A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 41. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

292 A JOG Enneccerus marburgi tanár és WUdhagen lipcsei birod. tszéki ügyvéd törlendőnek vélik a;, első pontnak azt a tételét: «ha a kártérítésre jogosult ezen beszámítást elmulasztja, ugy a kid elezett elvileg annak eszközlését követelheti". Emieccerus ezen kivánatát a következő példával támogatja: Valaki bérel egy lakást és kiköti, hogy a házbér csak egy év múlva lesz fizetendő. A bérbeadó a lakást másnak adja bérbe. A bérlő a különbözettel nincs kártalanítva, mert nála az interessé a lakbér hitelezésében is áll. Zittelmaiin bonni tanár szerint túlnyomó elméleti érvek szólanak ugyan a különbözeti igény ellen, azonban gyakorlatilag nem lehet nélküle boldogulni. Az indítvány ellen szólt Kisch strassburgi tanár, mert az nem minden esetben segiti elő a sima megoldást; igy. p. o. akkor nem, ha a jogosultnak kötelezettsége ismétlődő természetbeni teljesítésekből (Naturalleistungcn) áll. Felszóllak még Leonhard marburgi tanár és erre a vita berekesztetett. Az előadók, Ejineccerus és Hamm indítványozókkal megegyeztek abban, hogy az első szakasz második pontjában az elvileg* szó helyébe ezen szavak lépnek: "amennyire ez a méltányosságnak megfelel* és hogy a második szakaszba egy mondat beillesztessék, mely az oly áruk kereskedelmi vételénél, melyek tőzsdei vagy piaci árfolyammal birnak, a különbözeti igény szabály gyanánt lesz felállítva. Ezen megoldás általános tetszésre talált. Vegyesek. Vizsgálóbíróból ügyvéd. A történet színhelye természetesen Oroszország (bár nincs kizárva, hogy hasonló dolgok másutt is megtörténhessenek). Egy fiatal, nagy ambíciójú és a mellett igen előkelő családi összeköttetéseknek örvendő jogász, tanulmányai befejezte után pályaválasztás előtt áll. Rövid meggondolás után a bírói pályát választja, mert kilátásai ezen a legjobbak. Es csakugyan rövid pár év múlva már egy fontos vizsgálóbírói állást nyer a rengeteg Oroszország valamely tartományában. Ebbeli minőségében utasítást nyer a saját törvényszékétől, hogy vizsgálatot indítson egy parasztasszony ellen az alábbi tényállásu ügyben. Oroszországban — miként ez a Jog egyik nemrég megjelent tárcájában leirva volt, — a falusi elöljáróság a parasztok és a mezei munkások polgári ügyeiben is Ítélkezik (100 rubel erejéig). A második és utolsó fórum ezen ügyekben a járási főnök (natsalnik) - aki még a parasztok korbácsoltatását-is. elrendelheti, annak foganatosítását pedig az elöljáróság kötelességévé teszi. Ily elöljáróságnál indított egy szegény parasztasszony keresetet egy jómódú paraszt ellenfele ellen. Az ügy egyre húzódott, tárgyalás tárgyalás után, nem éppen rövid időközökben, lett kitűzve. A parasztasszony ezen méltán, elcsodálkozott és ebbeli csodálkozásának az elöljáróság jegyzője előtt is méltatlankodó kifejezést adott. — Soh' se csodálkozzál ezen ~- mondá a jóakaró jegyző. Nern láttál a bíróság asztalán egy zárt borítékot, valahányszor az ügyed elhalasztódott ? — Láttam, de milyen vonatkozása legyen c borítéknak az én ügyemhez ? — Nagyobb, mint gondolnád. Ezen borítékba mindig az ellenfél részéről 2—3 rubel volt zárva az elöljáróság javára. Érted-e már? Ügyedet okvetlenül el kell vesztened . . . így is történt, a szegény asszony keresetével