A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 44. szám - A jogügyletek eltitkolásából származó jövedéki kihágásokról

A JOG 311 Az ilyképpen eddigelé összegyűjtött tar. kúriai határozatuk szövegezett kijelentéseinek az anyagi polgári jogra vonatkozólag már sokszorosított részét, úgyszintén az eddig hozott telük izsgálati határozatok röviden szövegezett kijelentéseit mellékelve azzal küldöm me<j ^ urnák, hogy eme határozatoknak megtelelő módon többszörözése és a vezetése alatti kir. jXEÍh55Q bíráival es a fogalmazó személyzet tagjaival tudomás védeti leendő közlés iránt intézkedni szíveskedjék. Ugy a most megküldött, mint az időnként még megküldendő többi szövegezett felsőbíróság! határozatok is, melyek az anyagi és alaki jog külön nemei és fajai szerint a következő szakosztályok szerint külön gyűjtetnek össze, u. m.: 1 Polgári anyagi jog, II. polgári alaki jog, III. váltójog és eljárás, IV. kereskedelmi jog és eljárás, V. csődjog és eljárás, Vli telekkönyv és végrehajtási eljárás, VII. úrbér és birtokrendezés, VIII. bányajog, IX. büntető jog, X büntető eljárás, XI. sommás felülvizsgálati és amelyek az egyes osztályokban sorszámmal lesznek ellátva, s időnként, amint valamely szakosztályban egy év betelt, folytatólag sokszorosittatni s az ^,kb—, urnák megküldetni fognak, a kir. £íL'^s55S az elnöki irodában emez osztályok szerint elkülönítve meg lesznek őrzendők, hogy azok később is megtekinthetők legyenek. Eme közléseim által legtávolabbról sem kívánom a bírói független meggyőződést érinteni, hanem célom egyszerűen az, hogy a kir. '^"Z*;^ bírói és fogalmazási kara a kir. Kúriának és a kir. ítélőtáblának ekként könnyen hozzáférhetővé tett gyakorlatát a kir. Ítélőtábla területén felmerült ügyekben tüzetes figyelemmel kisérhesse, ami — véleményem szerint — a judicaturára üdvös befolyással fog bírni. Kolozsvárt, 1895. május hó 18. Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök. E rendelet következtében a kolozsvári kir. ítélőtábla területén a jogszolgáltatás egységének a megóvására megkívántató segédeszköz hivatalos uton adva volt és ma már egy szenes gyűjteményes munkát tesz ki az az anyaghalmaz, ami egy évtized alatt összegyűlt. Nem volna egyébre szükség, csak hogy ez az anyag könyvalakba foglaltassék és az erdélyrészi jogszolgáltatás becses döntvénytára készen volna, mert a gyűjteménybe csakis oly esetek vannak fölvéve, amelyek a kolozsvári ítélőtábla területén merültek föl. S hogy ez a döntvénytár (az erdélyrészi jogszolgáltattís döntvénytára) könyvalakban piacra nem kerülhet, annak egyik okát a mi vállalkozási szellemünk hiányában és másfelől a mi vidékies elmaradottságunkban látom. Nem tévesztendő azonban szem elől az a körülmény sem, hogy eme gyűjtemény hivatalos intézkedés folytán jött létre és hivatalból történt annak közrebocsátása is. Ezt az anyaghalmazt a kir. ítélőtábla elnöke a gyűjteményes munkák készítői részére minden időben hozzáférhetővé tette és — tudomásom szerint — hozzáférhetővé teszi ajövőben is. Amennyiben e gyűjtemény önálló kiadására valaki nem vállalkoznék, ugy az erdélyrészi kijegecesedett jogszolgáltatás eme gyűjteményének minél szélesebb körben való elterjedése érdekében (értem a marosvásárhelyi tábla területét is) igen üdvös volna, ha azt az egyes gyűjteményes munkák szerkesztői különös figyelemre méltatnák és külön csoportosítanák. Ezek után csupán azt jegyzem meg, hogy az írók között — ugy nagyban — két csoportot különböztetnek meg : a fővárosi és vidéki irók csoportját s ez a munkák kiadására mindig kihatással van. A jelen eset szintén erről győzött meg, mert ha egy ily, a fent jelzett táblai rendelet következtében keletkezett gyűjtemény a fővárosi bíróságnál állott volna rendelkezésre, ugy a fővárosi kiadók vetélkedtek volna annak kiadásáért. Emez állitásom igazolását abban látom, hogy a Tér fi dr.