A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 44. szám - Néhány jegyzet a szövetkezetekről szóló törvényjavaslathoz

Budapest, 1904 október 30. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok viss/.a nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAI! ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IRAZSÁfiCGY felÉIBÉ ÍÍPÍISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYÍÉDI. R1RÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ... 6 • Egész « ... 12 • Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap.!? Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Néhány jegyzet a szövetkezetekről szóló törvénvjavaslathn/. Irta P r o s z t János, győri tszéki biró. — Az erdélyrészi jogszolgáltatás döntvénytára. Irta Tóth György dr., kir. albiró. — A jogügyletek eltitkolásából származó jövedéki kihágásokról. Irta Z4dor M('ir, győri pénzügyi titkár. — Bírák titkos minősítése. Irta (iái Lajos, sátoraljaújhelyi kir. albiró. — Belföld. (A harmadik elmeorvosi kongressus). — Külföld. (Törvény a tisztességtelen verseny ellen Svájcban. — A XXVII. német jogászgyülés). — Vegyesek. TÁRCA: Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon. Irta Hot v á t h János dr., egyet. m.-tanár. M KLLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Néhány jegyzet a szövetkezetekről szóló törvényjavaslathoz. Irta PROSZT JÁNOS, győri tszéki biró. Nemrég tette közzé az igazságügyminiszter azt a törvényjavaslatot, mely hivatva lenne a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit törvénynyé válta esetén helyettesíteni. A javaslatnak egyik lényeges intézkedése az, hogy az ebben felsorolt szövetkezeteknek bírósági ellenőrzését decentralisálni kívánja akként, hogy a törvényszéki székhelyen levő járásbíróságot kivéve, a területen levő járásbíróságokat ruházza föl a felügyeleti joggal, sőt azon szövetkezetekre nézve a cégjegyzékek vezetését is a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalja. Nem vitatom azt, vájjon helyes-e a kir. járásbíróságokat ezzel a felügyelettel is megterhelni, csak arra akarok reá mutatni, hogy nem célszerű a cégjegyzékeknek, mint fontos kereskedelmi érdeket szolgáló nyilvánkönyveknek különféle bíróságoknál való vezetése; mert hogy a szövetkezetek egy részére a cégjegyzék a kir. törvényszéknél, más részére pedig a kir. járásbíróságnál vezettessék, nemcsak hogy az egyöntetűség rovására megy, de az érdekelt feleknek is felesleges időbeli veszteséget, fáradságot és költséget okoz. Mert, amint a javaslatnak 11 tj-ában foglalt amaz üdvös rendelkezésével, mely szerint a bejegyzés alapjául szolgáló beadványon az alapitóknak, az 52. >?. szerint pedig a megválasztott igazgatósági tagoknak névaláírását a községi elöljáróság feljogosítva lesz hitelesíteni, — a szövetkezetnek ezen közegei felmentve lesz nek a bírósági székhelyre való utazástól és költségeskedéstől, a többit elvégezvén a posta és a cégjegyzékbiróság, szükségtelen lesz a járásbíróságoknak, mint a hatályos felügyelet gyakorlatában kevésbbéjáralosaknak, ujabb nem csekély munkával való megterhelése. Ellenben a szövetkezetek kevésbbé jutnak abba a helyzetbe, hogy ügyleteiket a szövetkezeten kívül álló harmadik személyekkel szemben gyorsan és minél kevesebb költséggel lebonyolíthassák; mert kereskedelem, áru- és pénzforgalom ma még mindig inkább a városokban összpontosulnak, ahol rendszerint a kir. törvényszékek is székelnek s igy a szövetkezettel ügyletre lépni kivánó harmadik, mindenképpen előnyösebben juthat ugy a cégjegyzéknek, mint az okmánytári iratoknak betekintéséhez. De szerény nézetem szerint, mivel a cégjegyzőbiróságok sérelmes intézkedései ellen jogorvoslatnak a kir. táblához van helye, a járásbíróságoknak cégjegyzékbirósági teendőkkel részben való felruházása egy ujabb rést üt azon a jogorvoslati rendszeren, amely járásbirósági ügyekben mindinkább a kir. törvényszéket kívánja felebbviteli bíróságnak tekinteni. Ezért tehát vagy utaltassanak az összes szövetkezetek tehát az 1808: XXIIL t.