A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 7. szám - A biztositási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.)

A JOG 55 Belföld. A Magyar Jogászegyletnek f. hó 6-iki teljes ülésén Katona Mór dr., a budapesti egyetem professzora, tanulságos fólolvasást tartott ezen a cimen: Kritikai megjegyzések a Tervezet kötelmi jogának általános részéről. A ülésen, melyen Vécsey Tamás elnökölt, a jogászvilág számos kitünó'sége volt jelen s érdeklődéssel hallgatta a felolvasó kritikai megjegyzéseit. Katona Mór azon kezdte, hogy a Tervezetről megindult kritikai munkálkodás az utóbbi időben megcsappant. Oka ennek, hogy egyszerre két nagy törvényhozási opus szakadt ránk, a magánjogi és az eljárási, mely az irodalmi erőket két táborba osztotta, holott mindegyikre ráférne a kis számú irói gárda egész munkaereje. De okozza a meddőségét a biráló működésnek politikai életünk lázas, izgalmas állapota is. Kívánatosnak tartja az előadó, hogy a Jogászegyesületben, mint a nyilvánosság egyedüli fórumán, minél gyakrabban történjék fölszólalás, hogy a fölvetett kérdések nyilvános vita alá kerüljenek, mert csak igy fejlődik ki megállapodás, communis opinio a vitás kérdések fölött. Hangoz­tatja, hogy arra kell törekednünk, hogy a Tervezet mielőbb törvénnyé váljék, egyrészt a jogszolgáltatás érdekében, hogy a szabad bírói vélekedésnek gát vettessék, másrészt, hogy a törvény­könyvben a magyar állami önállóságnak eszméje külsőleg is megvalósuljon. A Tervezetnek két hiányát tárja aztán föl az előadó: első az anyag helytelen beosztása, melyre nézve részletes javaslatot tesz, a második, hogy nincs megszabva a korhatár a korlátolt cselekvésképességre, mi csak feledésnek tulajdonitható szerinte. Kritizálja aztán a 945. szakaszt, kimutatva csattanósan, hogy annak utolsó mondata abszurdumra vezet. Boncoló kés alá veszi a szerződéses birságról szóló 1,043. szakaszt, ahol a mellékszerző­déshez a Tervezet irást kiván, az alapügylethez pedig nem. Kimu­tatja az előadó részletesen emez intézkedés tarthatatlanságát, a kötbér gazdasági szerepével összeütköző voltát és törlését indít­ványozza. Áttér ezután az 1,051. szakasz bírálatára és ott is találó érveléssel igazolja, hogy a rendelkesés nem felel meg sem a közfelfogásnak, sem az okszerűségnek. Végül fölveti azt a kérdést hogy a kötbér az esedékesség előtt lehet-e önálló cessió tárgya, vagy az alapügylet átruházásakor a még nem esedékes kötbér visszatartható-e ? Ezt a kérdést pro és contra kimerítően tárgyalja, javasolva, hogy a jogászgyülés foglaljon állást valamely irányú döntés mellett. A fölolvasáshoz S z 1 á d i t s Károly dr., Enyi czkey Gábor és A 1 m á s i dr. szóltak kozzá. Az elnök ezután köszönetet mon­dott Katona dr-nak az érdekes felolvasásért s különösen megköszönte neki azt, hogy a fontos kérdésben a vitát megin­dította. Balog Arnold dr. előadása. A zugirászat fogalmának revízió­járól és a jegyzői dijak szabályozásáról tartott előadást Balog Arnold dr. az Ügyvédi Körben f. h. 11-én. Előadó rámutatott arra, hogy a jegyzőknek magánmunkáiatokkal való foglalkozása nem fér össze a közhivatallal. A magánmunkák alatt legtöbbször visszaélések lappanganak, amelyek a jogéletet korrumpálják. Ezt a kérdést oly módon lehetne legcélszerűbben megoldani, ha a perrendtartást életbeléptető törvényben megfelelően módosítanák az ügyvédi rendtartásnak a zugirásra vonatkozó rendelkezését. Eszerint zugirást követne el mindaz, aki anélkül, hogy tagja volna a kamarának, feleket képvisel, okiratokat és beadványokat fogalmaz. A felolvasás nagy tetszést aratott. Külföld. A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.