-féle gyűjtemény, tulajdonképpen magánszorgalom és magángyüjtés folytán, a budapesti kir. ítélőtábla határozatainak a gyűjteményeként indult meg s azután csakkamar az összes táblák határozatainak gyűjteményévé nőtte ki magát, mert akadt rá kiadó elég. A jogügyletek eltitkolásából származó jövedéki kihágásokról. Irta ZÁDOR MÓR gyön m. kir. pénzügyi titkár. A jövedéki kihágások különböző nemei és fajai, ugy ezen kihágások elkövetői ellen alkalmazandó büntetések megállapítása, a pénzügyi közigazgatási szakmakör egyik fontos, de legnehezebb teendőit képezik. Mert ahhoz, hogy a jövedéki büntető eljárás iránt kellő tájékozottságot szerezzen magának valaki, az általános pénzügytani ismeretek és hazai pénzügyi törvények és rendeletek részletes tanulmányozásán kivül, ismernie kell a büntető és a kihágásokat tárgyaló törvényeket, annyival is inkább, mert rendszeres jövedékbüntető törvénykönyvünk nem lévén, az 1842. évben kiadott Harmincadi hivatali utasítás («Amtsunterricht für die Dreissigstámter im Königreiche L ngarn».) csakis a határvám-, só-, lőpor-, salétromegyedül, már az 1309-ik országgyűléstől kezdve az 1143.' 1478., 1681., 1790. országgyűléseken fordulnak elő olyan kinyilatkoztatások, melyek a jogeszme, az alkotmány-tételekhezi szigorú ragaszkodás jellegét viselik magukon, amely kinyilatkoztatásoknak koronáját az 1861. évi két fölirat képezi. És mindeme deciaratiókban nem kérnek semmi ujat, semmi eszményit, hanem a meglevő tiszteletben tartását, — amit Wentworth Tamás a későbbi lord Strafford mondott 1625. táján, szószerint alkalmazást nyerhet ami visszonyainkra. E nevezetes mondás ilyképp hangzik: «Követelnünk kell talán valami uj dolgot1 Nem, a mi ősi törvényeinkben megirt elévületlcn élő szabadságainkat; újra megerősítvén az őseink által hozott törvényeket s oly sérthetlen pecsétet nyomván rájuk, melyet ezentúl föl ne törhessen semmi kicsapongó szellem Kivánataink szintoly mérsékeltek, mint igazságosak s azt ugy a király, mint a nép érdekében mondom.» Midőn 16K8-ban a Declaration of Rhigts tárgyalás anyagát képezte, mint Boutniy irja: «il n'est question que de traditions et d'origincs, nullement de principes et d'axiomes. Les lords parlent bien d'un contrat originál; mais il s'agit ici d'un contrat immemorial entre le Roi et le peuple, non dün contrat abstrait entre la societé et ses membres ? Cela n'a rien de commun avec les theories de Rousseau. Les libertés que Fon revendique sont définies: les vraies, anciennes et indubitables libertés des sujets de ce royaume.» Mind ennek a föltevésnek a mi alkotmányfejlődésünk is megfelel. E néhány sor előzmény nyel kívántam előzőleg is indokolni Timon Akos föltevéseit az alkotmány és jogtörténelem tanítása tárgyában, — melynek anyagi előzményeit nagy becsű s általam már ismertetett alapvető müve képezi.***) Mostani tanulmányának célja, reá mutatni annak jogosultságára, hogy a magyar jog- és alkotmány történelem mint tantárgy, minő Magyar alkotmány- és jogtörténelem. II. kiadás. helyet foglaljon el tandrendszerünkben, hogy annak mélyében ható sikerei legyenek. Mielőtt azonban e nyomon haladnék, reá kell arra is mutatnom, hogy időközben Timon Akos most emiitett nagy műve németül is megjelent s mint ilyen a legkiválóbb szakemberek, kiválóan pedig a történelmi iskola ez idő szerinti zászlóvivői nagy elismerésével találkozott.****) Nagyszolgálatot tett ezzel Timon a német tudománynak, mely ily alapos és részletes forrás hiányában a mi alkotmányos visszonyainkról a legbadarabb tételeket állította föl. Ha ezentúl is a német tudományosság ezzen a nyomdokon halad, ugy akkor már a tudatlanság és szándékosság bélyegét viselendi magán. '/'//non Ákos kiindulási pontját Esinein : az ujabb francia történelmi iskola kitűnősége, következő szavaiban keresem «Notre temps aime la realité plus que l'abstraction : parsuite, on étudie la Constitution anglaise surtout dans sa formation historique ; on s'efforce de dégager non seulement les régles de droit qui ert sont ou en ont été l'expression, mais aussi les ressorts cachés qui la font mouvoir et qui se trouvent dans la forte Tradition des assemblées parlnmentaires, dans le caractére mérne de la nation, dans les rapports établis par l'histoire entre les diverses classes de la societé et dans l'assise puissante des libertés locales.» — Hozzá teszem, hogy míg a küllőid tudósai ezt Angliában kutatják, Timon munkája nem távozik a hazai terrénumról s mindazt, amit mások Angliában keresnek, azt ő itthon föltalálja s annak eredetét és leszármazását, ugy fejlődését illustrálja. Timon munkájának most a külfölddel szemben még a*z az előnye is meglesz, hogy meggyöngíti amaz általános felfogást, melynek Boutmy ilyképp ad kifejezést: «de toutes les constitutions libres, la Constitution anglaise est incontestableL. L ab and Archív für öffentl : Recht XIX. K. 2 füzet. Továbbá Stoerk Centralblatt für Rechtswissenschaft 190* XXIII B ÍJ. Heft.