A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 7. szám - A biztositási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.)

56 A JOG másik szerződés ily célzattal köttetik meg. Mindegyik biztosító követelheti az egész dijat. 55. §. A biztosító akkor is köteles szolgáltatni, ha a biztosított esemény a biztosított viselkedése által idéztetett elö, kivéve, ha ezen viselkedés szándékosságon, vagy vétkes gondatlanságon alapszik. (Folytatása következik.) Irodalom. A bűnözés világa. Tanulmányok a bünró'l, a bűnözésről és i kriminálitás terén kifejtendő állami és társadalmi reakcióról. Irta Csizmadia Alajos dr., Pécs, 190i. Korunk mostoha viszonyai között egyre jobban eltérünk az emberi tipus ideáljától, s egyre nagyobb tért hódit a kriminálitás. Hatalmas determináció rejlik a visszásán alakuló és a különféle mizériákkal telitett fizikumban, valamint az abnormális szociális médiumban. Mindezzel nem bir megküzdeni a magára hagyott egyén, aki fizikai és morális ellentállóképességében egyaránt megfogyatkozott. Az államoknak tehát a tömegekkel, illetőleg a bűnözésre disponáló tényezőkkel szemben is fel kell venmök a küzdelmet és meg kell javitaniok az egyesek ellen való represszió rendszerét, mert félemberektől nem várhatunk teljes valuiáju cselekményeket. Szerrő minderre rámutat előszavában s a javulást az«igazi keresztény >, kultúra szerencsés továbbfejlődésétől reméli, melyet ő intenzivebb civilizációnak nevez. Szerinte ugy gondoskodunk az egyén fizikai,pszichikai és szociális fejlődésének kedvező feltételeiről ha «a vallásosságot, az emberi gyarlóság eme leghathatósabb szurrogátumát kellőképpen ápoljuk s a szeretet elvét az egyéni, társadalmi és állami élet összes viszonyaiban érvényre juttatjuk.* Meg kell valósítani az állami reakciónak a bosszúból való kivetköztetését és közjótékonysági cselekménnyé való konvertálását. E meggyőződéséből kifolyólag müve végén szerző hangoztatja, hogy a valódi kereszténység győzelme nemcsak a szeretet, hanem egyben az igazság diadalát is fogja hirdetni. A 600 oldalos nagy könyv a következő fejezetekre oszlik: I. Bevezetés. Büntetőjogi eméletek. II. A természettudományi iskola. III. Ennek méltatása. IV. A médium hatalma V. Az egyén degenerációja. Befejezés. A vaskos kötet szép kiállítása Taizs József pécsi könyvnyomdáját dicséri. A választói jog reformja. IrtaReiner Zsigmond dr. Budapest, Franklin-társulat nyomdája, 1904. Szerző tárgyalja a választói jog kül- és belföldi történeti fejlődését s megállapítja, hogy nálunk vagyoni, illetőleg gazdasági, szociálisnak nevezhető cenzus alkalmazandó választási alapul, melynek a kisebb gazdasági exisztenciákboz kell alkalmazkodnia. A nyilvános, szóbeli szavazás mellett foglal állást. Szerinte — a mi viszonyainkra való tekintettel —nem lehet a reform alapjává tenni: az általános választói jogot, az érdekképviselet elvét, a lajstromszavazás valamely formáját, a kerületeknek mechanikusan egyenlő lélekszám szerint való beosztását és a titkos szavazást. A tőzsdei biráskodás cim alatt Félegyházy Elek dr. ügyvéd Nyári József tőzsdei titkár közreműködésével kiadta a tőzsdebiróság eljárására vonatkozó szabályokat. A tőzsdebiróság ügyvitelének és eljárási szabályainak, a tőzsdei feletti felügyeletnek, stb. ismertetésén kivül a munka tulajdonképpeni tartalma az 1881: LIX. t.-c. 92—94. §-ainak magyarázata. Szerzők feldolgozták a teljes joggyakorlatot, de nemcsak a határozatokat közlik, hanem a törvénynek és a judikaturának beható, értékes elemzését is adják. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatüozó bírálati anyag. Előterjeszti az igazságügyminiszteriumban szervezett állandó bizottság vezetősége. Első kötet: Ezen kötet célját az Előszó a következőkben ismerteti: Amint az 1900. évben közzétett Tervezet előszava is jelzi, a Tervezet további tárgyalásra vár, melynek módozatai ezután fognak megállapittatni. Már most is szükségessé vált azonban ezeknek a tárgyalásoknak az előkészítése. E részben első feladat, hogy az egybegyűlt bírálati anyag rendszeresen kiegészíttetvén, ennek figyelembevételével a Tervezet főbb elvi álláspontjai tisztáztassanak az elvi kérdéseknek olyan alakban való formulázásával, hagy az erre vonatkozó munkálat a további tárgyalások során főelőadmányul szolgáljon. Ebből a célból a vezetőség kebelében 1902. szeptember havától kezdve a szükséghez képest egyes szerkesztőségi tagok és más szakférfiak bevonásával és a vezetőségi irodába beosztott személyzet részvételével értekezletek tartatnak. Az ezen értekezletek nyomán készült munkálatok kiterjednek: A) magára a főbb elvi kérdéseket feltüntető tulajdonképpeni főelőadmányra; B) a tervezetre vonatkozó kritikai anyagra, mely a) egyrészt a közzététel folytán egybegyűlt anyag