A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 12. szám - A megrohanásos házasságkötés házassági törvényünkben és a tiltó akadályok tana. [2. r.]

Gold Simon, Kenedi Géza, Keszits Antal, König Vilmos, Krasznay Ferenc, Pollák Illés, S7ír« Sámuel, Vázsonyi Vilmos, llittmann Mor. Választmányi póttagok: Glücklich Emil, GVrf&v- Károly, /forGyula, Mihálovics Béla, Németh Imre, Ferenc. ^3 egységes ügyvédi párt listája: Elnök : —, elnökhelyettes .#r«//Ignác dr., titkár : Pap lózsef dr., ügyész: Okolicsányi Géza dr., pénztáros : Nóvák Sándor dr. Rendds választmányi tagok: Bihari Mór dr., Feleki Béla dr., Fittler Dezső dr., Gyóngyössi József dr., ÁV/rfr Lajos dr.. König Vilmos dr., Messinger Simon dr., A^^j Dezső dr., Illés dr., Szmik Lajos dr., Vá?nossy Károly dr., Wittmann Mór dr. Választmányi póttagok: Arnold dr., Berger Miksa dr., Glncklich Emil dr., Zr7«</y Attila dr.. Nagy Emil dr., A^/ry István dr. Változások a bíróságok körében. Mint értesülünk, a felsőbb bíróságoknál üresedésben álló állásokat még Plósz Sándor fogja betölteni. A Kúrián üresedésben álló 3 tanácselnöki állásra : Fabinyi Ferenc, a szegedi tábla elnöke, Nagy Ödön, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke és Ádám András kúriai biró van kiszemelve. Szegedi táblaelnök Péchy Aurél kir. ítélőtáblai tanácselnök lesz. Pécsi főügyész Sztaniszlavszky Adolf zalaegerszegi elnök; temesvári főügyész pedig Salacz Béla lesz. A pécsi ítélőtábla elnöke is nyugdíjba készül, s helyébe Balogh Károly ottani tanácselnök jut. Nagyváradi táblaclnökségre még megállapodás ezideig nincs; a kassai tanácselnökségre Hedry Lőrinc, a nagyváradira pedig Szüts Miklós a jelöltek. Áll itólag a kassai táblaelnök is nyugdíjba megy a tavaszszal, miután már 42-ik éve van állami szolgálatban. Az Ügyvédi Kamarai Közlöny megindításakor már volt alkalmunk ezen költséges és céltévesztett vállalatról nézetünket elmondani. Oly pénzen, mely elszegényedett kartársak segélyezésére sokkal célirányosabban volna fordítható — elavult dolgok közöltetnek, melyek a legtöbb ügyvéd figyelmét annál kevésbbé magukra vonják, mert ők e lapot rendszerint el sem olvassák, hanem felbontatlanul a papírkosárba dobják. De emellett fölösleges is e közlönynek kiadatása,mert nincs szaklap, mely készségesen ne adna helyet a kamara bármely közleményének, ekképp pedig a kamara fontos publicatiói sokkal gyorsabban, az egész magyar jogászvilág (nem pedig csupán a budapesti ügyvédek) tudomására hozatnának: és pedig teljesen díjmentesen. Ma a Közlöny a hivatalos lap sorsában részesül, - - azon különbséggel, hogy ott mégis a kinevezések és árverések iránt érdeklődnek, amelyekre az L'gyvédi Kamarai Közlöny eddigelé áldásos működését még ki nem terjesztette. Arról, hogy milyen csúnya dolog az a kamara részéről, hogy a létező szaklapoknak concurrentiát akar csinálni, nem is akarunk megemlékezni. Annál meglepőbb, hogy az idei kamarai jelentés, teljesen indokolatlan és nem valami fényes Ízlésre valló panegyrikusok után kilátásba helyezi, hogy a közlöny az összes ügyvédi kamarák hivatalos közlönyévé tétessék és díjtalanul Magyarország összes ügyvédeinek megküldessék. «Ez által egy nagy szellemi központ (?!! talán csak nem a hivatalos ügyek közlése által ? Vagy arra spekulálnak az urak, hogy e lap majd az eddigi unalmas és a reá fordított nyomdafestéket sem érdemlő keretéből kilépni és egyetemes ügyvédi közlönynyé átalakulni fog ?) alkottatnak a kari érdekekre és kérdésekre, ami bizonyára jótékony kihatással fogna len i, nemcsak az ügyvédségre, de a jogszolgáltatási tevékenység minden nyilvánulására is.» (Ez kritikával járna karöltve; hogy képlehető azonban egy hivatalos lap kritikával ? Hiszen már első számával magára zúdítana egy sereg sértett érdeket). • Vegye fontolóra — igy szól végül a jelentés — az igazságügyi kormány is ezen eszmét és ha az igazságügyi tárca keretében költségeket biztosítaná, már nem fogunk késni a társkamarákkal is a cél érdekében közös akcióra lépni.» Kiugrott tehát a nyul a bokorból. Állami költségen egy uj sinekura volna teremtendő valamely protekciós lénynek és e mellett az annyi éven át önzetlenül, minden anyagi segély nélkül a legmagasabb nivón működött és a magyar jogszolgáltatásnak megbecsülhetetlen szolgálatokat tett szaksajtó súlyosan megkárosítandó ! Vájjon ülik-e ez és méltó-e egy ügyvédi kamarához r — erre a kérdésre feleljenek azok, akik teljesen elfogulatlanok és akik orruknál tovább látnak! r. I. Morfinistának nevezte egy orvos egyik kartársát a bírósághoz beadott felebbezésében, ezenkívül hozzátette, hogy tudományos meghatározás szerint a morfinistákat az jellemzi, hogy ^kötelességét, családját elhanyagolja, hazuggá, erőszakossá, jellemileg