elutasittatott. Az ítélet a natsalnik által is helybenhagyatott, — evvel minden földi fórum ki volt merítve. Bánatában és kétségbeesésében a szegény asszony ezt az esetet valamely szomszédjának elmondta, aki jogos felháborodásában a kerületi törvényszéknek levelet irt, melyben naivul azt kérdezi, hogy lehet-e az ily visszaélést tűrni és vájjon nem volna-e helyén az ügyet megvizsgálni és a szegény asszony igazát védeni ? Semmi vád, semmi feljelentés, csakis ily általános — a rokonérzelem által tollba adott kifejezések képezték a levél tartalmát. A levél az ügyészséghez lett áttéve; ez nyomban a vizsgálatot indítványozta és a bíróság, — tout comme chez nous — az ügyészség indítványát magáévá tette. így került az ügy a vizsgálóbíró elé. A beidézett parasztasszony — mit tehetett egyebet -— a fennebbi tényállást adta jegyzőkönyvbe és a vizsgálóbíró ennek alapján beszüntetési határozatot hozott. Ebbe azonban az ügyészség nem nyugodott bele, hanem a vizsgálat fenntartása mellett azt a levél írójára is kiterjesztetni indítványozta. A törvényszék épp ugy, mint első izben, most is az ügyészség indítványához hozzájárult. Az ügyiratok ennek folytán másod izben vándoroltak vissza á vizsgálóbíróhoz. Ki lett most már hallgatva a levél írója is és mert a tényállás ugyanaz maradt, a vizsgálóbíró újból beszüntetési határozatot hozott. Az ügyészség ellenben mindkét terheltet vád alá helyeztetni indítványozta. A törvényszék — lásd fentebb — az ügyészség indítványa értelmében határozott. Pár nap múlva találkozik a vizsgálóbíró véletlenül az eljáró államügyészszel. — Mi indított téged arra barátom - kérdi a vizsgálóbíró hogy ez ügyben vádinditványt tettél? Hiszen mind két vádlottat szükségkép fel kell menteni! — Azt én is tudom — válaszol az ügyész, -— de csak ugy birom az elöljáróság tagjait keményen megfogni és megbüntettetni, ha e két vádlottat a főtárg\ alásra viszem. És nem röstelled e két szegény ördögöt a hosszas vizsgálat és tárgyalás izgalmainak kitenni, csakhogy könnyebb legyen neked a vádat mások ellen konstruálni ? — Hjah, nem megy az másképp. Nem fognak a tárgyalásba belehalni. E cinikus válasz annyira felizgatta a vizsgálóbírót, annyira megutáltatta vele birói pályáját, hogy nyomban leköszönt és az ügyvédi pályára lépett, - ma pedig Oroszország egyik előkelő városának legkeresettebb ügyvédje. E történetkét pedig az ügyben szerepelt vizsgálóbíró saját szájából hallottuk, tanulhatnának belőle a mi ügyészeink is. r.l. Kereskedelmi Jog cim alatt indult meg a hiteltörvények minden ágára kiterjedő, kéthetenkint megjelenő folyóirat, Grecsák Károly dr. kúriai biró és Bender Béla dr. ügyvéd szerkesztése mellett. A jogi szaklapok terén uralkodó és az anyagi sikerek által bajosan indokolható tulprodukció mellett az uj folyóirat avval indokolja sorompóba lépését, hogy az «nemcsak a hivatásos jogászt, hanem a kereskedői köröket is fel akarja világositanj mindazokról a tudnivalókról, amiket a kereskedelmi forga_ lom fontossága érdekében mindenkinek tudnia kell*. A folyóira^ tehát a laikus előfizető közönségre számit, — vájjon több siker_ rel-e, mint számos hasonló célra törekvő előde (p. o. Róth Pál kar_ társunk hasonló vállalata) — azt a jövő fogja mutatni. Az előfize_ | tési ár egy évre 20 Kor. A nagy csínnal kiállított füzet hoz egy irányító cikket