A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 7. szám - Sajtóeljárásunk s annak fejlődése. (Folytatás.)

S4 A JOG mében éppen az ügyvédek közül kerültek ki a legkimagaslóbb államférfiak, mint Kossut/iLa)os, Deák Ferenc, Szilágyi Dezső, — az ügyvéd az igazságügyi kormány részéről odaállittassék mint az igazságszolgáltatás kerékkötője, hogy azon kevesek, kik eddig az ügyvédi munkásság iránt érzékkel birtak, ezen jobb és helyesebb véleményükben megingattassanak. (Folytatása következik.) Sajtóeljárásunk s annak fejlődése. Irta ÖDÖNFI MIKSA dr., budapesti ügyvéd. (Folytatás.)*) Az eskü-kivétel ideje szempontjából is különböző módszerekkel találkozunk. Az 1853-iki osztrák és 1867-iki porosz bűnvádi eljárások a főtárgyaláson a tanú vallomása előtt rendelték el a megesketést, az angol és francia eljárásban ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során annyiszor tesz esküt a tanú, ahányszor ki lesz hallgatva. A mi eljárásunkban a vizsgálat stádiumában csak rendkivül fontos okokból eskettetik meg a tanú**) (220. §.) és ez esetben a főtárgyaláson csak legutóbbi esküjére való hivatkozással hallgattatik ki. Vita tárgyát képezi még a jogászvilágban, hogy vájjon mi a helyesebb, a tanuknak előzetes vagy utólagos megesketése; az első mellett szól, hogy a tanuk előre, bizonyos ünnepélyes helyzetbe ho zassanak, hogy minden szavukat megfontolva s az igazságnak megfelelően mondják ki ; a második mellett azonban, hogy a bíróságnak módja legyen meghallgatni a tanút s ha esetleg meggyőződött vallomásának helytelensége, vagy gyanús volta felől, őt esküre nem bocsátani, miáltal ugy a tanúvallomás, mint az eskü jellege magasztosabb lesz. Az ilykép lefolyt bizonyitásfelvétel után következnek a felek perbeszédei, éspedig elsősorban a vádló, azután a védő, vagy védőké, a főtárgyalási elnök által megjelölt sorrendben; az utolsó szó mindig a védőt s illetve a vádlottat illeti, kit az elnök a vádbeszédek után köteles megkérdezni, nincs-e még valami előadnivalója. Az elnök annyiszor, ahányszor kérik, megengedheti, hogy a vádló és védő egymásnak replikázhatnak, ha ennek szükségét látja ; azonban, ha ugyanegy vádlottnak több védője van, a bűnvádi perrendtartás 53. §. 4. pontja értelmében a perbeszédek számát szaporítani nem szabad. A perbeszédek tekintetében is eltérést találunk az angol és a kontinentális bűnvádi eljárás közt. Angliában a végtárgyalás megnyitása után következnek a perbeszédek, és pedig előbb a vádló adja elő a vádat, azután a védő a védelmet. S ez az angol accusatorius bünper mellett igen természetes, mert a vádló gyűjtötte össze a vádhoz az anyagot, tudja mit fognak a tanuk, szakértők mondani s tudja, mit fog a bizonyitástelvétel produkálni, tehát előre felhívja erre a bíróság figyelmét s ha a vallomások, és egyéb bizonyitásfelvételek megerősítik azt. amit vádjában előad, ez alapon kéri a marasztaló Ítéletet. Ép úgy a védő gyűjtötte össze a védelem bizonyítékait; tudta előzetesen, mit állit s mit fog produkálni a vád s ez alapon előre nyilatkozhatik aziránt, hogy a vád nem nyert beigazolást. Nálunk a perbeszédek természetesen a főtárgyalás befejező stádiumát képezik. A vád szempontjából még különbséget kell tennünk, ha közvádló képviseli a vádat vagy ha magán rádió. A közvádló ugyanis, ha a vádat elejti, ezt a perrendtartás szerint indokolni köteles, a magánvádló nem, mert a magánvádló vádja már elejtettnek vélelmeztetik, ha meg nem jelenik, vagy valamely határidőt be nem tart. A védőre nézve nem irja elő a perrendtartás, tartozik-e védőbeszédet mondani vagy sem, dacára annak, hogy maga a védő jelenléte sok esetben kötelező; épp ugy nincs kötelező szabály arra, hogy mennyi időre terjedjen a védelem. Sőt a bűnvádi perrendtartás kötelezően előírja, hogy a perbeszédeket félbeszakítani nem szabad, kivéve ha az erkölcsöt, rendet vagy becsületet sértik a szavak. (319. §.) A kir. ügyészség által képviselt vád esetében még előírja a bpts., hogy ha az ügyész elitélésre kellő bizonyítékot nem lát, köteles a vádat elejteni. A perbeszédek befejezése után a bíróság visszavonul határozathozatal céljából. ítéletét azonban csakis a főtárgyalás folyamán fenforgott bizonyítékokra alapithatja. Az ítéletben a bíróság a vádló indítványához nincs kötve, azonban vád nélkül vádelvre alapított perrendtartásunk mellett ítéletet hozni nem lehet. A bűnvádi perrendtartás 326. §-ának figyelembevételével*) sajtóvád esetén is felmentő ítéletet hoz a bíróság, ha nem forog fenn a törvényszék hatáskörébe tartozó, az 1897. év *) Előző közlemény az 5. számban. **) Ha életveszélyes beteg, nem jelenhetik meg a főtárgyaláson vagy a felek fontos okból kívánják. Ez okok a jkvben kitüntetendök. (220 §.) XXXIV. t.