A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 44. szám - Az alkotmány- és jogtörténet tanítása - Az erdélyrészi jogszolgáltatás döntvénytára

310 A JOG vizsgált mérleget az igazgatóság a közgyűlés megtartása előtt 8 nappal közzétenni tartozik. Minthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy sok szövetkezet nincs tisztában azzal, hogy ez a közzététel miként történjék, nem volna felesleges a törvényben megjelölni a módot; amely mellett a közzétételnek történnie kell, ha az alapszabály e felől intézkedést nem tartalmaz, mert a felügyeletet gyakorló cégbiróság sokszor a kellő közzététel hiánya miatt kénytelen a mérlegre vonatkozó közgyűlési határozatot megsemmissiteni. Ezzel a £-al kapcsolatban kell felemlítenem azt is, hogy a bíróságok előtt vita tárgyát képezte az a kérdés is, vájjon az igazgatóság által felállított mérleget az igazgatóságnak minden tagja köteles-e aláírni ? a dolog természete ugyan ezt követeli, de mivel már ez a kérdés per tárgyává is tétetett és mert megtörténhetik az is, miszerint a mérleg felállítása után az igazgatóságnak egyik-másik tagja elköltözik, meghal, vagy mint sokszor látjuk minden okadatolás nélkül az aláírást megtagadja, — ki kellene mondani a törvényben, hogy mi történjék a/, itt felsorolt esetekben. A javaslatnak szerintem ezen hiányaira kívántán) a ügyeimet felhívni s azt hiszem, mint nem alap nélküliek, illetékes helyen méltatásra is találnak. Az erdélyrészi jogszolgáltatás döntvénytára. Irta TÓTH GYÖRGY tlr., kir. alhiró. A törvények codificatiójának hiányában, a rohanva haladó élet által felszínre vetett különböző s jogi védelmet igénylő életvisszonyok — nagy általánosságban egyöntetű elbírálást igénylő volta, mindinkább éreztette annak a szükségét, hogy egy rendszeres s a felsőbb birói gyakorlatot felölelő gyűjteményes munka az alsóbb bíróságok kezében az irányitó-tű szerepét töltse be, mert a jogszolgáltatás nagy hátrányára mind sűrűbben és sűrűbben fordul elő, hogy nemcsak a legalsóbb, hanem a felebbezési bíróságoktól is csak ugy dűlnek az egymással homlokegyenest ellenkező határozatok. Ily visszonyok között nem csodálkozhatunk azon, ha a nagyközönségnek megrendül az igazságszolgáltatás biztosságába és határozottságába vetett bizalma. Az eddigi gyűjteményes munkák közül a «Jog» és i<.Jogtudományi Közlöny», «Büntető Jog Tára», «Ügyvédek Lapja» és «Magyar Jogász-Ujság» című szaklapok mellékleteként megjelenő határozattárak mellett igen nagy szolgálatot tett a '(Jogtudományi Közlöny» szerkesztősége által kiadott ((Döntvénytár)), csakhogy ez a gyűjtemény — tudomásom szerint — egyetlen járásbirósági és egyetlen vidéki törvényszéki könyvtárban sincs meg, ami föltétlen hiánynak tekintendő. Legáltalánosabb elterjedésnek a Márkus Dezső szerkesztésében megjelent gyűjteményes munka: ((Felsőbb bíróságaink elvi jelentőségű határozatai)) örvend, csakhogy ennek 13 kötetében a keresgélés most már igen nehézkessé vált. Különösen a sommás eljárásra vonatkozóan nagyfontosságú segédkönyv a Térfi Gyula dr. összeállításában megjelenő gyűjtemény: «A királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai.)) l'jabban két gyűjteményes munka van sajtó alatt: a) a Grecsák Károly főszerkesztése alatt készülő: « Magyar Döntvénytár» \Politser Zsigmond és fia kiadásai és b) a VavrM Béla dr. főszerkesztő és Gyomai Zsigmond dr. szerkesztő vezetése alatt készülő GriU-íéle. Döntvénytár. Mindkét vállalatot legjobb hirü jogászaink támogatják s igy — a már megjelent kötetek után is ítélve — a lehető legjobb gyűjteményes munkák birtokában lehetünk igen rövid I idő alatt. Csak attól félek, hogy a vidéki járásbíróságok könyvtárai eme nagyon érdekes gyűjteményes munkákat is nélkülözni fogiák s a bírák pedig — tekintettel az árak nagyobb összegére - nem igen fogják a saját részeikre megrendelni. Célszerűnek tartanám, ha az igazságügyi kormány módot ' találna, hogy e gyűjteményes munkák egyike vagy másika a kir. járásbíróságok részére megszereztessék, mert igazán nem lehet csodálni, ha az elsőfokú bíróságoktól, minden segédeszköz hiányában, néha selejtes munka kerül ki. Ily szempontokból végtelen nagy horderőt és a jogszolgáltatás territoriális egyöntetűségének a megóvása céljából, megbecsülhetetlen értéket kell tulajdonitanunk ama kezdeményező, úttörő vállalatnak, amelyet a minden feltűnés nélkül, azonban mindenre kiterjedő figyelemmel, bámulatos munkaképességgel