A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 9. szám - A végrehajtási törvény 166. §-ához. Elrendelhető-e az árverés ugyanazon hitelező javára, két különböző követelésére egymásután külön-külön, ugyanazon adósának ugyanzon ingatlanára? - Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete 1904. évi működéséről a következő jelentést terjesztette elő a budapesti ügyvédi kamarához

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 9. számához. Budapest, 1905. február 26 Köztörvényi ügyekben. Az, hogy a szerződés létesítésénél az egyik szerződő fél a másik szerződő féllel szemben, ennek nevezetes vagyoni hátrányára, rosszhiszeműen járt el, illetőleg a másik szerződő felet ennek nevezetes vagyoni hátrányára a szerződés tárgya tekintetében tévedésbe ejtette, nem ténykérdés, hanem mint tényekből levonható jogi következtetés, jogkérdés, ami a felülvizsgálat alól egyáltalán nincs elvonva. Az olyan szerződés pedig, amelynek létesítésénél az egyik szerződő fél a másik szerződő féllel szemben ennek nevezetes vagyoni hátrányára roszhiszemüen járt el, illetőleg a másik szerződő felet ennek nevezetes vagyoni hátrányára a szerződés tárgya tekintetében tévedésbe ejtette, az utóbbi szerződő fél részéről ezen az alapon hatályára nézve megtámadható, és e tekintetben mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy szerződésileg ki nem köttetett az, hogy a szerződés tárgya körülbelül 12 éves lehet, mert az ilyen feltételes szerződés egészen más jogi elbirálás alá tartozik. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa. (11*05. január 2ő-én 1904. G. 490. sz. a.) Pély Géza dr. ügyvéd által képviselt S. Sándor bizományi és szállítmányozási üzlettulajdonos felperesnek, Krascsenics Ferencz dr. ügyvéd által képviselt N. Vendel és neje M. Vilma gaídálkodók alpeiesek ellen 663 korona 33 fillér és 1,326 korona 67 fillér iránt a galántai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében következő ítéletet hozott: Alperesek felülvizsgálati kérelmének hely adatik.a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, ellenben alperesek visszonkercsetének hely adatik, a peres felek között létrejött és a B., alatti okiratba foglalt adásvételi szerződés hatálytalannak kimondatik, és felperes végrehajtás terhe mellett köteleztetik arra, hogy alpereseknek 267 korona 70 fillér elsóbirósági, 51 korona felebbezési és 111. korona felülvizsgálati eljárási költséget 8 nap alatt fizessen. Indokok. Alperesek a felebbezési bíróság Ítéletét anyagi jogszabály megsértése miatt is támadják meg; ez iránt alperesek részéről felhozott panasz lényegileg alapos. Az ugyanis, hogy a szerződés létesítésénél az egyik szerződő fél a másik szerződő félell szemben ennek nevezetes vagyoni hátrányára rosszhiszeműen járt el, illetőleg a másik szerződő felet ennek nevezetes vagyoni hátrányára a szerződés tárgya tekintetében tévedésbe ejtette, nem ténykérdés, hanem mint tényekből levonható jogi következtetés, jogkérdés, ami a felülvizsgálat alól egyáltalán nincs elvonva; az olyan szerződés pedig, a melynek létesítésénél az egyik szerződő fél a másik szerződő féllel szemben ennek nevezetes vagyoni hátrányára rosszhiszeműen járt el. illetőleg a másik szerződő felet, ennek nevezetes vagyoni hátrány ára a szerződés tárgya tgkintetében tévedésbe ejtette, az utóbbi szerződő fél részéről ezen az alapon hatályára nézve megtámadható, és e tekintetben mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy szerződésileg ki nem köttetett az, hogy a szerződés tárgya körülbelül 12 éves lehet, mert az ilyen feltételes szerződés egészen más jogi elbirálás alá tartozik. Az elsőbiróság ítéletében foglalt és e részben a felebbezési bíróság által is elíogadott tényállás szerint, felperes keresetét a Bj alatti okiratba foglalt adásvételi szerződésre alapította és a vételár megfizetésérc irányította. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott B) alatti okirat szerint alperesek előleges megtekintés után 2,000 koronáért megvettek felperestől egy gőzcséplőgépet akként, hogy a tulajdonjog felperes javára a vételár teljes fizetéséig fenntartatott, azonban alperesek addig is a gépet szabadon használhatják, a vétel tárgyának netáni hiányosságai a vételár megállapításánál már számításba vétetvén, vevőknek nem áll jogukban a vétel tárgyának bárminemű javítását vagy a felszerelések pótlását az eladótól követelhetni. A B) alatti okirat most ismertetett tartalmából nyilvánvaló, hogy alperesek egy már használt, azonban esetleg javítás és uj felszerelés mellett használható gépet a felperes előtt tudvalevő abból a célból vettek meg, hogy azt a gépet esetleg javítás és uj felszerelés mellett csépeltetésre használják ; következésképpen alpereseknek jogilag számításba vehető hátrányára nem szolgálhat az, hogy ők azt a gépet átvették, javíttatták és csépeltetésre használták. Valamely már éveken át használt gőzcséplőgépnél a tovább használhatás várható terjedelmére nézve a dolog természeténél fogva döntő fontosággal bir