A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - Adalék a birói munka átlagához

Huszonharmadik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1904 november 5. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ÍZ ICAZSACTGY HRDV KKINEK KÉPZELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap.h Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve. Negyed évre ._ 3 korona Fél « _ 6 Mr Egész « „12 « Az előfizetési pénzek £p\ legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Adalék a birói munka átlagához. Irta Csebi Pogány Virgil, lévai kár. járásbiró. — Törvényjavaslat a szövetkezetekrőlIrta Oláh Dezső dr.. budapesti ügyvéd. — Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta Admetó Géza dr., budapesti ügyvéd. — Birák titkos minősítése. Irta Gál Lajos, sátoralja-ujhelyi tszéki albiró. — Belföld (A Kúria uj másodelnöke. — Lányi Bertalan kitüntetései — Külföld (A XXVII. német jogászgyülési. — Irodalom (Fayer Gyula dr : Jegyzék-napló 1905-re. — Kormos Alfréd: Pénzügyi Compass 1905-re.) — Vegyesek. TÁRCA : A kapunyitás megtagadása mint bűncselekmény. Irta Igaz Gusztáv, székesfehérvári tszéki aljegyző. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Kelsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Adalék a birói munka átlagához. Irta CSEBI POGÁNY VIRGIL lévai kir. járásbiró. Mind sűrűbben és sűrűbben találkozunk az úgynevezett birói munka átlagával, vagyis azzal a kérdéssel, hogy mennyi munkát kell egy bírónak átlag évente elvégeznie ? Ezen birói munkaátlag pedig, vagy mint rémkép mutatkozik előtted, népszerű szólam szerint az úgynevezett «dorgatórium» alakjában, melyből nem hiányoznak sokszor a középiskolában is már ritkuló erősebb kifejezések ; avagy mint csábító Nimfák mosolyognak reád, dicséret alakjában. Mindenesetre ez azonban látományszerü tünemény, mert gyakran változik, csak egy zökkenés, amelynek esetleg betegség, vagy más kívül eső okból esel áldozatául és az imént látott csábító mosoly után, haragra összevont szemöldököket fogsz látni magad körül. De nem folytatom tovább az én rossz természetemből lolyó satiriíálást, mert nem ez a célom. Tény az, hogy a darabszámmunka korát éljük s ma már az óraszámrai munkát amaz háttérbe szorította minden téren; így tehát a birói tevékenység terén is. annyival inkább, mert az ügyviteli szabályok őséből ugyan már csak egy-két paragrafus áll fenn, de ezek között még most is ott szerepel a 32. amely a bíró napi munkaidejét nem szabja meg. Pedig kár, mert legalább az elsőfokú bíróságoknál megszűnt az ok, amely miatt a biró hivatalos munkaideje nem határoztatott meg annak idején, vagyis a birói hivatalos szobák hiánya s amikor a biró otthon volt kénytelen dolgozni, — s kétségtelen, hogy jobb és másokra is buzditóbb és példásabb, a bírót kereső közönségre pedig alkalmasabb is, ha a biró összes hivatalos működését a hivatalban teljesiti s nem is való ez a 32-ik §. egyébre, mint hogy a hivatalkerülő birák ennek a köpenye alatt maradozzanak el a hivatalból; ámde mig fennáll és amíg csak a hivatalvezetőknek, akiknek mesterségéhez tartozik a bakterkodás is s csak ezek kénytelenek betartani a hivatalos, — sőt néha a meghosszabbított hivatalos órákat is, — addig csakugyan nem maradhátra, mint a munka nagyságát és átlagát a munka eredménye szerint megítélni s legalább igy ellenőrizni azt, hogy csakugyan a hivatalból kimaradozó birák mire fordítják otthoni tevékenységüket. Ámde ez a birói munkaátlag még egy embrió és bár hallunk felőle sokat, nem tudjuk, mi az. Kérdés tárgyát képezte már a képviselőházban is és kitérő válasz lett az eredménye. Embrió, amely egy merész kéztől várja a feltámadását. Merész kéztől mondom, mert általános a hit, hogy a birói munkát nem lehet sem rőfszámra. sem kilószámra mérni. Hát ez is igaz, de ha végeredményében országosan egy bizonyos munkaátlag megállapítható, akkor ezen munkaátlag mégis mértéke, legalább megközelítő mértéke lesz a munkásságnak. Mert egyes markáns kivételek helyenként elváltozást fognak ugyan előidézni, de ezek esetről-esetre ki is lesznek