A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - Birák titkos minösitése. 4. [r.]

320 A JOG gálatot, mert az egésznek az volt a látszata, mintha a bíróság részehajlatlanságát és megvesztegethetlenségét szükséges lett volna különösen megállapítani. Másrészt, hogy a biróság részrehajlatlan és megvesztegethetetlen, abban nincs semmi különös érdem, mert hisz ez alapkellékek nélkül nem is volna biróság, nem is volnánk jogállam és civilizált nemzet. Avval, hogy valaki büntetendő cselekményt még nem követett el, nem szerzett még különös érdemet a dicséretre, pedig a részrehajlás és megvesztegetés egy súlyos bűncselekmény. íme a nagy confusio. Az ügyvédi kart azért is ócsárolják, ha például munkásságának anyagi eredményét is szeretné látni vagy pedig helyzetének javítására törekszik, amihez pedig joga van ; a biróságot meg azért is dicsérik, mert nem követ el büntetendő cselekményt! A napi sajtónak az igazságügyi, birói és ügyvédi kérdésekben a tudatlansággal határos nagy tájékozatlansága és az ügyvédség iránt ebből folyó animositása egy nagy oka a mindinkább terjedő ügyvédellenes irányzatnak és ez annál veszedelmesebb, mert társadalmunk nagy része az egy napi értékű újságon kivül mást nem olvas és mert a napi sajtó csinálja a közvéleményt. Némelyek, akik minden áron annak okát akarják megtalálni, hogy miképpen van az, miszerint a szabad sajtó, mely a népnek felszabadításával és az egyéni védelemmel együtt született meg, éppen az ügyvédség ellen viseltetik animositással, amely mindig abban a táborban volt, van és lesz, ahol a szabadságért, függetlenségért és az egyéni jogokért s védelemért küzdenek és hogy a helyett, hogy a napi sajtó az ügyvédség felemeléseért küzdene, a^t minden alkalommal kicsinyíti, — azok annak okát abban vélik megtalálni, hogy a magyar napi sajtó munkásai nagy részben végrehajtást szenvedett alperesek. Az ügyvédellenes irányzatnak egy faja a bíróságoktól indul ki, melyek az ügyvéd munkásságát nem kellőleg értékelik, működésével nem rokonszenveznek, sőt nem egyszer az ügyvéd működését kerékkötőnek tekintik. Ez a birói felfogas természetszerűleg reakciót idézett elő és szülte a biróság és ügyvédség közti antagonismust. Amily szomorú és káros az igazságszolgáltatásra s a jogkereső közönségre, épp oly csodálatos, hogy a törvénykezésnek e két tényezője, ügyvéd és biró közt, akik folyton egymásra utalva vannak, egymás működését kiegészítik és egy célért, az egoismuson alapuló emberi igazságszolgáltátás minél egyenletesebb érvényesüléséért küzdenek, antagonismus létezik, amelynek megszüntetésére sikertelen kísérletek történtek ugyan, de a mely antagonismus mindaddig megszüntethető nem lesz, míg a birói szervezet át nem alakittatik s a biróság és ügyvédség egységesen nem szerveztetik. Ott mindenütt, ahol a biró és ügyvéd nevelése és képzése egy és ugyanaz, ahol a bíróiés ügyvédi szervezet egységes s az ügyvédség a bírósággal szerves összefüggésben áll és ahol ennélfogva a biróságot s ügyvédséget egyenlő szellem hatja át, ott a nálunk létező antagonismus, a kicsinyes féltékenykedés és hatalmi tetszelgés ismeretlen. Példa erre Angol- és Franciaország, részben pedig a német birodalom is, ahol pedig ennek ellenkezője áll, ahol a biró és az ügyvéd nevelése s képzése egymástól teljesen elütő, ahol a birói és ügyvédi szervezet egymástól kinai fallal van elválasztva és ahol ennél fogva a biróságot egészen más szellem lengi át és egészen más hagyományok lelkesítik, mint az ügyvédséget, — ott az antagonismus biró és ügyvéd közt, a kicsinyes féltékenykedés, a hatalmi tetszelgés és a .hivatalnoki merevség otthonos. Példa erre Ausztria. Angolországban, mint tudjuk, a bírákat kizárólag a barristerek közül nevezik ki. A kings-counsel, ha jogászi tudásával, jellemével és szónoki képességeivel, általában ügyvédi működéseivel érdeme • ket, nem egyszer hírnevet szerzett magának és tovább ügyvédi gyakorlatot folytatni nem akar, a legmagasabb birói méltóságot nyeri el. A birói minősités Angliában tehát az ügyvédi képesítés, a tényleges ügyvédi gyakorlat és hogy a barrister az ügyvédi működés terén, a tárgyaló teremben kitüntethesse magát. Angliában az ügyvédek legjobbjai lesznek birák! Az angol biró mindenkor kellemesen emlékszik vissza barrister éveire, mint biró sem szakad el teljesen az Inn-től, melynek barrister korában tagja volt. Az angol biró a barristerben kartársát látja, működésének szükségességétől és hasznosságától át van hatva, működése iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetik, mivel csak a legjobb ügyvédi működés visz a birói székbe. Az angol biró ismeri az igazságszolgáltatást a jog érvényesítése és a jog védelme szempontjából éppúgy, mint a jog megállapítása szempontjából, ott nevelődött künn a szabadban, függetlenül és szabadon, a jog érvényesítésének és a jog védelmének