a megtörtént használat terjedelme, vagyis az, hogy az illető gép hány éves ; ez a körülmény tehát az i'llető gép minőségére nézve lényegesnek tekintendő. Már pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint felperes az alperesekkel történt alkudozás során azt a kijelentést tette, hogy az illető gép körülbelül 12 éves, holott valósággal akkor körülbelül 23—34 éves volt; a miből jogszerűen következik, hogy felperes az alperesek előtt az illető gépnek olyan lényeges jelentőségű minőséget tulajdonított, a minővel az nem birt. Az elsőbiróság ítéletében foglalt és e részben a felebbezési bíróság által is elfogadott tényállás szerint az illető gép abban az állapotában, aminőben azt alperesek megvették, legfeljebb 900 koronát ért és teljesen hasznavehetetlen volt; alperesek azon a gépen 500 korona erejéig javításokat eszközöltettek, és a géppel való csépeltetés e javítás mellett is ki van zárva, mert a tüzszekrény ki van használva és egy ujjal helyettesítendő, ami 1,300 —1,400 koronába kerül, és mert a cséplőszekrény rozoga állapotban van és ennek kijavítási költsége előre meg sem állapitható; ezekből a ténykörülményekből tehát nyilvánvaló, hogy használhatatlan állapotát nem valamely kivételes külső esemény, hanem az állandó és hosszas használat eredményezte. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az alkudozások előtt I. rendű alperes az illető gépet ''alaposan megszemlélte és megvizsgálta ; azonban valamely már éveken át használt gőzcséplőgépnél a használhatóság és ennek terjedelme szempontjából a valódi minőségnek felismerhetésére a dolog természeténél fogva különös szakismeret kívántatik, és az alsóbirósági ítéletekből vagy tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetszőleg, felperes részéről fel sem hozattak és a felebbezési bíróság ítéletében megállapítva sincsenek olyan ténykörülmények, a melyekből jogszerűen következtetni lehetne arra. hogy alperesek birnak olyan szakismerettel, hogy az illető gépnek azt a valódi minőségét alapos megszemlélés és megvizsgálás mellett is felismerhették; ez iránt pedig felperes részéről már csak a válasziratban felhozottak a S. E. 197. §. szerint tekintetbe nem vehetők, de a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek tények megállapítva az iránt sem, hogy alperesek a szerződés megkötésekor, vagy ezt megelőzőleg az illető gépnek azt a valódi minőségét valóban ismerték, vagy egyébként ismerhették, sőt az elsőbiróság Ítéletében foglalt és e részben a felebbezési bíróság által is elfogadott tényállás szerint, alperesek a G) alatti levél írása idejében az illető gép árát még nem ismerték; következésképpen alpereseknek jogilag számításba vehető hátrányára sem szolgálhat az. hogy a C) alatti levéllel kifogás és fenntartás nélkül ígértek felperesnek fizetést. A fenn ismertetett és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó abból a tényállásból, hogy az illető gép abban az állapotában, aminőben azt alperesek megvették, legfeljebb 900 koronát ért, nyilvánvaló, hogy téves a felebbezési bíróságnak az a jogi indokolása, hogy a vételár, vagyis 2,000 korona éppen a hiányokra való tekintettel lett alacsony összegben megállapítva. A S. E. 197. §. szerint, a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó fenn ismertetett tényekből, a fenn kifejtetteknél fogva jogszerűen következik, hogy a B) alatti okiratba foglalt szejződés létesítésénél felperes az alperesekkel szemben, ezeknek nevezetes vagyoni hátrányára rosszhiszeműen járt el, illetőleg alpereseket, ezeknek nevezetes vagyoni hátrányára, a szerződés tárgya tekintetében tévedésbe ejtette, és hogy ezen az alapon alpereseknek erre irányuló viszonkeresete következtében az a szerződés hatálytalan. Ezeknél fogva alperesek egyéb tárgytalanná vált panasza mellőzésével, alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani, ellenben alperesek viszontkeresetének helyt adni, az illető adásvételi szerződést hatálytalannak kimondani és felperest, mint vesztest a S. E. 109., 168. és 204. §§. alapján az összes költségben elmarasztalni. Abban az esetben, a mikor az atya kiskorú gyermeke javára kiállított kötelezvényre saját pénzéből ad kölcsönt, a gyámhatóságnak beleegyezése nem kívántatik ahhoz, hogy az atya a kölcsön adott összeget az adóstól felvehesse. A pécsi kir. törvényszék, mint polgári bíróság (1902. évi június hó 24-ik napján 8,966 1902. pszám alatt) D. O. dr.ügyvéd által képviselt K. Sz. J. földműves kisharsányi lakós felperesnek, J. L. dr. pécsi ügyvéd által képviselt P. A. ráckevei lakós alperes ellen zálogjogtörlés s jár. iránt folyamatba tett rendes perében következőleg ítélt: A királyi törvényszék felperest keresetével elutasítja és 15 nap alatt külömbeni végrehajtás terhe mellett kötelezi, hogy alperes részére 53 korona 75 fillér perköltséget megfizessen. Indokok: Felperes azon az alapon indított alperes ellen keresetet, hogy édes atyja Sz. J. azon 300 frtot s illetve 600 koronát, melynek erejéig a kisharsányi 298. sz. betétben A II.