-c. alapján létesített gazdasági és ipari hitelszövetkezetek is — a kir. járásbíróságokhoz kivétel nélkül, vagy hagy assanak meg a kir. törvényszékeknél, mert különben egy chaos keletkezik, s a felek nem fogják tudni, hogy hol keressék a cégjegyzékbiróságot — amit ez idő szerint mindenki tud. Mint gyakorlati jogásznak van néhány megjegyzésem a javaslathoz abban az igazságban, hogy egyes rendelkezések határozottabban volnának felveendők. Nevezetesen a javaslatnak 5. §-fl szerint a szövetkezet megalakultnak tekintetik, ha legalább 7 tag az alapítandó szövetkezetbe belépett; a 9. §. pedig kimondja, hogy az alakuló közgyűlés határozatképes,ha azon az alapitókon kivül a belépett tagok harmadrésze személyesen jelen van. Ha a szövetkezetbe éppen csak 7 tag lépett be, akkor hány tagnak a jelenléte szükséges a határozatképességhez, mert 7-nek 21/3, a szeméh/t pedig feldarabolnunk csak nem lehet1 Talán a bíróság mondja ki, hogy 7-nek 1/3 része három r Továbbá elrendeli a 8. hogy az alapítók tartoznak a tagokat az alakuló közgyűlésre meghívni. Eddig sem volt semmiféle rendelkezés arról, hogy a meghívás miként történjék. A magam részéről a tagoknak egyenként és személyes meghívását kívántam meg s ugy hiszem, nem volna felesleges ezt is külön meghatározni, — annyival inkább, mert a felhívott 8. §. szerint az alakuló közgyűlés igen fontos tárgysorozat fölött van hivatva határozni és igy a tagra nézve nem lehet közömbös az, hogy az alakuló közgyűlésre oly módon hivassék meg, hogy alkalma is legyen ott megjelenhetni. Minthogy a 17. í?. szerint a szövetkezet működése rendszerint csak a székhelyre és esetleg ugyanazon vagy szomszédos körjegyzőséghez tartozó, vagy vele határos községekre terjedhet, szerény nézetem szerint a 1(1. i?-nak 9. pontjába felveendőnek tartanám annak meghatározását, hogy a szövetkezet hirdetménye kis- és nagy községekben a szokásos módon és a napnak oly szakában tétessék közzé, hogy a tagok mindegyike értesülést nyerhessen a hirdetmény tartalmáról. Az ilyen intézkedésnek előnye a tagokra nézve nyilvánvaló, ellenben hátrányos volna a hírlapi közzététel, mert az egyszerű falusi ember arról tudomást nem szerezne, holott a cél az, hogy érdekeit mindenki képviselhesse és mert a hírlapi közzététel a szövetkezetnek szükségtelen költséget okozna. A 11. ij-ba felveendőnek tartom még az alakuló közgyűlésre a tagok megtörtént meghívásának igazolását, amely legcélszerűbben meghívó iv kibocsátásával történhetnék, melyet minden tag aláírna. Tudjuk, hogy a szövetkezetek tagjai sorában be- és kilépések által so változás történik s minthogy a határozatképesség szempontjából a cégjegyzékbiróságnak tudnia kell, hogy az egyes közgyűlések idején hány tagja volt a szövetkezetnek, sőt tudnia kell a tagok és a szövetkezet igazgatósága közt felmerülhető súrlódások elkerülhetése végett a javaslat 41. §-a szempontjából is, — mert csak igy tudja megállapítani hány tag teszi ki tizedrészét az összes tagoknak, akik a közgyűlés összehívását követelhetik. Aki ismeri a szövetkezetek működését, a tagok belépésére és kiválására vonatkozó s e javaslatban is megállapított elveket és azt, hogy a szövetkezetnek egyik negyedévtől a másikig akárhány olyan tagja lehet, akinek belépéséről a bíróság tudomással nem bír, mert még nem érkezett el a bejelentési kötelezettség ideje; a kölcsönös érdekek kockára tételének s holmi kijátszási manőverek kiküszöbölése céljából kívánni fogja, hogy e §-ba olyan rendelkezés vétessék föl, mely a tagoknak jogot ad annak kivánhatására. hogy az igazgatóság az összes tagok névsorát velük közölje — a bíróság amúgy is be fogja követelni ily esetben a névsort, hogy a határozathozatalra kellő alapja legyen. Némi ellnnmondást látok abban, hogy a 42. §. szerint az alapszabályok a sorozati jog gyakorlását az üzletrész teljes vagy meghatározott részben való befizetéséhez köthetik és a íl. ij-nak fennebb megjelölt rendelkezése közt; mert előadhatja magát az az eset, hogy a tagoknak olyan V10 része fogja a közgyűlés összehívását kérni, akiknek a 42. §. szerint szavazati joguk nincs is, ami sok esetben az igazgatóságnak bosszantására és zaklatására vezetne. Az 56. értelmében a felügyelő bizottság által megLapunk mai száma 12 oldalra terjed.