A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 41. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

164 A JOG váltót 10Ö koronával magasabb összegről állítsák ki, amely fölösleget majd elszámolják, s ebbe a sértett beleegyezett. Ezt J. J. valótlannak állítja; előadja, hogy ily kérelemmel ő hozzá a vádlott soha sem fordult, a váltó kiállításakor otthon sem volt, azt segédje G. G. állította ki 24 K. 82 fillérről, a mit ez is beismert. Hivatkozott továbbá arra, hogy ő később csak ipa H. J. jótállása mellett vásárolt vádlottól fanemüeket. H. J. is igazolja, hogy ö 1902. január hóban egy 70 koronás jótállási nyilatkozatot adott, veje érdekében a vádlottnak, aki egy ily jótállási nyilatkozat létezését szintén beismeri. R. M. dr. tömeggondnok bizonyítja, hogy ez a váltó vádlott üzleti könyveiben elő nem fordul, ellenben ki van ott tüntetve, hogy sértett tartozása 1902. év január 21-én 56 frt96 kr. és 13 frt 21 kt\, követelése pedig 28 frt 20 kr. volt, a mely utóbbi összeget a feljelentés melletti 56 K. 52 filléres elismervény szerint H. J. fizette veje J. helyett. Ugyancsak ez fizetett a tartozásra 1902. július 13-án 30 irtot a vádlottnak. Figyelembe véve már most, hogy ha J. a mint a vádlott állítja s a váltó kiállításakor, ami a rajta levő kelet és lejárat dacára is a feljelentéshez A., alatt csatolt vásárlási jegyzékből kitetszőleg 1901. augusztus 22-én történt, tartozásán felül még 100 koronával több váltófedezetet adott volna, — akkor, mivel ily összeget a sértett tartozása később sem ért el, nem lett volna szükség arra, hogy vádlott 1902. januárban a sértett ipától H. J.-tól 70 koronás jótállási nyilatkozatot kérjen. Tekintve továbbá, hogy J és H. egybehangzó vallomása szerint a 24. kor. 82 filléres váltót öfe ugy a vádlottól mint ipától számtalanszor kérték, de soha sem kapták vissza és a váltó 100 koronával magasabb összegre kiigazítva csak vádlott bukása után került elő ; tekintve, hogy a váltón annak megtekintése után mindjárt szembe ötlik a számjegyeknél irt összegnél, hogy ez eredetileg 24 kor. 82 fillér volt, amely elé egy «l»-es számjegy utólagosan lett oda irva, amit az is bizonyít, hogy az «l>-es számjegy nem a számoknak szánt vízszintesen megvonalozott Helyen, hanem előtte a tiszta papíron áll, holott háiul bőven van hely és hogy az «l»-es számjegy a többi számjegyeknél sokkal vastagabban van irva ugy, hogy ez az egy számjegy a papíron is átlátszik; tekintve, hogy ez a körülmény is ellene szól vádlott azon állításának, hogo a váltó azonnal 124 kor. 82 fillérről állíttatott volna ki, megerősíti sértettnek azt az előadását, hogy a váltó eredetileg csak 24 kor. 82 fillérről állíttatott ki, s utólag lett 100 koronával magasabb összegre meghamisítva; tekintve, hogy vádlott azt, hogy a váltónak a nagyobb összegre lett kitöltése tőle származik, maga sem tagadja, s azt is beismeri, hogy a váltót ily magasabb összegben ő értékesítette, a boglári takarékpénztárnál ő számitoltatta le; tekintettel végre azon körülményre, hogy vádlott a kir. főügyész előterjesztésére a mai tárgyaláson az ez irányban hozzá intézett kérdésre azt is beismerte, hogy hasonló cselekmények apró összegű váltóknak száz koronán felüli összegre lett meghamisítása és pénzintézeteknél leszámitoltatása miatt ellene több rendbeli eljárás van folyamatban; f. évi október hónapban már a kir. Ítélőtáblánál is el lett egy esetben ítélve: a vádlott terhére rótt magánokirathamisitást a kir. Ítélőtábla is beigazoltnak találta s az elsőbirósági ítéletet