A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Tizedik, befejező közlemény - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. (Folytatás.)

A JOG 319 Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Irta OLÁH DEZSŐ dr., budapesti ügyvád. Tizedik, befejező közlemény. *) A tervezet hatodik fejezete a szövetkezetek ügyvitelét szabályozza. Ezen fejezetben foglalt rendelkezések vannak arra hivatva, hogy a szövetkezetek számos visszaéléseit, melyek a reformot sürgős szükséggé tették, a jövőben megakadályozzák. A 75. f. fontos elvi kérdést old meg, felállítván az általános szabályt, hogy a szövetkezetek üzleteiket nem tagokra is kiterjeszthetik. Mi helyesnek fogadjuk el ezen elvet, mert a szövetkezeteket a gazdasági élet egy jogosult alakulatának tartjuk, melyet nem szükséges gazdasági céljai elérésében korlátolni; a javaslat indokolásában minduntalan hangoztatott azon szemponttal azonban, hogy a szövetkezetek jótékonysági intézetek, ezen elv meg nem férhet. Az általános szabály alól bizonyos tekintetben kivételt képeznek a hitelszövetkezetek, amelyek hitelt ugyan csakis saját tagjaiknak nyújthatnak, azonban takarékbetéteket nemtagoktól is elfogadhatnak, valamint más intézeteknél is elhelyezhetnek, és hitelt nem-tagoktól is vehetnek igénybe Mindezen kivételek mellőzhetlenül szükségesek arra, hogy a szövetkezetek, melyek nem tőkegyesületek, hitelügyietekkel foglalkozhassanak. Helyesnek találjuk azon tilalmat is, hogy a hitelszövetkezetek tőzsdei határügyleteket sem közvetlenül, sem közvetve nem köthetnek. A fogyasztási szövetkezeteket illetőleg kivánatos volna, hogy ezek a nem tagoknak való eladástól teljesen eltiltassanak. A legnagyobb mértékben méltánytalan, hogy a kiskereskedő, aki adót fizet és egyéb közterheket visel, az adómentességet és mindenféle más kedvezményeket élvező fogyasztási szövetkezet concurrentiájának kitéve legyen, pláne nálunk, ahol hatalmi tényezők, társadalmi és felekezeti izgatók egyesült erővel szervezik a fogasztási szövetkezeteket a kiskereskedők tönkretétele céljából. A 77. §. intézkedései tisztán szemfényvesztésre alkalmasak, de nem nyújtanak semmi védelmet sem a kis iparnak és kereskedelemnek, a fogyasztási szövetkezetek ellen, mert éppen a fogyasztási szövetkezetek által árusított cikkek legnagyobb része gyors romlásnak lévén kitéve, nemtagoknak is szabadon fog árusittatni. A 79., 80. és 81. §-ok üdvös intézkedései alkalmasak lesznek arra, hogy az adósok kizsákmányolására utazó szövetkezetek közveszélyes működésüket beszüntessék. A szövetkezetek a tagoknak adott kölcsönök után 8% kamatot szedhetnek ; ezenfelül 2°'0 kezelési költséget is számithatnak, ami semmiképp sem indokolható kivétel az uzsoratörvény alól. Kamat csak a tényleges tartozás után számitható ; a tényleges tartozás összege legalább évenként egyszer megállapitandók. Az adós tartozását az üzletrészekre teljesített fizetések betudásával bármikor visszafizetheti, a szövetkezet pedig csakis a teljesített befizetések levonása után fennmaradó tartozást peresítheti. A hetedik fejezet a szövetkezet feloszlására vonatKozó határozatokat tárgyalja. A feloszlás okai megegyeznek a kereskedelmi törvényben felsorolt okokkal A bírói határozat által való feloszlatás azonban oly esetre is kiterjed, ha a szövetkezet tagjainak száma hétnél kevesebbre csökken, és hat hó lefolyása alatt ujabb tagok belépése által ismét legalább hétre nem emelkedett. A birói feloszlatás, perenkivüli eljárás alapján, végzéssel történik, mely ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Felszámolók rendszerint az igazgatóság tagjai; a tagok egy tizedrészének vagy a felügyelő bizottságnak kérelmére, avagy hivatalból a bíróság is rendelhet ki felszámolókat. A felszámolók hatásköre és felelőssége harmadik személyek irányában megegyező az igazgatóság hatáskörével és felelősségével. Nevezetesebb ujitást tartalmaz a tervezet 94. §-a, — két szövetkezet egyesítése esetében követendő szabályokra vonatkozólag. A beolvadó szövetkezet vagyona csakis az annak ügykezelését felülvizsgáló központi szövetkezet vagy egyesület, ilyenek hiányában a cégjegyzékbiróság részéről kiküldött szakértői bizottság által tszközölt becslés alapján vehető át és a beolvadó szövetkezet vagyona mindaddig külön kezelendő, mig az ismert hitelezők kielégítve vagy biztosítva nem lettek s a feloszlás közzétételétől számítva 6 hó el nem telt. A beolvasztó szövetkezet a beolvadó szövetkezet tartozásaiért épp ugy felelős, mint saját tartozásaiért, ezenkívül ugy a beolvasztó, mint a beolvadó szövetkezetnek az egyesülés körül eljáró igazgatósága és felügyelő bizottsága egyetemlegesen felelős minden kárért, melyet az egyik vagy a másik szövetkezet tagjai vagy