összeállításából, b) az értekezleteken felmerült megjegyzésekből áll. Vegyesek. A konzuláris biráskodás kiterjesztése. A Magyar Nemzet írja: Az ottomán birodalomhoz tartozó és régebben oda tartozott országrészekben az európai keresztény államok honosai fölött a konzuli bíróságok gyakorolják a büntető bíráskodást. Azelőtt a magyar honosokra nézve is az osztrák büntető-törvényeket alkalmazták. Mióta azonban létre jött a magyar büntető-törvénykönyv, 1883. év óta a magyar honosokra nézve böntett és vétség eseteiben a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvénycikk, a magyar büntető-kodex nyer alkalmazást, mig ellenben kihágási esetekben az osztrák kihágási törvényt alkalmazzák mindezideig. Ezen az állapoton azonban nem sokára segítenek, amennyiben a konzuli biráskodás terén is életbeléptetika magyar kihágási bünt Hőtörvénykönyvet. Ez iránt a magyar igazságügyi kormány sikerrel biztató tárgyalásokat folytat a közös külügyminiszterrel és a többi illetékes tényezőkkel. A tárgyalásokat nemsokára befejezik és nyomban életbeléptetik a kihágási magyar büntető-törvénykönyvet a konzuli bíráskodásban is. Nemzetközi jogászkongresszus. A st.-louisi világkiállításon szeptember hó 28.. 29. és 30. napjain nemzetközi jogászkongreszszus lesz, amely nemzetközi jogi kérdésekkel fog foglalkozni. Főcéljául azt tűzi ki, hogy bizonyos jogelveket és formaiságokat illetőleg a kulturnemzeteket egységes eljárásra bírj a rá. A nagyobb egyetemek mind küldenek képviselőket erre a kiválóan érdekesnek ígérkező kongresszusra. Jelenet a bíróság előtt. Mulatságos és fölötte pikáns jelenet játszódott le nemrég a párisi törvényszék előtt. Egy füzőgyáros volt a felperes, aki azt állította, hogy szabadalmát megsértették. Állítása bizonyítására bemutatott négy fűzőt, melyeket az ő találmánya után készített az utánzó. Amint nagyban magyarázza a bíráknak a maga igazát, egyszerre csak felkiált: — Ha én ezt egy hölgyön demonstrálhatnám, egyszeriben meggyőzném az urakat. S íme, a hallgatóság köréből felemelkedik egy bogárszemü lányka, nyugodtan odamegy a tárgyalási asztalhoz, kigombolja a blúzát s még mielőtt a törvény szigorú magyarázói meglepetésükből magukhoz tértek volna, a hallgatóság tapsviharától kisérve felpróbálja a fűzőt. A gyáros megnyerte perét, a leány pedig százszámra kapja a rózsaszínű levélkéket, amelyek közül némelyik mint mondják, házassági ajánlatot is tartalmaz. A bírák és ügyészek összlétszáma. Az igazságügyminiszteriumból kiadott Összlétszám szerint van: kúriai tanácselnök 8, koronaügyész 1, ítélőtáblai elnök 11, kúriai bíró 69, kir. táblai tanácselnök 22, főügyész és koronaügyész-helyettes 16, kir. táblai bíró 223, főügyész-helyettes 15, törvényszéki elnök 63, táblabírói ranggal felruházott törvényszéki biró, járásbiró és főügyészi ranggal felruházott ügyész összesen 126, törvényszéki biró, járásbiró és ügyész 1,140, albiró és alügyész 1,189; kúriai elnöki titkár 4, táblai elnöki titkár 8, kúriai tanácsjegyző 4, törvényszéki jegyző 147, aljegyző 754, telekkönyvvezető 430, segédtelekkönyvvezető 316, segédhivatali főigazgató 2, segédhivatali igazgató 18, törvényszéki irodaigazgató 68, irodatiszt 357, irodasegédtiszt 2,031, letartóztatási intézeti igazgató 9, fogházgondnok és fogházfelügyelő 66. Megjelent: Az adománygyűjtés ügye a magyar közigazgatási jogban. Irta Flórián Károly dr., eperjesi jogtanár. Különlenyomat a Magyar Közélet-bői Budapest, 1904. Poli tzer Zsigmond és fia. A budapesti kir. magyar tudomány-egyetem jog- és államtudományi karának jutalomtételei az 1903/904. tanévre a magyar magánjogból. Kifejtendők az u. n. anyagi perjog alapelvei érvényben álló magánjogunk szerint. Jutalma: a Senger Katalin-alapból 520 korona. Az alkotmányi politika köréből. A parlamentek költségvetési jogának természete, határa,, tekintettel a monarchikus és köztársasági államok alkotmányaira. Jutalma- a Schwartner-alapból 720 korona. — A statisztikából. Kívántatik az utolsó harminc év adatai- alapján hazánk népességi szaporodásának egybevetése a nemzetiségi viszonyokkal a népmozgalmi jelenségek tekintetbevételével. Jutalma: a Pauler-alapból 160 korona. — A magyar közjogból. A magyar országgyűlés ujoncszavazási joga, tekintettel ennek történeti fejlődésére. Kapcsolatosan kifejtendő az ujoncmegtagadás jogi hatása. Jutalma: aPasquich-alapból 210 korona. — A bűnvádi eljárási jogból. Dolgoztassanak fel rendszeresen a bűnvádi perrendtartásnak a íelebbezést tárgyazó rendelkezései. Jutalma: a Pasquich-alapból 420 korona. — A római jogból. A periculum a vétel esetében a pandekták alapján, tekintettel a magyar kereskedelmi jogra. Jutalma: a Pasquich-alapból 420 korona A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. nknttm JÍM—(» w*™*** WM-MT"-