A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 9. szám - Széljegyezetek a magyar általános polgári törvénykönyv terveztéhez. A pactum de contrahendo-ról és egyéb másról. [2. r.]

A éÖÖ iktatom ide — nem jelen esetre irta ugyan, de mint axióma is mcgáil: « . . . csak javaslatoknak vart indokolásuk, nem a törvénynek; mely utóbbinak vannak indokai, de nincs indo­kolása. » (Hitel és reáluzsora. A magyar gazdaszcnetség által kiadott Uzsora ellen c. könyvnek 157. lapián.) Nem helyeselhető, hogy ez a fontos és kétségtelenül controvers kérdés ne nyerjen a codexben szabályozást. — Az Indokolásban mondottak nem pótolják azt. De nem tudjuk magunkévá tenni az Indokolás álláspont­ját sem. Ez szem elől téveszti az előszerződés praktikus célját és hasznát. Ha megkívánjuk ugyanazon alakszerűségeket az előszer­ződéstől, mint a szerződéstől: ugy megfojtjuk azt embryo­ságában. Mert számtalan esetben éppen azért szükséglet, nélkülöz­hetetlen kisegítője a forgalomnak az előszerződés : mert vagy ad hoc nem áll rendelkezésre az alakszerűség, vagy még nem érett meg a kérdés az alakszerű szerződés megkötésére : de a felek egymást kötni, obligálni már akarják. Ha most ettől a remediumtól megfosztjuk őket — meg­kívánván az azonos alakszerűséget az előszerződéstől is — a felek akarata béna lesz, nem valósithatják meg szándékukat, céljukat, — de csak igy ebben az alakban; tehát: mást fog­nak keresni s — in fraudem legis : találni. A codex ide nem vezethet! Igaz, hogy a törvény az em­berek furfangiának, törvénymegkerülési ügyességének minden ;setben nem praeveniálhat; de őket a forgalmi eszközök, insti­tutiók megkönnyítésével, a formák lehető mellőzésével vagy legalább is egyszerűsítésével a törvény alkalmazására szoktat­hatja, sőt a törvény célszerűségével — indirect — kény­szeritheti. A T. tehát ily irányban pótlandó, kiegészítendő. Arra az esetleges ellenérvre, hogy a törvény által itt-ott megkívánt alakszerűségek éppen a forgalom biztonságát, reáli­tását célozzák s ezért szükségesek: válaszunk a következő. Elvileg ezt elismerjük, anélkül, hogy itt in medias res mennénk. De a concret esetben: mikor arról van szó, hogy az elő­szerződésnél ne kívánjuk meg legálisan a főszerződésnél köte­lező alakszerűséget: ez nem ellenérv. Mert a kérdéses forgalmi biztonság etc. meg van óva, amennyiben ezen előszerződés alapján ugy sem követelhetek mást — qua teljesítés — mint az alakszerű szerződés meg­kötését. Ezzel kapcsolatban ki kell térnünk az előszerződésből származó jogok megbeszélére is. A T. erről is hallgat, — valóban : aití sieben Spachen schweigenda — következőleg joggal téte­lezne, ő fel, hogy az teljesen tisztázott, nem vitás théma, hogy e körül félreértés nincs. Mégis alaposabb a suppositiónál a forrás: előveszem tehát egy pár nevesebb honi és külföldi auctor művét. Schicarz Gusztáv (Magánjogi fejtegetések 69. 1.): «Az előszerződésből csak a főszerződés megkötése követelhető, a főszerződés kötésében áll az előszerződés teljesítése .... esetleg az ennek megfelelő érdekmegtérités keresetileg köve­telhető. Katona Mór {Fodor : Magánjog, III 101. 1.) «Ha a fél nem teljesiti önként a jövő szerződést, akkor a bíróság ítélete pótolja azt, feltéve, hogy a felek megállapodásaiban az ügylet fő és lényeges alkatelemei bennfoglaltatnak. Egyébként bírói elinté­zésre nem vállnak be.» Zlinszky-Reiner fVIII. kiad., 6^4. 1. 3. jegyzet): «Az ily pactum de contrahendo akként érvényesíttetik, hogy a követelő fél ellenfele arra köteleztetik, hogy a kikötött szerző­dést tényleg megkösse, pld. az írásbeli szerződést kiadja; vagy pedig maga a birói Ítélet mondja ki, hogy pld. a meg­állapított idő v. egyéb körülmények beállta folytán a szerződés megkötöttnek tekintendő.» Majd ismét Katona Mór: Magyar magánjog vezérfonala 116. 1.), de másképpen: «Ha a körülmények időközben nem változnak, ez kötelező a fekkre, mikor a bíró a vonakodó fél ellen az érdekmegtéritést mondja ki, a kötendő szerződés kör­vonalozása helyett, a WindscHeid (Pandekten 175. 1. : «Aus dem Vorvertrag entsteht ein Forderungsrecht auf Abschluss des Hauptver­trages bez., wenn der Abschluss verweigert wird, auf Eeistung dessen, was der Berechtigte bei Abschluss des Hauptver­trages gehabt habén würde. Dies jedoch nur unter der Vor­aussetzung das bei dem Yorvertrage alle gesetzlichen Bedin­gungen erfüllt sind, von welchen auch die Gühigkeit des Hauptvertrages abhangta. Annit:: | Pandekten 371. 