-c. értelmében tszékhez utalt sajtóvétség vagy nincs bebizonyítva, hogy a vádlott követte el azt ; továbbá, ha a magáninditvány nem volt jogosult, vagy elévült, végül ha beszámithatóságot kizáró ok forog fenn. Az ítélet rendelkező részét teljesen szövegezve kell a tanácskozás folyamán megállapítani a bíróságnak, vagy pedig az ítélet hirdetésére határnapot tűzni. Kézbesítéssel csak felmentő ítéletet lehet a vádlottal közölni. Magának az ítéletnek külső kellékeit a bűnvádi perrendtartás 327. § a irja elő, melyeket még ismételni sem tartunk ehelyütt szükségesnek. A főtárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, melybe annak fontos mozzanatai mind felveendők, különösen pedig a főtárgyalás folyamán bejelentett semmisségi panaszok, a felek által emiitett okokkal együtt. Az ítélet kihirdetése után a főtárgyalási elnök megkérdezi a feleket, és pedig előbb a vádlót, azután a védőt és illetve a vádlottat, hogy megnyugszanak-e az ítéletben vagy kívánnak-e az ellen jogorvoslattal élni ? A védő, védence akarata ellenére is külön perorvosi iti joggal bir. A jogorvoslatról később külön fejezetben fogunk megemlékezni. Pár szóval meg kell még emlékeznünk a főtárgyalás folyamán előfordulható különleges esetekről. Ilyen eset a bűnvádi perrendtartás 336. §-ában jelzett : ha a főtárgyalás folyamán büntettet vagy vétséget követ el valaki, a bíróság őt nyomban letartóztathatja és az ügyészség indítványára a főtárgyalást nyomban meg is tarthatja. Továbbá, ha a főtárgyalás folyamán gyanú merül fel, hogy valamely tanú hamisan vallott, a főtárgyalási elnök azonnal elrendelheti annak letartóztatását is és az ügyet külön indítvány végett az ügyészséghez átteszi (Bpts. 334. §.) Elnapolásnak csak rendkívüli esetekben van helye és lehetőleg rövid határidőre tűzendő ki, minthogy ez felel meg a nyilvánosság és közvetlenség követelményének. A telek indokolt kérelmére a bíróság elrendelheti a nyilvánosság kizárását (293. §.) s ez esetben minden félnek csak 2 bizalmi férfia lehet jelen a főtárgyaláson. (294. §.) A kir. ítélőtábla előtt a főtárgyalás menete teljes n azonos a következő eltérésekkel. A vádat a főügyész vagy helyettese képviseli, kinek joga van a királyi ügyészség által használt felebbezést mindenkor visszavonni. A védelmet, ha a feleknek magánvédőik nincsenek, az ügyvédi kamara indítványát a a kir. tábla által kirendelt közvédő látja el a kitűzött összes ügyekben. A főtárgyalási elnök szerepét a kir. tábla tanácselnöke végzi, kivel négy biró alkotja a tanácsot, akik közül egyik az ügy előadója. A kir. tábla szintén rendelhet el bizonyításfelvételt, és pedig akár ugy, hogy közvetlen foganatosítja, akár pedig megkeresett bíróság, vagy az első bíróság által foganatosíttatja. A feleknek felszólalási joguk nincs, a vád képviselője és a védő pedig csak egyszer szólalhatnak fel. Az elsőbiróság által felmentett vádlott jelenléte nélkül a főtárgyalás meg nem tartható s a felmentő ítélet meg nem változtatható. Egyebekben az eljárás menete teljesen azonos sajtóügyekben és egyéb büntető ügyekben. A jogorvoslatok, mikép erre még visszatérünk, anyagi és alaki semmisségi okokból bíráltainak felül s ugy ezeket valamint a felebbezésre jogosultakat a tövény taxatíve felsorolja, mint ezt alább látni fogjuk.**) Egyelőre azonban megjegyzendő, hogy alaki semmisség; ok miatt az ítélet, alsóbirósági uj ítélethozatala nélkül semmisítendő meg, (40i. §. 1.) kivéve a 404. §. 2. bekezdése esetét (közvetlen idézés, ugy a 384. §. 2., 5., 7., 8. és 10 pontjának esete;t) és anyagi semmisségi okból, )385. §.), valamint a 424. §-ban felsorolt esetekben, midőn a tábla egyúttal érdemben is uj ítéletet hoz. Az ítélet ellen a semmisségi panasz mindenkor ott nyomban jelentendő be a védő, közvédő, ügyész vagy a jelenlevő felek által; a főtárgyalás folyamán nehézményezett semmisségi okok alapján pedig azonnal, a mint a sérelmes intézkedést tartalmazó végzés kihirdettetett. Ha az összes érdekeltek jelen voltak, az iratok egyenesen a kir. Kúriához terjesztetnek fel, ellen esetben a tszékhez visszaküldetnek. A semmisségi panasz 8 nap alatt indokol ható, de csak a bejelentett okok alapján. (Folytatása következik.) *) 326. §. Fölmentő ítélet hozandó : 1. ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, vagy ha bűncselekmény ugyan, de tárgyában korábban már jogerős itélet volt hozva ; 2. ha a vád alapjául vett bűncselekmény, vagy pedig az, hogy a vádlott követte el, nincs bebizonyítva ; ha 3. a bűnvádi eljárás megindítását vagy a beszámithatóságot kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető ok forog fenn • 4. ha a vád törvényes emelhetéséhez szükséges felhatalmazás, kívánat vagy magáninditvány hiányzik, illetőleg a magáninditványra jogosult visszavonható indítványát kellő időben visszavonta. **) A bpts eredeti javaslata szerint a kir. ítélőtáblának ugy, a minősítést mint a büntetést helybenhagyó ítélete ellen a további jogorvoslat ki volt zárva; de a képviselőház az igazságügyi bizottság indítványára ez esetekben is megadta a semmisségi panasz jogát.