 1 b. 3,094, 1 k. 1,320. Itéle/ek átl. 1903: 318, 1904: 299. 6. Deés érk. 1900: 8,050, h. 1,008; 1901: 7,334, h. 058; 1902 : 7,531, h 628; 1903: 7,055, h. 510; 1904: 7,445, h 308. Birák létsz. 1900—1:3—3, 1902 - 4 : 4—4, j.:,l; kezelő 1901—4: 7—7, Ítélet 1900: 1,021, 1901: 1.703, 1902: 1,457, 1903:1,503, 1904: 1,507. Átlag 1903 1 b. 1,913, 1 k. 1,093; 1904; 1 b. 1,801, 1 k. 1,003. ítéletek átlaga 1903: 375; 1904: 376. 7) Kékes érk. 1900: 5,224 h. 595; 1901 : 4,919 h. 284; 1902: 4,847, h. 209; 1903: 5,425, ebből tkvi 2,570, h 255; 1904: 4,977, ebből tkvi 2,153, h. 251. Birák létsz. 1900—4: 2—2 j.— kezelő 190): 4; 1901—4: 5—5. ítéletek 1900: 514; 1901: 720; 1902: 541; 1903: 543; 1904: 500. Átlag 1903: 1 b. 2,712, 1 k. 1,085; 1904: 1 b. 2,488, 1 k. 994: ítéleti átlag 1903:271; 1904: 280. 8) Magyarlápos érk. 1900; 7,547 h. 1,079: 1901: 7,230 h. 732; 1902: 7,465 h. 805; 1903: 7,910 ebből tikvi 3,097 h. 710; 1904: 8,791 ebből tlkvi 3,934 h. 471. Bitói létsz. 190''—4: 3—3 j. 1; kezelő 1900—2. 0—0 1903—4: 7—7. ítélet 1900: 1,009; L9Ó1 : 1,000; 1902: 1,030; 1903: 1,188; 1904: 1,228. Átlag 1903 1 b: 2,030, k. 1,130; 1904 1 b: 2,930 1 k. 1,255. ítéleti átlag 1903: 396, 1904: 408, 9) Nagy Honda érk. 1900: 6,439, h. 1,027; 1901: 6,524, h. 774: 1902 : 7,029, h. 645; 1903: 7,408 ebből tlkvi 3,053, h. 734; 1904: 7.237 ebből tlkvi 3,172 h. 355. Birói létsz. 1900—4: 2—2 j. 1.; kezelő 1900—4: 6—6; ítélet 1900: 784;1901; 1,192; 1902: 1.057; 1903: 1,125; 1904: 1,137. Átlag 1903 1 b. 3,704, 1 k. 1.234; 1904 1 b. 3,018, 1 k. 1,200; itél. átl. 11103; 504, 1904: 568. 10) Szamosujvár érk. 1900: 6,955, h. 691; 1901: 6,833, h. 709; 1902: 0,370, h. 742; 1903: 7,204, ebből tlkvi 3,249, h. 570; 1904: 0,937, ebből tlkvi 3.211, h. 451. Birói létsz. 1900—4: 3—3 j. kezelő 1900-4: 8—8. ítélet 1900: 790, 1901: 814; 1902: 711; 1903: 684; 1904: 814. Átlag 1903 1 b. 2,401, 1 k. 900; 1904 1 b. 2,312 1 k. 807; itél. átl. 1903: 228; 1904: 271. 11) Algyógy érk. 1900: 3,420, h. 544; 1901: 3,992, h. 370; 1902: 4,487, h. 189: 1903; 5,537 ebből tkvi 775 h. 251; 1904: 8,811 ebből tkvi 4,505, h. 190, Bir. létsz. 1900—4; 2—2 j. 1. ; kezelő 1900—2: 3—3; 1903- 4: 0—0: Ítélet 1900: 917; 1901 887; 1902: 820; 1903: 732; 1904: 874; átlag 1903. 1 b. 2,708 1 k. 922; 1904: 1 b. 4,405 1 k. 1,408; it. átl. 1903: 300; 1904: 437. Révai Lajos dr. (Folytatása következik ) Vegyesek. Két csatakiáltvány. Vettük az egységes ügyvédi pártnak és a reformpártnak a f. hó 19-iki tisztújítás alkalmából közzétett proklamátióit. Mindkettőnek dicséretére legyen mondva, hogy ez­uttal sokkal higgadtabb, tárgyilagosabb hangon vannak megírva, mint a mult választások alkalmával kiadott programmok és fel­hívások. Természetesen mindenik párt magának vindikálja, hogy «a jelölésnél tisztán a kar jól felfogott érdeke vezérelte*. ! Az ekkép hangoztatott elve ellen azonban tüstént vét az egységes ügyvédi párt, midőn elnököt nem jelöl. Értettük volna, ha Nagy Dezső, vagy más erre alkalmas egyén nevét zászlójára tűzi és érdekében buzgólkodik, — de nem értjük a merev nega­tió álláspontját. Elnök csak kell, tehát meg is választandó — avval pedig, hogy mást nem jelölt, hallgatag elismerte, hogy Szi­táknál jobbat nem tud e díszes állásra. Es mivel Szivák tényleg rászolgált a közelismerésre, mivel nem egy pártnak, hanem az egész ügyvédi karnak elfogulatlan és részrehajlatlan, ritka buzgó­ságu elnöke volt, — ezen elismerésnek abban is kellett volna kifejezést adniok, hogy egyhangúlag őt jelölik. Az a kijelentés, hogy -tisztán elvi okokból nem jelölhették, mert az ellenpárt törekvé­seinek exponense» és hogy ezen mellőzés «a személy