emelhetők különösen is; ámde egy országos munkaátlag megállapításánál ezen kivételek annyira eltörpülnek, hogy ebből egy-egy biróra csak egy parányi esik. Nem tartom ugyan magamat azon merész kéznek, amely a birói munka országos átlagát feltámasztani van hivatva ; ennek tartom azonban a közvéleményt és ennek a feltámasztásához akarom az első lökést megadni. Nyilatkozzék meg az és állapodjék meg az valamiben. De egygyel tisztába kell jönnünk, hogy átlagos munkamennyiséget meg kell állapitanunk, és nem szabad hallgatnunk arra, hogy a biró egyéni önérzetében rejlik a biztositéka a megfelelő munkának, mert legtöbbször azok hangoztatják ezt, akik abból a legtöbb hasznot akarják húzni. Timeo Danaos et dona ferentes, én a szegődött bér, osztott konc alapján állok és ezen áll korunk, amely immár minden vonalon a darabszám munkát fizeti. Ahol s egyenlő munka mellett, az egyenlő fizetés és az érdemszerü fizetésjavitás legjobban érvényesül s a csendes szorgalmas munkásokat, a szájhősök, akik a semmitevést is lázas tevékenységnek tudják kitüntetni, nem szoríthatják háttérbe. Elismerve azt és kiemelve, hogy az országos birói munka átlag a felebbezési fórumoknál más alapon kell, hogy megállapittassék, mert ott igazán sokszor a kivételek játszák a szerepet, — néhány úgynevezett monstre per és a biró el van látva egész évre való munkával, — én egyelőre csak az első folyamodásu és mert hozzám ez legközelebb áll, a kir. járásbíróságnál működő birák munka átlagát kísérlem megállapítani, a következő kulcs szerint: Alapul véve az 1902. évi hivatalos minisztériumi jelentést ((Magyarország igazságügyi állapotáról)) — és pedig azért az 1902. évit, mert az 1903. évi még nem ismeretes, — és alapul véve az 1903. évi összlétszám kimutatást, mindenekelőtt megállapítottam azt, hogy a m. kir. járásbíróságoknál összesen 1,333 biró (kir. táblabírói cimmel és jelleggel biró járásbiró, továbbá egyszerű járásbiró és albiró) működik. Ezekkel megosztva tehát, az emiitett igazságügyi jelentésben foglalt munkaeredmény lényegét, a következő munkaátlagra jövünk ki egyegy bírónál és pedig: I. A Sp. I. lajstromból esik minden egyes biróra évente ... ... .__ ... ... 382 A B) lajstromból... ... ... __. ... ... 221 Együtt tehát __. ... 603 Contradictorius polgári per tárgyalás 254 Érdemleges büntető tárgyalás __ 247 Együtt tehát ... ... 501 Polgári ítélet ... ... ... ... ... ... ... 85 Büntető ítélet ... ... ... ... ... ... 78 Együtt tehát ... ... ... 163 II. Az M. Bm. Vb. Ö. Öb. lajstromokból 153 III. Az E. Ph. Fm. A. V. Pv. Bv. lajstromokból és a tkvi ügyekből ... ... ... ... ... ... 1,394 Lényegében véve tehát ez egy biróra eső országos átlagos tevékenység, — amihez még a hivatalvezetéssel járó, bizonyára számottevő munka is járul, ez azonban nincs kimutatva a miniszteri jelentésben, s ami természetesen annál több, mennél nagyobb a bíróság, amelynél a vezetői szerepet be kell tölteni, — az, ami a fenti kimutatásban jelentkezik. Ezek után meg akarom indokolni röviden, hogy miért osztottam én a járásbíróságok munkáját I —III. csoportba és miért emeltem ki az első csoportban az érdemleges tárgyalásokat és az érdemleges ítéleteket, továbbá méltatnom kell az egyes bíróságoknál közreműködő segéderők tevékenységét is. Ami az első szempontot illeti, az I. alatti csoportban találjuk meg a főképpeni birói munkát, amit a bírónak magának kell személyesen elvégezni s amit a biró jegyzőre vagy gyakornokra nem bizhat s amiből tehát minden bírónak ki kell venni a maga részét. Ezen csoportban összefoglaltam a polgári és a büntető pereket egyaránt; mert bárha a polgári perekben, ahol a tárgyalási jegyzőkönyvbe sokkal kevesebbet kell bevezetni, mint a büntető perekben, ahol több az alakszerűség és ahol a cselekmény motívumaira is ki kell terjeszkedni, -mégis egy rangba helyezhető a polgári per a büntető perrel a kir. járásbíróságoknál. Mert hiszen a polgári perben viszont több gond fordítandó a jogi kérdések megoldására és általában véve az Ítélet kidolgozására. Tagadhatatlan lévén pélLapunk mai száma 12 oldalra terjed.