*) Negyedik cím. A biztosított esemény. 37. §. A biztosított köteles, amint a biztosított esemény bekövetkezéséről tudomást szerez, ezt a biztositónak haladék nélkül bejelenteni. Ha a kártérítéshez való jog mást, mint a biz­tosítottat, illet a bejelentési kötelezettség azt terheli. 38. §. A biztosító á biztosított esemény bekövetkezése után kívánhatja, hogy a biztosított mindarról felvilágosítást nyújt­son, ami a biztosított eseménynek, vagy a biztosító teljesítési kötelezettsége mértékének megállapítására megkívántatik. Ha a kártérítéshez való jog, mást, mint a biztosítottat, illet, a fent körülirt közlési kötelezettség azt terheli. Bizonyítékot csak annyiban követelhet a biztosító, ameny­nyiben azok megszerzése a biztosítottól méltányosan elvárható. Oly megállapodásra, amelyben ezen rendelkezéstől a biztosított hátrányára eltérés foglaltatik, a biztosító nem hivatkozhatik. 39. §. Hogy a bizonyítékoktól a felek el ne essenek, bírósági bizonyítás felvételt kérhetnek a biztosított esemény bekövetkezé sének, vagy a biztositónak erre alapított teljesítési kötelezettsége mértékének megállapítására, még ha a polgári perrendtartás 485. §.**) előfeltételei nem is forognának fenn. Ötödik cím. Biztosítási ügynök. 41. §. A biztosítási ügynök, még ha csak biztosítási ügyletek közvetítésével bízatott is meg, azon biztosítási ágban, melyben eljár, feljogosítottnak tekintendő: *) Előző közlemény a 6. számban. «*j Megfelel az 1868 : LIV. t-c. 534. §-ának. 1. biztosítási szerződések megkötésére és ezek visszavonására vonatkozó ajánlatok átvételére; 2 kezelések, — melyek a biztosítás tartama alatt teendők, mint felmondási és elállási vagy más, a szerződéses viszonyra vonat­kozó nyilatkozatok — átvételére. 3. a biztosító által kiállított kötvények, vagy fizetési haladé­kok engedélyezésről kiállított okmányok (Verlángerungsscheine) kézbesítésére; 4. esedékes dijak elfogadására. 42. §. Ha egy biztosítási ügynök biztosítási szerződések megkö­tésére fel van hatalmazva, akkor jogában áll ily szerződések megvál­toztatásavagy meghosszabbítása iránt is megállapodni, valamint fel­mondási és elállási nyilatkozatokat tenni. 43. §. Amennyiben a biztosító tudomása ezen törvény ren­delkezései szerint fontossággal bir, akkor egy, csak biztosítási ügyletek közvetítésével megbízott ügynök tudomása, a biztosító tudomásával nem azonos joghatályu. 44. §. A biztosítási ügynököt ezen cím rendelkezései szerint megillető képviseleti jognak a megszorítása, harmadik személyek­kel szemben csak akkor bir joghatállyal, ha ezen megszorításról az ügylet megkötésekor, vagy jogcselekmény véghezvitelekor tudomással birtak, vagy birniok kellett volna. Oly megállapodásra, melyben az 1. bekezdés rendelkerésétől eltérés foglaltatik, nem hivatkozhatik a biztosító. A 27. §. 2. bekezdésének rendelkezése nem érintetik. Kárbiztositás. Első cim. Az egész kárbiztositásra vonatkozó rendelkezések. I. A szerződés tartalma. 45. §. A biztosító a kárt pénzben köteles megtéríteni. 46. §. A biztosító csak a biztosítási összeg erejéig szavatol. 