megváltoztatva vádlott bűnösségét megállapította, reá összbűntetést szabott s a rendelkező rész szerint büntette. A büntetés kiszabásánál enyhitő körülményül vette a kir. ítélőtábla, vádlottnak a cselekmény elkövetése idejében büntetlen előéletet, a hamisított váltó kisebb összegét, az okozott kár csekélységét, a mennyiben sértett maga is beismeri, hogy a csődnyitás idejében még 47 koronával adósa volt a vádlottnak, enyhitő körülményül vette még vádlott szorult anyagi helyzetét, hogy végrehajtásokkal volt zaklatva, hogy a hamisítást hitelének fentartása végett követte el s végre 5 tagból álló családját és minthogy ezen enyhitő körülményekkel szemben csak a halmazat és a vétkes bukásnál a hitelezőknek nagyobb fokú károsodása képez súlyosító körülményt vádlott javára, az enyhitő körülmények nagy számára és nyomatékosságára való tekintettel a Btkv. 92. §-át alkalmazta s büntetését a rendelkező rész szerint szabta ki. A bünjelváltó és a kár igény iránti intézkedés a Bp. 327. §. c) pontján alapszik. A m. kir. Kúria (1904. augusztus 30-án 7,355/904 B. sz. alatt:) végzést hozott: A közvédő és vádlott semmiségi panasza a Bp. 385. §-ának harmadik pontjára vonatkozólag a Bp. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasittatik, a Bp. 385. §-ának 1 a) pontja tekintetében pedig a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdéséhez képest elutasittatik. Indokok: A Bp. 385. §-ának 3. pontja szerint vádlott érdekében csak a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt van helye semmisségi panasznak, miből folyóan a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetében az ennek keretén belül kiszabott büntetés leszállítása végett semmisségi panasz érvényesíthető nem lévén, a Bp. 385. S-ának 3 pontja alapján a Btk. 92. §-ának fokozottabb mértékben való alkalmazása végett bejelentett semmisségi panasz, mint a törvény által kizárt jogorvoslat, vissza volt utasítandó. Továbbá a közvédő és vádlott a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján is éltek semmiségi panaszszal, s ezt azzal indokolták, hogy vádlottnak az a cselekménve, hogy ő a bűnjeles váltót J. J.-el való megegyezés szerint 24 kor. 82 fill. helyett 124 kor. 82 fill.-ről állította ki, a Btk. 401. §-ába ütköző, s a Btk. 403. §-ának 1. pontja szerint minősülő bűncselekményt meg nem állapítja. Ez a semségi panaszuk azonban alaptalan. A kir. Ítélőtábla ugyanis tény ként megállapította, hogy a J. J. által vádlott üzletéből megvett fanemüek vételára fejében adott váltó eredetileg 24 kor. 82 fill.ről lett kiállítva; továbbá megállapította azt is, hogy vádlott a bűnjeles váltó kiállításánál jelen nem volt és vádlottnak azt az előadását, hogy J. J. a váltó kiállítása s átadása alkalmával a váltónak 100 koronával magasabb összegről való kiállításába beleegyezett volna, valótlannak ismerte fel. Ezekhez képest vádlottnak az a ténye, hogy a 24 kor. 82 fili-ről kiállított váltót 124 kor. 82 fill.-re meghamisította, s a boglári takarékpénztárnál lcszámitoltatta, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítván, a Bp. 385. teának j. a) pontjára hivatkozással érvényesített, semmisségi panasz alaptalannak találtatott, s mint ilyen cluiasittatott. