A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 46. szám - A XXVII . német jogászgyülés. Folytatás

A JOG okmányok forognak! Egy szövetség, mely akták megsemmisítésével, bűnösök kimentésére alakul! Egy administratió, ahol fegyházviselt egyének alkalmazása s ezek észrevétlen gyujtogatási előkészülete lehetséges! Méltóságos nagy uraim hogy vagytok ? Nem győz meg benneteket még most sem a Kormos, Soós, Bagóczky stb. stb. eseté arról, hogy az igazságszolgáltatás mégis csak eísőrangu functiója az államnak, a hova a szolgától kezdve a ministerig a legkiválogatottabb egyéneket kell alkalmazni, mert különben felfordul a jogrend s valóságos maffia fog orgiát ülni a jogász országban. Mig 80 kros napidíj mellett tengődő cxistentiák fogják az életbevágóan fontos actákat kezelni és másolni, mig a hivatalnoki ranglétra legalsó fokára szorított birák fogják az igazságot szolgáltatni, mig törvényhozó testületünkben oly közönyösséget — hogy ne mondjam ellenszenvet — fogunk tapasztalni a bírák iránt: addig a fent emiitett eseteken ne csodálkozzunk, sőt a felett a dijnoki, hivatalnoki és birói kar felett fejezzük ki csodálkozásunkat, a melynek körében, létért való kétségbe esett küzdelme dacára, az ily esetek eddigelé csak sporadice fordultak elő, és várjuk egész resignatióval, mig az efféle esetek mindennaposak lesznek s mig a nehéz megélhetés kényszere s a birák és igazságügyi mindenféle alkalmazottak nyomorúságos javadalmazása árucikké aljasitja az igazságszolgáltatást. Akkor aztán majd szolgáltassák önök .Méltóságos nagy uraim az igazságot az annyira dédelgetett katonatisztekkel vagy tanárokkal szemben. Dixi. Irodalom. A gyermeki elme fejlődése és működése. Különös tekinU-ttel a lelki rendellenességekre. Irta Ranschburg Pál dr. Bpest. Atheneaum kiadása 1904. Ezen mű, mely a vallás-és közoktatásügyi miniszter megbízásából irtott első sorban orvosok és pádagogusoknak szól ugyan, azonban sok részében a jogászoknak is figyelemreméltó ujmutatásokat nyújt. A részvénytársasági közgyűlési határozatoknak megtámadása. Irta EngcL Aurél dr. bpesti ügyvéd. Bpest. Franklin társulat 1904. Ezen monográfia azon cikksorozatot tartalmaza, mely a «Jogtud. közlönyben.« előzetesen megjelent. Szerző 10 fejezetben tárgyalja a cimben foglalt kérdésre vonatkozó egész joganyagot. Dolgozatai idevágó irodalom és judicatura alapos ismeretére vall. Megjelent: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra. Irta és a Magyar Jogászegylet 1904 március 20-oc'iki teljes ülésén felolvasta Rózsa Vilmos dr. budapesti ügyvéd. Beck Hugó dr., Rósa Ferencz dr., Rqsenberg Gyula dr. és Róth Pál dr. felszólalásaival, Budapest. 1904. Ára 1 kor. 50 fül. A Szladits Károly dr. szerkesztésében megjelenő Magyar Jogászegyleti Értekezések 239. száma. <*•• Közgyűlési megnyitó beszéd. A Magyar Jogászegylet huszonöt év fennállásának évfordulója alkalmából 1904 nov. ö-án tartotta Vavrik Béla dr. Felette érdekes, magas szárnyalású jogbölcsészeti dolgozat, melyet melegen ajánlunk olvasóinknak. A magyar biztosítási évkönyv 1905-re. Szerkeszti Török Jenő Endre. A magyar biztosítási ügy állását ismerteti. Vegyesek. A szövetkezeti törvényjavaslat az ügyyédi körben. Az ügyvédi kör f. hó 10-én tartott úgynevezett csütörtöki estély én a szövetkezeti törvénytervezet felett Gold Simon dr. előadásával megindult vitát folytatták. Gold dr. a tervezetet kiváló jogászi munkának tartja, melynek részletei azonban sok tekintetben kifogásolhatók. Helytelennek tartja, hogy a tervezet a szövetkezetek alapítását megnehezíti, hogy a hitelszövetkezetek működését megszorítja, mig ellenben a fogyasztási szövetkezeteknek a nem-tagoknak való árusítást megengedi. Kívánja, hogy a biztosító-szövetkezetek kivétessenek a szövetkezeti törvény hatálya alól. Indítványozza a szövetkezetek hatályos ellenőrzése céljából egy felügyelő-hivatal szervezését. Az első felszólaló Oláh Dezső dr. dacára a tervezet számos helyes intézkedésének, nem tudja azt örömmel fogadni, mert egyfelől abban, hogy az állam és köztestületek, továbbá köztisztviselők szövetkezetek alapítására feljogosittatnak, másfelől pedig, hogy a fogyasztási szövetkezetek protegáltatn ak, politikai célzatot lát. Majd behatóan foglalkozik a tervezet részleteivel, különösen kifogásolván azt, hogy a szövetkezet alapitóitól a tervezet csak erkölcsi garanciákat kíván, holott a nagy anyagi fejelősség, amelyet az alapítók a tervezet szerint viselnek, anyagi garancziák követelése nélkül csak írott malaszt. Helytelennek tartja a külföldi állampolgároknak, ha azok erkölcsi és anyagi garanciákat nyújtanak, az alapításból és vezetésből való kizárását, szerinte ez nemzetközi szerződéseinkbe ütközik