A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 9. szám - A végrehajtási törvény 166. §-ához. Elrendelhető-e az árverés ugyanazon hitelező javára, két különböző követelésére egymásután külön-külön, ugyanazon adósának ugyanzon ingatlanára? - Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete 1904. évi működéséről a következő jelentést terjesztette elő a budapesti ügyvédi kamarához

A JOG 1—2. sorszám alatt felvett ingatlanokra a zálogjog C f. sorszám alatt a 37/1887 tkviszámu végzéssel az akkor még "kiskorú alperes javára bekebeleztetett, már rég kifizette, s kérte, hogy alperes köteleztessék ezen zálogjog törlésének a bekebel ezésére alkalmas okiratnak a kiállítására, ellenkező esetben felperes feljogosittassék arra, hogy az ítélet alapján a zálogjog törlésének bekebelezését az illetékes telekkönyvi hatóságnál kérhesse. Alperes tagadta, hogy felperes atyja a javára bekebelezve levő 600 koronát neki megfizette volna, nem vonta azonban kétségbe C) alatt felperes által becsatolt okiratnak sem tartalmi, sem alaki valóságát, ezzel pedig igazolást nyert az a körülmény, hogy alperesnek atyja kezére a C. ]. alatti zálogjog egyenértékét képező cz a 600 korona befolyt. Tagadta azonban alperes azt, hogy atyja jogosított lett volna helyette ez összeget felvenni, annak felvételét nyugtázni, annál is kevésbbé, mert atyja részére ez összeget nagykorúságának elértekor sem át nem adta, sem javára Baranyavármegye árvaszékénél el nem helyezte. Figyelemmel ezek után arra, hogy a kereset az A • . alatti telekkönyvi kivonaton alapul, a melynek tanúsága szerint a kereset tárgyát képező' zálogjog az 1886. évi március 12-én kelt adóslevél alapján nem az azt nyugtázó P. K. hanem az akkor még kiskorú alperes javára lön bekebelezve, tekintettel arra, hogy felperes meg sem kísérletté bizonyítani azt, hogy a most már néhai V. K. által felvett ez a 000 korona alperesnek átadva, vagy részére letéve lenne, hogy továbbá alperes atyjának : P. K-nak a szóban forgó követelés felvételére, felperes beismerése szerint is az 1877: XX. t-c. 20. §-ának a) pontja szerint megkívántató gyámhatósági jóváhagyása a követelés felvétele idejében még nem volt, erre nézve pedig egyedül ama körülmény, hogy P. K. alperesnek atyja lévén, ezen visszonyból kifolyólag jogosított volt ennek nevében nem csak eljárni, hanem ennek nevében terhes jogügyleteket is kötni, figyelembe venni felperes javára a törvényes intézkedésekkel szemben nem lehetett, és tekintettel továbbá, hogy ez a tényállás a pécsi kir. ítélőtáblának 207/P. 1902. szám alatt hozott feloldó végzés folytán beszerzett telekkönyvi iratok, s az ennek folytán elrendelt póttárgya: lási jegyzőkönyvben foglaltak tanúsága szerint sem változott megmindezek alapján felperest keresetével el kellett utasítani, annyival is inkább, mert ha P. K. a G. /. alattival bizonyított jogügyletet kifejezetten alperes nevében is kötötte volna meg, az figyelembe vehető nem volna, mert ezen követelés felvétele és nyugtázásához gyámhatósági jóváhagyásra szorult volna, ilyennel pedig nem rendelkezett s ezért a kezéhez történt fizetés alperes javára eszközölt fizetésnek nem tekinthető. Miután pedig felperes pervesztes lett, a pts. 25L §-a alapján az okozott perköltségeknek a fizetésére alperes javára elmarasztalandó volt. Az ügyvédi dijak és kiadások megállapítására vonatkozó rendelkezés a ptrs. g&2. §-án alapul. A pécsi kir. Ítélőtábla (1902. évi december hó lOfén 2,301/902. polg. szám alatt) következő ítéletet hozott: A királyi Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s alperest kötelezi, hogy a kisharsányi 298. számú telekkönyvi betétben I. 1—2 sorszámok alatt felvett ingatlanokra a 37 1887. számú végzéssel C. 1. sorszám