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem észleltetett mert habár a kereskedő a keresk. törvény 26. $-a szerint cselekvő s szenvedő vagyoni állapotáról évenkint, tehát minden évben köteles rendes mérleget szerkeszteni s a Btk. 410. §-ának 3. pontja is a mérleg évenkénti készítésének elmulasztását minősiti vétségnek, ekként a kir. itélő tábla tévesen mellőzte a vétkes bukás vétségének a Btk. 416. §-a 3. ponlja szerinti minősítését: mindazonáltal, mintho; kezése miatt a közvádló részéről j* kii'. Kúria a másodfokú ítéletnél érintetlenül hagyta. kir. ítélőtáblának ezen téves rendelslat nem használtatott, a vonatkozó rendelkezését Túllépte a bíróság a Bp. 517. §-a szerint körülirt hatáskörét az által, hogy az összbüntetés meghatározását tárgyazó Ítéletében a különböző jogerős ítéleteknek a pénzbüntetéseket és azok mértékét, valamint a behajthatlanságuk esetén helyettesítő szabadságvesztésbüntetések tartamát megállapító részeit hatályon kívül helyezte s újból pénzbüntetéseket szabott. Az összbűntetést tárgyazó ítélet, a Bp.-nak a bíróság részéről is felhitt itt fenforgó 517. §-a esetén, az 518. §. harmadik bekezdéséből is láthatólag, különböző jogerős ítéletekkel kiszabott több szabadságvesztésbüntetésnek utólag összbüntetésbe foglalására terjedt ki ; ami által ki van zárva az, hogy a bíróság az összbüntetés megállapítását tárgyazó ítéletet a különböző jogerős Ítéletekkel meghatározott pénzbüntetésekre is kiterjessze. (A m. kir. Kúria 1904 jul. 26. 5,915. sz. a.) Kivonat a Bud +i Közlöny-böl. Csődök ' A budapesti keresk. és váltótvszéknél Fried Lipót és társa helybeli cég ellen, bej. okt. 24, fsz. nov. 21, csb. Gönczy Gyula dr, tg. Waldhauser Géza dr. Pályázatok : A szilágycsehi jbiróságnál albirói áll. okt. 15. 223> — A bazini jbiróságnál birói áll. okt. 15 (223) — Az oravicabányai jbiróságnál birói áll. okt. 15 223) —A ealántai jbiróságnál birói áll. okt. 15 (223) — A versed jbiróságnál albirói áll. okt. 15 (223) — A gyönki járásbíróságnál birói áll. okt. Ifi <242) — A mátészalkai jbiróságnál-albirói áll. okt 16 I224I—A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. okt. 19 (226)—A kolozsvári tszéknél biróiáll. okt. 20. Í227) -- A jászapáti jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 21 i228>. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Szász - Strebelovszky nem. érk. — Nagyrőce V. K. dr. Benyo — Deutsch (4,801/904. sz. ea. Piukovits) n. e. — Friedmann-Róth (1,519/903, v. sz. ea. Wettstein) n. e. — Mayer-Skrabar érk. 1904/90+ sz. a. ea. Piukovits, ápr. 20 hh. — Nagyszeben B. J. dr. Bacucio—Brechner (679/904 p. ea. Uhlyarik) uj referenst kap. — Siklós G. E. dr. Nagy—Hollós érk. 8,310'903. p. sz. a. ea. Frink, n. e. — Szentgotthárd L. F. dr. Deutsch—Szőke és Weisz—Szőke érk. 8,122—3'1904. p. sz. a. ea. Staud, n. e. — Zombor G. I. dr. Abach— Speiser Í563/903. ea. Klemkó'i n. e. — Goldstein - Gyorgyovánszky érk. 1,626/1908. v. sz. a. ea. Wettstein, n. e. — Pán—Pán érk. 7,5S8'904. sz. a. ea. Végh József, n. e. — Speiser—Pauli nem található. A nagykárolyi közjegyző gyakorlott helyettest keres. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Egy vidéki nagyobbforgalmu takarékpénztár ügyésze keres október l-re bejegyzett jelöltet, aki önállóan fogalmaz, tárgyal s a telekkönyvi ügyekben kellő jártassággal bír; fizetés megállapodás szerint. Kazinczy Gyula dr. kassai kir. közjegyző másfélévi ügyvédi gyakorlattal biró, a tót nyelvet beszélő, telekkönyvi ügyekben kellőkép jártas közjegyzőjelöltet keres, havi 100—130 K kezdő és fokozatosan emelkedő fizetéssel; közjegyzői gyakorlattal biró jogtudorok előnyben részesülnek. A késmárki kir. közjegyző helyettest keres. Okmányokkal ellátott ajánlkozások közvetlenül hozzá intézendők. PALLA6 HÉSZVÉNYTÁH8A6ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3.