és retorsióra adhat alkalmat. Helyteleníti a hitelszövetkezeteknek szük területre való szorítását s a tervezel számos intézkedését. Fráter Béla, dr., a következő felszólaló, a tervezetet, melynek megalkotásával számos ellentétes érdek jött összeütközésbe, szerencsés compromjssumnak tartja, melynek létrejöttét kár volna egyes hibás részletek kedvéért hátráltatni. A vita folytatása a legközelebbi csütörtökre tüzetett ki. Ügyvédi kamarai értekezlet. A bpesti ügyvédi kamara tagjait értesíti, hogy folyó 1904. évi december hó 9-én délután 5 órakor a kamara helyiségeiben rendes kamarai értekezlet tartatik, melynei az ügyrend értelmében tárgyai; 1. Jelentés a választmánynak a legutóbbi kamarai értekezlet megtartása óta folytatott működéséről. Előadó: Pap József dr. kamarai titkár, 2. Ujabb irányok a magánjog értelmezése körül. Előadó: Wittmann Ernő dr. ügyvédjelölt. 3. Az ügyrend 93. §. b) pontja értelmében, szabályszerű időben esetleg benyújtandó javaslatok és indítványok, a mennyiben a választmány az értekezlet elé bocsátja. 4. Az ügyrend 93. §. c) pontja értelmében netán előterjesztendő közérdekű panaszok. A szabadalom-bitorlások ellen. A szabadalom-bitorlási kihágási ügyeknek soronkivül elintézése és az Ítéleteknek a szabadalmi hivatalhoz megküldése tárgyában az igazságügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 49. §-ában meghatározott szabadalom-bitorlási kihágási ügyek az idézett törvény 50. §-a és az 1897. évi XXXIV. t.-c. 1H. §-ának IV. pontja értelmében elsőfokulag a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. Azon igen gyakran jelentékeny érdeknél fogva, amely ezen kihágási üg_yek gyors elintézéséhez fűződik, a kereskedelmi miniszter urnák megkeresésére elrendelem, hogy a bit óságok az ügyeket mindannyiszor soronkivül intézzék el, különösen pedig az erre vonatkozó feljelentéseket indítvány vagy nyilatkozat előterjesztése végett haladéktalanul közöljék a vádhatóság képviselőjével és az indítvány vagy nyilatkozat megtétele után a tárgyalásra soronkivül tűzzenek ki határnapot. A vádhatóság képviselőit pedig utasítom, hogy a jelzett ügyekben a feljelentés iránt az indítvány vagy nyilatkozatot késedelem nélkül terjeszszék elő. Az ügyészek az ügyészi megbízottak eljárását c tekintetben különösen ellenőrizzék (1897. évi XXXIV. t.-c. 12. §-a). Továbbá ugyancsak a kereskedelmi miniszter urnák megkeresése folytán elrendelem, hogy a járásbíróságok a szabadalombitorlási kihágási ügyekben hozott minden •— éspedig ugy a felmentő, mint az elitélő — jogerős birói Ítéleteket azoknak jogerőre emelkedése után késedelem nélkül egy példányban a szabadalmi hivatalnak küldjék meg. A rendelet célja, hogy a szabadalmi védelem alatt álló tárgyak mások által való jogtalan kihasználása ellen a szabadalom jogos tulajdonosa — a törvénykezési apparátus gyors és teljes mozgósítása mellett — megvédessék. A gyors birói intézkedés különösen akkor indokolt, ha a szabadalmazott találmány tárgyának — a szabadalom jogos birtokosát érzékenyen károsítható — - tömeges utánzásával állunk szemben. Vannak úgynevezett idénycikkek, amelyeknek kereskedelmi kihasználása úgyszólván hónapokon belül lefolytatható. Az ilyen esetekben, ha a szabadalom bitorlójának véletlenül több forgótökéje, teljesitményképesebb gyári berendezése vagy jobb üzleti összeköttetései vannak, a szabadalomtulajdonos esetleg teljesen megfosztható minden haszontól. Vannak továbbá tömegesen fogyó árucikkek, amelyeknek hosszabb időn át való silány utánzásával teljesen leronthatok a szabadalomtulajdonos érdekei és egyben a találmány jóhirneveis. Ezek az esetek tették kívánatossá a gyors birói intézkedést, amit az igazságügyminiszter fenti körrendeletében elrendel. Gyakorlott ügyvédjelölt (doctor juris) polgári és büntetőpraxissal, a fővárosban, vagy vidéken is december elsejére irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Kir. közjegyzői irodába ajánlkozik jelöltül, vagy ilyen állás üresedésének hiányában egyelőre akár Írnoki díjazásra is, szerény igényű, szorgalmas, ref. vallású, előkelő családból való, ezidőszerint más pályán elfoglalt, ügyvédi vizsgát tett, 28 éves, nőtlen fiatal ember. Ajánlatokat a Jog kiadóhivatala ' továbbit.' Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott közjegyzőhelyettest keres Némettóthi Szabó Antal, kir. közjegyző Nagykárolyban. Ügyvéd, kezdő, Budapesten nagyobb irodában irodavezetői állást, vagy társat keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt tételes- és történeti szigorlattal, ki a magyar és román nyelvet birja, három havi praxissal ügyvédi irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. PAÍLA8 HÉ82VÉ N Y TÁR6A6Á0 NYOMDÁM BUOWE8TEH-