47. §. Amenyiben kitűnnék, hogy a biztosítási összeg jelen­tékenyen nagyobb, mint a biztosított érdek értéke (biztosítási érték), akkor a biztosító, valamint a biztositott is kívánhatja, hogy a biztositási összeg, a dij aránylagos leszállítása mellett, a követ­kező biztosítási időszakokra leszállittassék. Amennyiben a biztositott oly biztositási szerződést kötött, — melyben a biztosítási összeg a biztositási értéket meghaladja — azon célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasz­not szerezzen, a szerződés semmis. A biztositót azonban megil­leti az egész dij, kivéve, ha a biztositott rosszhiszeműségét ismerte. 48. §. Amennyiben a biztosítás bizonyos dologra vonatkozik, ezen dolog értéke adja a biztositási értéket, hacsak egyéb körül­ményekből más nem tűnik ki. 49. §. A biztositási szerződés által a biztositott esemény beállása következtében elmaradt haszon csak akkor tekinthető biztosítottnak, ha ez külön kiköttetett. 50. §. Ha a biztositási összeg nagyobb is lenne, mint a biztositási érték a biztositott esemény bekövetkezésekor, a bizto­sító nem köteles a biztosítottnak többet, mint a kár összegét megtéríteni. 51. Ha a biztositási összeg kisebb, mint a biztositási érték a biztositott esemény bekövetkezésekor, a biztosító a kárért csakis a biztositási összegnek ezen értékhez való arányában szavatol. 52. §. A biztositási érték megegyezés alapján valamely meghatározott összegben (taksa) állapitható meg. A taksa azon érték gyanánt is szolgál, melylyei a biztositott érdek a biztositott esemény bekövetkezésekor bir, kivéve, ha a valóságos biztosítás­értéket ezen időpontban jelentékenyen meghaladja. Ha a bizto­sitási összeg kisebb, mint a taksa, a biztosító, még ha a taksa jelentékenyen tulmagas is, a kárért csak a biztositási összegnek a taksához való arányában szavatol. 53. §. Ha egy biztositott érdek később ugyanazon veszély ellen más biztositónál biztosíttatik, a szerződés megkötésénél az előbbi biztosítás ezzel, az első biztositóval pedig az uj biztositási szerződés, megkötés után, azonnal közlendő. E közlésben a biztosító, kivel a másik szerződés létrejött és a biztositási összeg megjelölendő. Oly megállapodásra, melynek értelmében a másik biztositás­nak bejelentését tartalmazó közlési kötelezettség megsértése a biztosítottra nézve azjgények megszűnésével, vagy egyéb jog­hátránnyal járna, a biztosító nem hivatkozhatik, ha aj biztosítot­tat vétkesség nem terheli. 5í. §. Amennyiben valamely érdek ugyanazon veszély ellen több biztositónál biztosíttatik és a biztositási összegek együtt­véve meghaladják azon értéket, mellyel a biztositott érdek a biz­tositolt esemény bekövetkezésekor bir (túlbiztosítás), akkor a biztosítók, mint adóstársak, olyképpen vannak köte-ezve, hogy minden biztosító azon összegért szavatol a biztosítottnak, melynek fizetésére szerződése élteimében köteles, a biztositott azonban egészben többet, mint a kár összegét, nem követelhet. A biztosítók egymás közötti viszonyukban azon összegek arányában vannak kötelezve, melyek fizetésére a biztosítottal szemben szerződésszerűen kötelezvék. Ha a biztositott oly célból kötött szerződéseket, hogy rr agának túlbiztosítás által jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, az ezen célzattal kötött összes szerződések semmisek. Az ilyen cél­zat nélkül kötött biztositási szerződés megszűnik, ha később egy

Next

/
Thumbnails
Contents