ellen irá­nyuló minden él nélkül volna* —egy politikai párt részéről talán elfogadható, — ügyvédi tisztújítás alkalmával azonban puszta de­monstratiú, mely az ügyvédi kar méltóságával nem igen fér össze. Az elnökhelyettes, titkár és pénztáros — és épp ugy a választ­mány hat jelöltje: Bihari Mór, Fittler Dezső, König Vilmos, Pollák Illés (az eddigi ügyész), Wittmann Mór és Glücklich Emil közbiza­lomnak örvendenek és mindkét párt listáján szerepelnek. — A főér­dek ezúttal az ügyészi állás betöltése körül csoportosul. Az egy­séges ügyvédi párt jelöltje Okolicsdnyi Géza dr., a reformpárté Baracs Marcel dr., - tisztán csak a mérkőző pártok erejétől függ, hogy melyik lesz a győztes. Alindkettő aránylag uj ember és így még csak jövőre kell igazolniok azon nagy reményeket, melyeket pártjuk megválasztatásukhoz füz. Reméljük a legjobbat! Az alábbiakban közöljük a két proklamátióból a közérdekű részt. Az egységes ügyvédi párt nagyobbára formalitásokkal fog­lalkozik; jelöltjeit azok sorából veszi, «kik mindig harcosai voltak az ügyvédi közérdeknek' (ezt a lista néhány tágjára nézve kész­séggel el is fogadjuk, -- a többi pedig sem többet, sem talán ke­vesebbet nem tett, mint minden más kartársuk). A választmányi jelöltek sorában helyet foglal Nagy Dezső dr. is, kire nézve fölötte sajnáljuk, hogy az ellenpárt jelöléséből kimaradt. Ezen hiba talán onnét származik, hogy Nagy Dezső az utolsó napokig elnökjelölt OÖ 95 volt ; vagy talán revanche azért, hogy e párt Szivákot nem jelöltei Mindenesetre kár volna, ha ily fényes erő a kamara tisztikarábóa kimaradna, — sőt hálátlanság is ! Reméljük, hogy a választási urnt rektifikálni fogja a reformpárt jelölő bizottságának szükkeblüségé. és rövidlátását. Nagy Dezsőnek a választmányban okvetlenül benn kell lennie, — hacsak az ügyvédi kar magáról szegénységi bizo­nyítványt kiállítani nem akar! Ha a felhívás végül azt mondja, hogy <ki akartuk zárni az oda nem való elemeknek bejutását. A kamara választmányi tag­sága nem az egyéni boldogulás eszköze, hanem ezt ki kell érdemelni, arra hivatottnak kell lenni. Csak a hivatottaknak van ott helye>, — ugy csak ugyanazt ismétli, amit magunk is évek óta hangozta­tunk. De — akkor a pártnak saját ajtaja előtt is kellett volna sepernie! Midőn azonban jelöltjei sorában egészen uj, eddig az ügyvédi közélet terén nem működött és a jogirodalomban sem szereplő egyéneket látunk, — akkor az ily phrasisokal csak jóleső mosolylyal kell fogadnunk. «A fiatalabb kar felfrissítő és kezdeményező ereje» — rend­kívül szépen hangzik ugyan, de az ügyvédi kamara intézményénél semmiféle irányban be nem válik, már csak azért sem, mert a kamara mai szervezeténél fogva minden kezdeményezés eleve ki van zárva. Ide tapasztalt, tágabb látókörű, közbizalomnak örvendő férfiak kellenek, olyanok, aminők részben a listában benn is vannak. Helyes, ha minden közkatona bornyujában a marsallbotot hordja — de használat végett kezébe csak az veheti, aki igazán elvitat­hatatlan érdemeket szerzett. Anticipálni az ilyet nem szokás és csak ritka — naivitásra vall! Talán helyesebb, ha e jelölésekben a teljesített kortesszolgálatok előre kikötött honoráriumát talál­juk. Ily kardinalis hibában pedig mindkét pártlistája leledzik ! Sokkal harciasabb a reformpárt kiáltványa, melyből az aláb­biakat közöljük : «Testben, lélekben volt beteg az ügyvédi kar. A gazdasági válság ban leroskadt, a tulszaporodás nyomán elernyedt szervezeten ellenállás nélkül gázolt át a törvényhozásnak, kormánypolitikának, társadalmi balitéletnek ellenséges indulata. Megrepedeztek volt az ügyvédség épületének falai. És a kamara vezetőségének husz