alatt 300 frt, vagyis 600 korona tőke s járulékai erejéig javára bekebelezett zálogjognak törlésére alkalmas nyilatkozatot 15 nap alatt kiadjon: ellenesetben tűrje, hogy felperes ezen zálogjog törlésének bekebelezését az itélet alapján és annak jogerőre emelkedése után közvetlenül az illetékes telekkönyvi hatóságnál kérelmezhesse: kötelezi továbbá alperest, hogy a felebbezési költséggel együtt 120 korona 80 fillér perköltséget felperesnek 15 nap alatt megfizessen. Egyszersmind a kir. Ítélőtábla a felperesi ügyvéd felebbezési diját 12 koronában állapítja meg saját fele érdekében. Indokok: Sem az alperes zálogjogainak bejegyzésére vonatkozó iratokból, sem a pernek egyéb adataiból nem állapitható meg, hogy alperesnek atyja P. K. a kérdésben forgó zálogjoggal biztosított összeget felperesnek az akkor még kiskorú alperesnek pénzéből adta volna kölcsön: miből következik, hogy a kölcsön adott összeg a kölcsön adott apa tulajdonát képezte. Minthogy pedig abban az esetben, amikor az atya kiskorú gyermeke javára kiállított kötelezvényre saját pénzéből ad kölcsönt, a gyámhatóságnak beleegyezése nem kívántatik ahhoz, hogy az atya a kölcsönadott összeget az adóstól felvehesse; és minthogy a fenforgó esetben a válaszirathoz C) alatt csatolt 1898. évi november hó 14-ik napján időközben elhalt P. K. által kiállított és alperes által valódiság tekintetében kifogás alá nem vett nyilatkozat szerint, felperes a kölesön vett 600 koronát a kölcsönt adó atyának visszafizette, és ennek következtében a fizetés folytán megszűnt követelés erejéig bekebelezett zálogjognak törlését a telekkönyvi rendtartás 155 §-a alapján követelni jogosult: az elsőbírósági Ítéletnek megváltoztatásával alperest a törlésre alkalmas nyilatkozatnak kiadására, ellenesetben a törlés bekebelezésének tűrésére és mint pervesztes felet a prdts 251. §-a alapján a perköltségnek fizetésére kötelezni kellett. A felebbezési járandóság megállapítása a prdts 252. §-ában találja indokát. A m. kir. Kúria (1904. évi szeptember hó 21-én. 3,396/1903. szám alatt) következő ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybcnhagvatik. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A részvényaláiróknak a részvényaláirás után vállalt kötelezettsége megszűnik, ha a rész vény társulat nem alakulhat meg. A tervezetben nem lévén intézkedés arra az esetre, ha valamely aláiró nem fizeti be az alakuló közgyűlésig befizetendő összeget, ennélfogva az a körülmény, hogy ez az eset bekövetkezett és a részvénytársaság megalakulását lehetetlenné tette, azt vonja maga után, hogy a tervezett részvénytársasági alakulást meghiúsultnak és az aláíróknak a részvénytársaság megalakulhatása végett elvállalt kötelezettségét megszűntnek kell tekinteni. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok. Alperes a viszonválaszban elállt a viszonkereseti követeléstől. Felperes a kereset külzetén mint a Magyar külföldi szemle kiadórészvénytársaság alapitóját és igazgatóját jelelte meg magát és a kereseti összeget, mint alperes által az említett részvénytársaság javára jegyzett részvényhátralékát követelte. A hivatalból megtekintett cégiratokból kitűnik, hogy a kir. törvényszék a «Magyar külföldi szcmle» kiadó-részvénytársaságnak a cég bejegyzése iránti kérelmét a 120,105:902. számú végzéssel elutasította és ezt a végzést a kir. Ítélőtábla 497/v. 903. szám alatt kelt 53,006/903. szám alatt iktatott végzéssel helybenhagyta. Ez a határozat a kereskedelmi eljárás 43. ij-ának hj pontja értelmében jogerős. A másodbirósági végzésből kitünőleg, a cégbejegyzés iránti kérelem elutasításának indoka az volt, hogy nincs igazolva, hogy minden egyes részvény összegének 30°/0-a befizettetett; továbbá, hogy