és vasszorgalommal működő kolozsvári kir. Ítélőtáblai elnök még 1895. évben vezetett be a következő rendelettel: A kolozsvári kir. Ítélőtábla elnöki től. 1,047/1895. elnöki szám. A m. kir. Kúria részéről egyes jogkérdések elbírálása körül követett gyakorlat és a jogfejlődés alakulásának nyilvántartása, valamint a jogegység lehető megóvása céljából azt az intézkedést léptetem életbe, hogy a vezetésem alatt álló kir. ítélőtáblához a bír. ügyv. szab. 366. §-a értelmében leküldött érdekesebb kűriai határozatok — az azokban foglalt jogkérdés rövid, de világos és könnyen megérthető feldolgozásával — elnöki irodámban szakok szerint elkülönítve összegyűjtessenek. Eme határozatokat a kir. ítélőtábla kerületéhez tartozó valamennyi kir. törvényszéknek és kir. járásbíróságnak is megküldöm. Ugyanilyen arányban intézkedtem a felébb vitel folytán ide felterjesztett és elbírálás alá került ama sommás ügyeket I illetően is, melyekben az 1893: XVIII. t.-c. értelmében a kir. ítélő tábla jár el mini felülvizsgálati bíróság. TÁRCA. Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon.1) — AJog eredeti tárcája. — Irta HORVÁTH JÁNOS dr., egyet. m.-tanár Bpest. Egy jogfejlődésére büszke, egy a jogfolytonosságért, a történelmi hagyományokért súlyos harcokat vivott nemzet culturális életfolyamatáról ki tenné föl, hogy közjogának rendszeres művelését, annak a" tantervbe vonását alig három évtizede kezdette meg; hogy legfőbb büszkeségünk, alkotmányunk történetének tanítása alig egy évtizedes múltra nézhet vissza; hogy ma is problematicus, miképp véglegesítve van-e, vagy csak a tanszék mai birtokosához van-e kötve annak létesítése ? Ki tenné fel ezt egy oly nemzetről, melylyel szemben nem lehet eléggé erősen hangsúlyozni, hogy töressék meg Magyarországon a történelmi jog, elmetszettük az élet gyökerét és a bomlás azontúl természetes kényszerűség; a cohaesio eszköze megtörött s a természetes gravitatió végbeviszi feladatát. Mindez különös jelenség egy oly korban, melynek ugyan megvan az internationális jellege, de bensőjében azért igen erős nemzetiségi áramlatok és ellenáramlatok vannak ; midőn nagy nemzetek a minden irányban kürtölt cosmopolitismus dacára lehetőleg körülhatárolni s biztosítani törekszenek nemzetiségük, egyidejűleg annak minden nyilvánulását féltékenyen őrzik s fejlődését szorgosan cultiválják. Ennek a nemzetiségi iránynak egyik természetszerű ágazata, hogy a nemzetek nem elégszenek meg jelenők tudásával, visszapillantanak töriiTimon Ákos: Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon. Tanulmány. ténelmökhe, annak eseményeibe, szövevényeiben keresik jelenük s jövőjük támaszait. Azonban nemcsak a politikai történelmet cultiválják, mint ilyet, de a nemzeti élet-jelenségek minden egyes nyilvánulását is és ebben par excellence a jog- és alkotmánytól ténelmet. Jogtörténelem, a jogfejlődés jelenségeinek elmondása, előfordulhat bármely nemzetnél, de alkotmány-történelemről a szó szoros értelmében csak Angliában és nálunk lehet komoly szó-beszéd, annál inkább annak érdemleges kutatása, magyarázása és tanításáról — mert a XIII. században kicsirázott alkotmányos intézmények szakadatlan t gymásutánban csak nálunk és Angliában származtak át az utókorra; nálunk és Angliában nincs oly epocha, mely megszakítást jelezne a jogfolytonosságban s ami fő annak gyakorlati alkalmazhatóságában. Epp azért csodálatos, hogy nálunk sem a közjog, sem az alkotmány-törtenelem nincs oly mérvben irodalmilag és a tanszéken méltatva, aminőre a zajos politikai manifestatiók után következtetni lehetne. Volt pedig idő, midőn az egész nemzeti élet az alkotmány emlékeihez való ragaszkodásban élt s a történelmi joghoz való hűség hozta létre az alkotmányfejlődés ujabb és szabadabb korát. Ki ne ismerné Somsiib művétN, mely megkapó sorokban tárja elé a katonailag győztes hatalomnak a történelmi jog szentségét, föltételül állítván fel, hogy az egy egységes sziklatömb: kérdésessé tenni egyik törvényt, annyi, mint az egészet megtagadni. Ki ne ismerné gr. Dessczcffy Emil emlékiratát gr. Rechberg oszrrák külügyminiszterhez**), melynek alaphangja az, hogy : a legalitás eszméje a jog fogalmához van kötve, ez pedig az idők folyamán született és növekedett, a hagyomány nemzedékrőlnemzedékre szállítja . Nálunk ez a nyilatkozat nem áll *) Das legitimé Recht Ungarns und seines Königs. lSöü. **) L. Deák beszédei, II. kiad. II. kötet 42Ü. 1.