gyengévé lesznek, intelligenciájuk alászáll, valóságos elmebaj fejlődhetik ki náluk s már életükben a haldokló képét mutatják.» E miatt a kitétel miatt emelt panaszt az orvos rágalmazás vétsége miatt. A váddal szemben terhelt első sorban azzal védekezett, hogy ő egy lexikonból idézte az inkriminált kitételeket, ő csak egyszerűen mornnis- 1 tának nevezte magánvádlót, másodsorban védekezését arra alapította, hogy a btkv. 266. §-a szerint felmentendő. Az orsovai kir. járásbíróság becsületsértés miatt 500 korona pénzbüntetésre Ítélte az orvost. Terhelt védekezése — igy szól az indokolás — figyelembe vehető nem volt. A mi annak első részét illeti, azért nem, I P»UJk8 RÉ62VÉXV TÁMAAÁO mert akkor, amikor terhelt idézvén egy tudományos munkának a morfinistákra vonatkozó tételeit, magánvádlót ugyanakkor morfinistának nevezte, kétségkívül ezáltal szándékosan sérteni akarta magánvádlót, annyival inkább, mert a becsületsértés lehet egyenes, direct avagy lehet példázó, s mert az ilyen is a direct sértés elpalástolására szolgál. A mi terhelt védekezésének a btkv. 266. §-ára alapított részét illeti, az szintén nem volt elfogadható. A btkv. 266. §-a ugyanis az ügyfelek vitatkozási szabadságát tekintve, csak annyiban biztosit büntetlenséget, ha a becsületsértő állítás vagy kitétel használatát a peres ügy vitatása hozza magával s azt mintegy szükségessé, indokolttá teszi, de nem nyújt oltalmat a btkv. 266. §-a arra, hogy az ügyfelek céltalanul s indokolatlanul az ügyre nem tartozó becstelenitő állításokkal illethessék egymást stb. A karánsebesi kir. törvényszék a kiszabott pénzbüntetést 10 napi fogházra átváltoztatandó 200 koronára szállította le és ezen részbeni változtatással a kir. járásbíróságnak felebbezett Ítéletét helybenhagyta. A m. kir. Kúria minkét alsófoku biróság ítéletét a Bp. 437. §-áuak harmadik bekezdése értelmében a Bp. 385. §-ának 1. ' c) pontjában meghatározott semmisségi ok miatt megsemmisítette, vádlottat felmentette, mert rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak, a btkv. 268. §-a szerint, nincs helye, ha a tény, vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben az ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag az ügyiratokban állíttatik, vagy használtatik; s minthogy a kérdéses felebbezésből kitűnik, hogy az ott előadottak a . . . főmagánvádló terhelő vallomásának meggyengítése céljából hozattak fel, a kir. törvényszék tévesen alkalmazta a btkv. fennebb idézett szakaszának rendelkezését ama kérdésben, hogy forog-e fenn a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok. (1905. évi február hó 1-én, 963.) Köteles-e a társaság a felet felszólitani ? A biztosító társaságok nyomtatványaikon rendszerint figyelmeztetik a felet, hogy a társaság nem köteles senkit a díjfizetésre felszólitani. Ha azonban azt a fél kikötötte, ugy a felszólítás elmaradásából a hátrány a társaságot terheli. Ilyen perben hozott a napokban Ítéletet a Kúria és kimondotta, hogy a biztosítási feltéletekben az a kikötés foglaltatik, hogy a társulat a biztosítottat kivánatra a díjfizetésre figyelmezreti és a biztosított bizonyitja, hogy a társulatnak a biztosítási ügyletet közvetítő közegével abban állapodott meg, hogy ő a díjfizetésre figyelmeztetendő, ebben az esetben a biztosító társaság a díjfizetés elmulasztásának okából nem vitathatja sikeresen a biztosítási szerződés hatályvesztettségét. Ily esetben nem elégséges a biztosító részéről azt igazolni, hogy a biztosítottnak postán elküldte a díjfizetés iránti felszóllitó levelet, hanem ezt kell igazolnia, hogy e levelet a biztosított kézhez is vette. (M. kir. Kúria 1,279/1904. — 1904. december 27.) Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Magyar Jelzálog-Hitelbank. Hirdetmény. A Magyar Jelzálog-Hitelbank t. c. részvényesei az 1905. március hó 31-ik napján d. u. 3 órakor a bank helyiségeiben (V., Nádorutca 7. sz.) tartandó XXXVI. rendes közgyűlésére ezennel meghívatnak. NAPIREND: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1904. üzletévről. 2. Az 1904. évi mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Határozathozatal a tiszta nyereség hováforditása iránt. 4. A Felügyelő-bizottság megválasztása. A részvények letehetök : Budapesten: a bank főpénztátánál (V., Nádor-utca 7. szám) és a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbanknál ; Bécsben : az «Union-Bank»-nál ; Párisban : a «Société Générale pour favoriser le développemcnt du Commerce et de l'Indrustrie en Francé* cimü banknál. Az igazgatóság. Az 1904. évi mérleg és jelentés 1905. március hó 23-tól kezdve a t. c. részvényesek rendelkezésére áll. (Utánnyomás nem dijaztatik.) "YOMgÍJA-*U0«>ESTEH.