az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok közgyűlési módosítása lett volna szükséges és a módosítás nem közgyűlés utján eszközöltetett. Minthogy a K. T. 160. §-a értelmében, a részvénytársaságot a cégjegyzékbe való bevezetés előtt nem lehet létezőnek tekinteni és így felperes egy meg nem alakult és törvényesen létre nem jött részvénytársaság nevében lépett fel mint alapító és igazgató, ennélfogva a per első döntő kérdése az, hogy a részvénytársaság megalakulásának nem sikerülte minő befolyással van a részvényaláiróknak a részvényaláirás utján vállalt kötelezettségeire. Ennek eldöntése végett abból kell kiindulni, hogy a részvénytársasági tervezetnek az alapító által való kibocsátása és a részvényaláiróknak a jegyzésben való részvétele annyit jelent, hogy az alapító felhívására az aláírók kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság megalakulásában való részvételre. Az aláírók kötelezettségének mértékét és a kötelezettség teljesítésének módját, időpontját és egyéb feltételeit az aláirt tervezet tartalma határozta meg, önként értetvén, hogy az aláírók által elvállalt kötelezettségek mértékének és az aláirók szándékának értelmezésénél a részvénytársaság alakítására irányuló célzat fennforgását és a részvénytársaságalakulás módjának törvényes szabályait is figyelembe kell venni. A jelen esetben a fentebb emiitett cégiratok közt az eredetiben levő részvény-aláirási iv szerint a részvényaláirók aláíráskor a névérték 25°/0-át fizették be, kiköttetett egyszersmind a tervezetben, hogy a részvényösszeg további 30°,'0-a az alakulásnál fizetendő. A kikötés alatt nem lehet azt érteni', hogy a 30ll/0 a bejegyzés, mint a részvénytársaság törvényes megalakulása után fizetendő. Ugyanis a K. T. 159. ij-ának 3. pontja értelmében a bejegyzés végett a részvényösszeg legalább 30" 0-ának befizetését kell igazolni. Minthogy a jelen esetben az aláíráskor csak 25°,0 volt fizetendő s így a bejegyzés csak akkor volt lehetséges, ha az aláirók a bejegyzés előtt további befizetést teljesítenek: ennélfogva lehetetlen lett volna a részvénytársaság oly módon való megalakulása, hogy az aláirók a 25%-on felül fizetendő további részletet csak a bejegyzés után fizessék be. Minthogy pedig nem lehet feltenni, hogy az aláirók lehetetlen kötelezettséget akartak vállalni, ennélfogva a tervezetnek azt az intézkedését, hogy a részvényösszeg 30°/0-a az alakuláskor fizetendő, ugy kell érteni,, hogy az aláíróknak a 300/0-ot az alakuló közgyűlésig, vagy az alakuló közgyűlésen kellett a tervezet értelmében befizetniük. A részvényösszegnek ezen felüli 45"/o-a tekintetében a tervezet nem foglal magában fizetési határidőt és így e tekintetben a fizetés időpontja a K. T. 157. §-ának 5. pontja értelmében az alapszabályokban volt meghatározandó. A cégiratok közt lévő és az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabálytervezet 8. pontja értelmében a további befizetések mértékét és idejét az igazgatóság határozza meg. A cégiratok közt levő alakuló közgyűlési jegyzőkönyvbőr kitűnik, hogy felperes mint alapító a tervezetben fenntartott jogánál fogva önmagát jelölte ki az első igazgatóság egyik tagjául. A fentiek szerint a részvényaláiróknak a tervezet aláírása által vállalt kötelezettségét ugy kell érteni, hogy az aláirók az aláírás alkalmával a részvényösszeg 25°/0-át és az alakuló közgyűlésig, vagy az alakuló közgyűlés alkalmával 30%-ot fizetnek be, a többi 45o/0-ot pedig a részvénytársaság megalakulása után fogják az alapszabályok által megállapítandó időpontban befizetni. A tervezet nem tartalmaz intézkedést arra az esetre, ha az aláirók közül az egyik vagy másik nem teljesiti azt a kötelezettségét, hogy az alakuló közgyűlés megtartásáig a kikötött 30l>'0-o't