hitelezői az egyesülés folytán szenvednek. Ezen utóbbi intézkedést nem -helyeselhetjük, mert az egyesülést csak az *i Előző közlemény a 42-ik számban. összeolvadó szövetkezetek közgyűlése határozhatja el, tehát az egyesülés a tagok akaratelhatározásának eredménye, az pedig semmiképp sem igazságos dolog, hogy a tagok akaratelhatározásáért az igazgatóságok és felügyelő bizottságok viseljék a felelősséget. Még indokolatlanabb ezen intézkedés akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az összeolvadó szövetkezetek vagyona tekintetében a 94. §. I. pontja folytán nem is állhat elő azon eset, hogy az igazgatóság vagy felügyelő bizottság a szövetkezet tagjait szándékosan megtévessze. A nyolcadik fejezet a büntető határozatokat tartalmazza. A rendbüntetés maximuma, éppúgy mint a kereskedelmi törvényben, három hónapig terjedhető fogház és 2,000 korona pénzbírság. A rendbüntetések három osztályát állítja fel a tervezet. A nagyon szerencsétlenül megalkotott 99. §. a legsúlyosabb beszámitásu cselekményekre és mulasztásokra, azokra, melyekkel a szövetkezet tagjait vagy hitelezőit az alapítók, igazgatóság vagy felügyelő-bizottság tagjai, vagy a felszámolók, szándékosan vagy nagyfokú gondatlansággal megkárosítják, szab három hónapig terjedhető fogházat és 2,000 koronáig terjedhető pénzbüntetést. Hibás e szakasz, mivel nincs összhangba hozva a Btk. 361. és 332. §-aival; ezen szakaszok szerint ugyanis a szövetkezet igazgatóságának, felügyelő-bizottságának tagjai a hűtelen kezelés vétségét követik el, valahányszor megbízásuk körében eljárva, tudva és akarva kárt okoznak. Szándékos károsítás tehát mindig a büntető törvény súlya alá esik és ezért rendbüntetés alá nem esik. Másrészt hibás a szakasz azért, mivel a büntetési tétele absolut fogház, mely nem enyhíthető, miáltal a szakaszban rendbüntetésként felállított büntetési tétel súlyosabb lenne, mint a Btk. 361. és 362. §-aiban megszabott büntetés, mely a 92. §. segélyével pénzbüntetéssé enyhíthető. A rendbüntetések második kategóriája, az igazmondási kötelesség megsértése ellen nyújt védelmet ; a büntetési tétel itt 2,000 korona maximális pénzbüntetésig enyhíthető három hónapi fogház. E kategória alá van vonva a 101. §-ban felállított két speciális jellegű megtorló intézkedés azok ellen, kik alaptalan hitegetésekkel, vagy közvetítési jutalék mellett, a szövetkezetnek tagokat szereznek, továbbá a szövetkezeti tagok szavazati jogának a megvesztegetés elleni védelmére. A harmadik kategóriája a rendbüntetésnek tiztől ötszáz, súlyosabb esetekben 2,000 koronáig terjedő büntetési tétellel a törvény- vagy alapszabályellenes cselekményeket sújtja. A kilencedik fejezet az átmeneti intézkedéseket tartalmazza, melyek ellen az a kifogásunk, hogy a régi szövetkezeteknek a tervezet szerint való átszervezésére szabott hat hónapi határidő tulrövid arra, hogy a régebben fennálló szövetkezetek a szükséges átalakításokat végrehajthassák. Óhajtjuk, hogy a tervezet, melyet olvasóinkkal talán túlzott részletességgel megösmertettünk, hibáitól megtisztítva mielőbb törvénynyé váljék és ezáltal a jelenleg lábrakapott visszaélések mihamarabb gyökeresen megszűnjenek. Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta ADMETO GÉZA dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár, folytatás.*! Mi a bíróságoktól nem irigyeljük a napi sajtó dicséreteit, mert éppen a magyar ügyvédi kar volt mindig az, mely a bíróság függetlenségeért, magas színvonalra emeléseért és a bírák anyagi helyzetének javításáért küzdött és küzd ma is de meg kellett emlékeznünk erről azért, mert nem felel meg az igazságnak az, hogy az igazságszolgáltatás egyik tényezője a másik, épp oly fontos tényező rovására, nem egyszer mód felett feldicsértessék; a másik tényező, az ügyvédség pedig minden alkalommal kicsinyittessék. Ha kifogásolni való van, az ügyvédségen, ugyanannyi kifogásolni való van a bíróságokon, amellett azonban ugy az egyik, mint a másik oldalon vannak kiváló egyéniségek, kik feladatuk magaslatán állanak. Aki a viszonyokat alaposan ismeri és elfogulatlanul birál, annak minden rekrimináció helyett csak azaz egy óhaja van, vajha minél előbb következnék be az ügyvédség és bíróság nagyszabású és gyökeres reformja. Amidőn a bíróság mostanában egy szerencsétlen, magáról és magasztos feladatáról megfeledkezett birót megvesztegetés miatt fegyházra itélt, a napi sajtó orgánumai valósággal egymásra licitáltak annak feldicsérésében, hogy a bíróság annyira elfogulatlan, miszerint egy birótársát elitélte, valamint annak hangoztatásában, hogy mennyire megvesztegethetetlen a magyar bíróság. A napi sajtó& a bíróságnak s a magyar igazságügynek evvel nem tett jó szol*) Előző közlemény a í?-ik számban.