közepette, abban a tudatban, hogy minél jobban állja meg a helyét mint jogvédő, annál inkább érheti el a legmagasabb birói és egyéb állami méltóságokat. Ugyanazon fügetlen és szabad alapon van szervezve Angliában a biróság, titkos minősités, elnöki szeszély és miniszteri hatalmaskodás nélkül, mint az ügyvédség, amit különben az is involvál, hogy a birói szervezet az ügyvédséggel a legszorosabb össszefüggésbe hozatott, minélfogva a nálunk ügyvéd és biró közt fenforgó antagonismus, kicsinyes féltékenykedés és hatalmi tetszelgés ott elképzelhetetlen. Hogy mennyire igaz az, miszerint biró és ügyvéd csak akkor becsüli meg egymást és csak akkor van biztosítva a békés együttműködés, ha a biróság és az ügyvédség egyenlő szellemben van szervezve, — erre fényes példa Németország. Németországban is a biróság és ügyvédség egyenlő szellemben van szervezve. Igaz, hogy mig Angolország- és Franciaországban a biróság és ügyvédség független és szabad alapon yan szervezve, addig Németországban a biróság és ügyvédség hivatalnoki alapon van szervezve, de az mindegy; a birói és ügyvédi békés együttműködésre a fő az egy szellemben való szervezés. Mig például Angol- és Franciaországban az ügyvédség szolgáltatja a bírákat és az ügyvédi minősités és gyakorlat képesít a birói hivatalra, addig Németországban a bíróságok képezik az ügyvédeket, a birói minősités képesít az ügyvédi gyakorlatra és a biróság hivatalos szobáiból rajzanak ki az ügyvédek. A joggyakorlat ügyvédnél és biróságnál vagy ügyészségnél töltendő ugyan, azonban a szokásos beosztás szerint a joggyakorlat elejét ügyvédnél tölti a fiatal ember, a többi részét pedig a biróságnál. A magasabb igazságügyi szolgálatra képesítő Referendar- és Assessorexamen-t is mint a biróság tisztviselője teszi a fiatal ember s csak azután határozza el magát, hogy a birói vagy az ügyvédi pályára lép-e. Az ügyvédkedési jogosítvány elnyerésével és valamely Landgericht ügyvédi névjegyzékébe való felvétel által az illető az állami igazságügyi szolgálatból kilép és megszűnik igazságszolgáltatási hivatalnok lenni. A kapocs azonban a biróság és az ügyvédség közt ekkor sem szakad meg egészen, mert az ügyvédség a localisatio rendszere alapján lévén szervezve, az ügyvéd mindig valamelyik I ,andgerichttel jön szorosabb kapcsolatba, annak mintegy külső személyzeteként szerepel; az esküt is a Landgericht előtt teszi, az ügyvédek névjegyzékét is a Landgericht vezeti, az ügyvédkedési jogosítványt is az illető szövetséges állam igazságügyi kormányzata adja meg, melyre nézve' az Oberlandesgerichtnek bizonyos javaslattételi joga van. Az ügyvédség és biróság tehát itt is egységes alapon van szervezve, és a kettő közt szorosabb összefüggés áll fenn; a külömbség csak az, hogy mig például Angol- és Franciaországban az ügyvédség éppúgy, mint a biróság független és szabad alapon, addig Németországban mindkettő hivatalnoki alapon van szervezve, de a nevelés és képzés mindenütt egyforma; egységes alapon s gondolaton nyugszik a szervezés is, ennélfogva egyenlő szellem és felfogás hatja át a biróságot és az ügyvédséget, minek további következménye, hogy biró és ügyvéd meg is érti egymást. Ennélfogva mindazon országokban, ahol a biró és ügyvéd nevelésének és képzésének, valamint a szervezés alapjának és gondolatának ezen egysége meg van, ott biró és ügyvéd közt olyan, minden együttérzés és a kölcsönös megbecsülés teljes hijával levő visszony — mint Ausztriában és nálunk — nem létezik. (Folytatása következik. I Birák titkos minösitése. Irta GÁL LAJOS, s.-a.-ujhelyi kir. törvényszéki albiró. IV.*) Tekintélyi érvek és ssemelvé?iyek. A szónoklattan szabályai szerint, a szónoki beszéd hatásának emelésére szolgálnak a tekintélyi érvek, amelyek kiváló példák idézéséből vétetnek. Állításaim igazolására én is folyamodom ezekhez az argumentumokhoz. Előkelő, tudós jogászok mondásait fogom idézni, nehogy ugy tűnjék fel, mintha egy elkeseredett hivatalnoki kar tagjaképen csupán mint spontán megnyilatkozó szerepelek. Nem! A mi bajaink nem egyéniek. Egy nagyszerű intézmény életgyökerét megtámadó rossz rendszer kezd lábra kapni, a mely az igazságszolgáltatást fogja tönkre tenni. Ezért tehát sikra kell szállni ezen rendszer ellen, mert az igazságszolgáltatás érdeke nem egyedül a mienk; az a magyar nemzeté, s azt megvédeni mindnyájunknak elengedhetetlen kötelessége. Csemegi mondja, hogy «Egész jogi fejlődésünk története az, hogy midőn egy intézmény a kar visszonyaival, a társadalom állapotával, a műveltség fokával meg nem egyezett, az az intézmény meglett szüntetve, hogy visszonyainknak megfelelő, a társadalmi állapotok nívóján álló intézmény létesíttessék helyében.)) (Id. m. 382. 1.) A titkolódzás, a besúgás, a kémkedés nem magyar találmány. A magyar ember természete egyenes, és őszinte. A *) Előző közlemény a 44. számban.