éven át nem az volt a gondja, hogy az alapzatot biztosítsa, a pilléreket megtámaszsza, az omladozó részeket újra felépitse. A tehetetlenségnek közönyével tűrte a belső pusztulást és összes igye­kezete arra szorítkozott, hogy a homlokzatnak repedéseit a nagy szólamoknak friss vakolatával takargassa. Azt a dekoratív, politikát támadta meg 2 reformpárt, mikor ezelőtt hat évvel programmot adott. ... A verdikt, mely a kamara három év előtti választásaiban megnyilvánult, elsöpörte az önámító kendőzésnek, renyhe közönynek és sopánkodó ábrándozásnak avult rendszerét s az élet munkájának tor utat a kamarában. Három évnek lázas szorgalmára tekinthetünk immár vissza. Meg­kezdtük az irtást s az irtott talajon elhintettük eszméink magvát. Autonómiánk keretén belül a reformoknak sorozatát valósítottuk meg. Nem csupán megtorlással, de előzetes utbaigazitással is emeltük a karnak figyelmét. A kar a kamarát s a kamara a kart meghódították egymás részére, s most egy pezsdülő ügyvédi közélet szabad levegőjén érlelődnek meg na»y kérdéseink, melyek előbb a kamara bürokratikus elzárkozottságában csenevészedtek el. Az önerőnek ezen concentrá­ciója és ezzel növekvő izmosodása képesíteni fog bennünket arra, hogy jogos érdekeinknek kifelé is érvényesülést szerezzünk. Az erős munka, melyet a karnak választottjai az elmu t három évben az ügyvédségnek, de az egyes ügyvédnek is védelmében a hatósá­gokkal szemben kifejtettek s mely különösen a perrendtartásnak és az ügyvédi nyugdíjnak kérdéseiben maradandó emléket fog hagyni maga után, méltó köszönetre kell hogy birja a kart az egész választmány, első sorban pedig annak kitűnő elnöke Szivák Imre irányában. Az önzetlen, nagy és hatékony munkásságnak érdemét sem az elért eredmények lekicsinylésével, sem anyagi kérdésekben is eszmén, i színvonalon álló törekvéseinknek lebecsülésével elenyésztetni nem lehet, — különösen nem lehet azoknak : akik már régebben e kar álmos őr­szemeinek bizonyultak, akik a perrendtartási első tervezetnek ügyvéd­rontó határozmányai ellen a kamara nevében szót emelni elmulasztottak, akik a kötelező doktorátus eltörlése, tehát a tudományos niveau leszál­lítása és a tulszaporodás utolsó zsilipjének félretolása mellett foglaltak állást akiknek uralma az ügyvédségre a hanyatlásnak szomorú korát jelentette. Ma a kamara uj választás előtt áll. Ha csupán fegyelmi biráinknak megválogatásáról volna szó, ugy a kar azokat nyugodtan választhatná meg, pártállásukra tekintet nélkül, mert a fegyelmi bíráskodás szeplötlensége minden időkben túlragyogta a pártoknak tusáját s ahhoz még a gyülölködé.-nek igaztalan támadása­sem tudnak elférni. Ugy de a választmányban az ügyvédség küzdelmeinek vezérkarát is választjuk meg. Ha van önérzet és öntudat a karban, ugy a feltámadásnak mun­káját el nem ejti s a három év előtt megkezdett utat folytatni fogja az uj, szabadabb, önérzetesebb és jövőre nézve vigasztalóbb korszak felé h Amint látjuk, e párt nagyon meg van önmagával és eddig elért sikereivel elégedve, — vagy pedi^- legalább ugy tesz a vá­lasztás céljából. Ellenben mi az objectiv szemlélő magaslatáról biztosithatjuk, hogy még nagyon is keveseljük az eddig állítólag elért sikereket és hogy többet, sokkal többet várunk az uj kama­rától és kipróbált elnökétől. r. I. Hogy eleget tegyünk a hozzánk intézett speciális kívánság­nak, alább közöljük a két párt jelöltjeinek jegyzékét. A reformpárt listája. Elnök; Szivák Imre, elnökhelyettes: Brüll Ignác, Titkár : Pap Géza, ügyész Barais Marcel, Pénztárnok : 'Nóvák Sándor. Ren­des választmányi tagok: Arkay KÁlmán. Bilhiri Mór, Fittltr Dezső,

Next

/
Thumbnails
Contents