1.): « . . woraus denn ein Anspruch auf das Interessé wegen nicht erfolgender Abschlies­sung des verabredeten Vertrags hervorgehen kanna. Nem akarok hinni szemeimnek : valósággal «embarras de richessesa. Öt tekintély: jóformán hatféleképen válaszol. — Ugy talán még sem olyan simpla és tisztázott e kérdés? Eddig abban a hitben éltem, hogy a legislatiónak — s talán nem utolsó — feladata, ott, hol kételyek vannak, azo­kat elosztani s irányt jelölve, a félreértést, a félremagyarázást, az abusust kizárni. A T.-től is elvárhatjuk ezt, de a T. — uti figura docet — nem tartja mindig szükségesnek. Ha azonban codexünk el fogja ismerni a pactum de contrahendo kötelező erejét, mint ahogy el kell ismernie a mái­kifejtett célszerűségi és szükségességi szempontok mián, s mint ahogy az Indokolás (III. 32. 1.) már codifikáltnak is mondja: i'xpn-ssis verbis kell intézkednie joghatásáról is s az — ugy hiszem — elég frappánsan bizonyított controversiát meg­szüntetni. Egyébaránt annak idején az optkv. (936. §.) szintén elkerülte e kérdés megoldását. Distinguálnunk kell: de lege lata és de lege ferenda ! De leije lata : a hat álláspont között felfogásunk szerint egyedül Sclucarz Gusztávé a kiváló jogtudós és codificatoré helyes, mely az előszerződés lényegének igaz felismeréséből ered s valóban civilisticus alapul Sclnvarz az előszerződés tel­jesítését a szerződés (('főszerződésaj megkötésében találja ; felek csak azt követelhetik ex pacto de contrahendo. Próbáljuk már most deriválni a joghatásokat: ha az elő­szerződés teljesítése végett perelek, petitionom a következő lehet: köteleztessék alperes, hogy velem a létrejött előszerződés keretében, annak értelme szerint szerződést kössön különbeni végrehajtás terhe mellett. Vagy ugyanezt: a késedelemből eredő kár megtérítése; vagy (ex non contracto) csak : a nem telje­sítés folytán beálló kár megtérítése — végül: a nem telje­sítésből kifolyólag jogom lesz az előszerződéstől egyszerűen elállani. Nézetünk szerint a nem előszerzödésszerü teljesítés — az az: ha a szerződés nem felel meg az előszerződésben meg­állapított elveknek, a már részletezett pontoknak : — nem tel­jesítésnek tekintendő. Mert az előszerződés éppen azt akurja biztosítani, hogy azokat a jogokat, melyeket ma contemplálok: a jövőben érvé­nyesíthessem. Tehát: egy nem előszerzödésszerü szerződés: (jobban : teljesítés) = nem teljesítés. így: de lege lata. De lege ferenda a mi kifejtett álláspontunk szerint két­féle előszerződést kell megkülönböztetni. Olyat: amely de lege lata már el van ismerve, melynél megkívántatik, hogy a felek teljes megállapodásra jussanak s olyat: melynél a teljes meg­állapodás nem lényeges kellék, melynél elég, ha a felek tervbe vett intentióikat fíxirozzák — ha nem is tisztázzák az összes, lényeges szerződési pontokat (olyat, aminőt fennebb már meg­példáztunk) : nevezzük az utóbbit talán blankcttelöszerzödésnek. Az előbbiekből származó jogok teljesen azonosak azzal amit az imént de lege lata kifejtettünk. Az u. n. blankettelő­sze;ződésből származó jogok némileg eltérőek: amennyiben ennek teljesítése lehet nem előszerzödésszerü is. Csak a keret van megadva — csak az intentio megjelölve; de a részletes jogvisszonyszabályozás a végleges (fő) szerződésnek fentartva: megeshetik, hogy a végleges szerződés nem azon elvek, nem azon felfogás szerint lesz megkötve, mint ahogy a szerződő felek egyike joggal hihette, ex aequo ac bono követ­keztethettu. Ilyenkor nem elöszerzödésszerünek kell a végleges szerződést tekinteni. S a keresetre a bírónak kell megállapítani, hogy vájjon adott helyzet, adott körülmények között mi lehetett felek szán­déka, felfogása, mi következik a forgalomba vetett bizalomból, mit kíván meg a «Treu und Glauben mit Rücksicht auf die Verkehrssittea. De lege lata is szólottunk már a nem előszerzödésszerü teljesítésről s arra az eredményre jutottunk, hogy az nem tel* jesitésnek tekintendő. Azért, mert de lege lata: az előszerződés érvényessége teljes megállapodást tételezvén fel, rationális, hogy azon teljesítés: szerződés, mely nem felel meg mindenekben a «teljes megállapodásnaka ne tekintessék egyáltalán teljesítésnek. A felek akarata mindenekben fixirozva volt: a teljesítés sem térhet el attól semmiben sem. De lege ferenda ellenben: a felek néha nagy vonások­ban, néha meg igazán csak blankettszerüen jutnak megállapo­dásra. Már most, ha a végleges szerződést az egyik fél nem az előszerződés alkalmával kifejezésre juttatott elvek cél és szük­ségesség szerint véli v. tudja teljesítettnek: méltányos 'és észszerű ezen nem előszerzödésszerü teljesítést birói eldöntés alá bocsá-

Next

/
Thumbnails
Contents