Grecsák szerkesztő tollából: "Igazságügyi teendőink* cim alatt, továbbá szakcikkeket Messinger Simon dr. (A kartellek és a magyar törvénytervezet), Gold Simon dr. (Életbiztosítási kötvényeink tőkésítése és visszavásárlása) és Bender szerkesztő (A részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűléseinek kötelező egybehivásaj tollából, több apróbb közleményt és ugy bel- mint külföldi joggyakorlatot. A III. országos elmeorvosi értekezletnek, mely 1904. évi október 23-án és 24-én Budapesten a kir. orvosegyesület helyiségében (VIII., Szentkirályi-u. 21.) fog megtartatni, következő munkarendje van. ()któber 22-én este 8 órakor: Ismerkedő összejövetel és közös vacsora a Drechsler-féle vendéglő I. emeleti éttermében (VI., Andrássy-ut 25.) v. Október hó 23-án d. e. 9 órakor: Első ülés. 1. Megalakulás. (Elnök és tisztikar választása.) 2. Titkári jelentés. 3 Referátumok: a) Elmebetegség és elmegyengeség jogi és orvosi szempontból. Előadók: Balogh Jenő dr., egyetemi ny. r. tanár. Moravcsik Ernő Emil dr., egyetemi ny. r. tanár, b) Az elmebetegek gondnokság alá helyezésének és a gondnokság megszüntetésének eljárása. Előadó: Márkus Dezső dr., kir. ítélőtáblai biró. 4. Előadások (szabadon választott tárgygyal :) a) Hajós Lajos dr. idegorvos: Az elmeorvos véleményszabadsága. b) Gerö Sándor dr., kir. trvszki. orvos (Nagyvárad): A korlátolt beszámithatóságró!. — Okt. 23-án d. u. »/94 órakor : Második ülés 1. Referátumok: a) Az elmebetegségek beosztása az intézetek statisztikájának szempontjából. Előadó: Oláh Gusztáv dr., áll. elmegyógyintézeti igazgató, b) A neurontan histologiai és pathologiai szempontból. Előadó: Schaffer Károly dr., egyetemi tanár. 2. Előadások : a) Sarbó Artúr dr., egyetemi m. tanár : A traumás neurosisról. b) Hudovernig Károly dr., egyet, tanársegéd és Guszman József dr., bőrkórtani klinikai gyakornok: A tertiár lues viszonya a tabes dorsalishoz és a paral)sis progressivához. c) Fereticzi Sándor dr. idegorvos : A neurasthenia két kóralakjáról. 3. Bemutatás: Petzy Popovits Uros dr., klinikai gyakornok: az agyvizsgálatok methodikájához. — Október hó 24-én d. e. 9 órakor: Harmadik ülés. 1. Referátum : Szegénysorsu idegbetegek intézeti kezelése. Előadó: Salgó Jakab dr., áll. elmegyógyint. főorvos, egyet. m. tanár. 2. Előadások: a) Konrád Jenő dr., áll. elmegyógyintézeti igazgató (Nagyszeben): Á családi ápolási rendszer meghonosítása hazánkban, b) Nóvák Endre dr., közkórházi igazgató (Ungvár): Adatok az elmekóros betegek ellátásáról kisebb közkórházakban, c) Ranschburg Pál dr. idegorvos: A gyengébbelméjüek mint tanuk, dj Fischer Ignác dr., ideg- és elmeorvos : Az imbecillek intézeti elhelyezése és kezelése. — Október hó 24-én d. u. «/,4 órakor: Negyedik (záró) ülés. 1. Előadások: a) Alexander Bernát dr., egyetemi ny. r. tanár: Apperceptiós és associatiós irány a lélektanban, b) Pattantyús Abr. M. dr., m. kir. fegyházi orvos (Illava): a physikus élet befolyása a gümőkóros megbetegedésre, c) Donáth Gyula dr., egyet. m. tanár : A masochizmus psychopathologiájához. d) Fischer Jakab dr., áll. kórházi főorvos (Pozsony): A neurasthenia és a paralysis progr. kezdő szakáról. 2. Az értekezlet alapszabályainak tárgyalása. 3. Esetleges indítványok. 4. Titkán jelentés. 5. Elnöki záróbeszéd. --ALLA8 PÉ8ZVÉN. MR8A8ÁO NYOMDÁJA ouDAPteren