A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 41. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

A JOG 291 hogy a 30-as evek elején főképpen az ügyvédek által kezdeményezett reform-mozgalom eredménye a többi közt a jobbágyság megszüntetése, a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő teherviselés stb. volt A 80-as évek elején politikai, igazságügyi, közgazdasági s társadalmi téren megindult reformmozgalom elvezetett egész 1848-ig illetőleg 1849-ig. Ami addig történt, abban az ügyvédek élén Kossuth Lajossal élénk részt vettek és nem egyszer vezető szerepet játszottak. Amidőn pedig 1848-ban a szabadságharc gyászos napjai bekövetkeztek, az ügyvédek voltak az elsők, kik bezárva irodájukat, fegyvert ragadtak és csatasorba állottak ; a nemzetőri csapatokban, a Zrínyi csapatban és a vörös sapkásoknál például alig volt tiszt, ki ne lett volna ügyvéd, jurátus vagy patvarista. (Folytatása következik.) Belföld. Az uj bányatörvény. A .Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületében Owrin Ferenc dr. elnöklésévcl értekezlet volt, melyben az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek az uj bányatörvényjavaslat tárgyalására kiküldött képviselői: mégpedig Rubintk Gyula országgyűlési képviselő és Baross János dr. is résztvettek. A/, i >rszágos Magyar Bányászati és Kohászati egyesület, amely a két egyesülettel való együttes működésre szintén készséggel hajlandónak nyilatkozott, kiküldötteit mindeddig nem nevezvén meg, az ülésre nem volt meghívható. Chorin Ferenc dr. elnöki megnyitójában utalva Lukács László pénzügyminiszternek a legutóbbi napokban tett kijelentésére, mely szerint a bányatörvényjavaslat benyújtását és tárgyalását aktuálisnak, fontosnak és sürgősnek tartja, kiemeli, hogy ez az illetékes helyről jött kijelentés kötelességévé teszi azoknak a gazdasági tényezőknek, amelyeket a javaslat érdekeiben érint, hogy azzal mielőbb és behatóan foglalkozzanak, tájékoztassák magukat és a közvéleményt az iránt, vájjon a javaslat mennyire lesz képes azokat a nagy gazdasági érdekeket kielégíteni, melyek előmozdítására a kormányzat megalkotni kívánja. Ismerteti a javaslat fontosabb intézkedéseit és az általa szándékolt reform mibenlétét. Az értekezleten ugy a bányavállalatok képviselői, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöttei kijelentették, hogy mivel e kérdésekben a bányavállalatok és a gazdák érdekei teljesen azonosak, sikerülni fog oly közös megállapításokat létre hozni, amelyek mindegyikük kívánalmait kifejezésre fogják juttatni. A javaslat egyes fejezeteinek referálására Déry Károly. Szende Lajos, Veith Béla, Mcnking Frigyes, ifj. Chorin Ferenc dr., Boross János dr., Róth Flóris, Lázár Pál, Reiner Ede dr. és Stiller Mór dr. kapott megbízást. Az értekezlet elhatározta, hogy a javaslat tárgyalását a kijelölt referensek előadása alapján november közepén kezdik meg, hogy legkésőbb ez év végéig elkészüljenek vele. A vízjogi törvény revisiója. A földmivelésügyi miniszter a vizjogi törvény revisióját tervezi. A revisió célja az érvényben lévő törvényeknél tapasztalt hiányok kiküszöbölése, a közigazgatási eljárás egyszerűsítése. A revisió alá venni szándékolt törvények közé esik a Tiszának, mellékfolyóinak, völgyeinek szabályozása, illetve ármentesitése. A miniszter a társulatokat is fölhívja, hogy tapasztalataikat közöljék s kellően indokolt javaslataikat ez év végéig beküldjék. Szívesen venné a miniszter, ha a nyilatkozatok nemcsak a törvények keretére szorítkoznának, de azok kiterjeszkednének az e téren kiadott rendeletek, szabályzatok és intézkedésekre, hogy a társulatok véleménye szerint melyek feleslegesek és elavultak s melyek nem váltak be a gyakorlati életben, avagy fontosabb ok nélkül a hatóságokra, a társulatokra munkaterhét rónak. Külföld. A XXVII. német jogászgyülés. v/ (Folytatás.;* A magánjogi szakosztály elé vitt 3-ik kérdés a körül forog de lege lata, hogy miből áll a kölcsönös szerződés nem teljesítéséből folyó kártérítési A német polg. tvkv. a szerződéskötő félnek szabad választást enged a visszalépés és a nem teljesítés miatti kártérítés közt — azon esetre, ha a másik fél a teljesítés lehetetlenségét okozta (325. %•); éppúgy, ha a másik fél késedelmes és a nyert utólagos teijesitési időt is lefolyni engedte, — vagy ha a szerződés teljesítése a szerződéshü szerződő félre nézve többé érdekkel nem bír. (326. %.) Arról, hogy mit ért a nem teljesítés miatti kártérítés alatt, a törvény hallgat és igy nyomban annak életbelépte után vita támadt, vájjon a hitelező, aki nem teljesítés miatti kártérítést igényel, köteles-e a szerződést a maga részéről teljesíteni, vagy liquidálhatja-e kárát ily saját részéről való teljesítés nélkül ? A német birodalmi tvszék 1902 ápril 11-iki ítéletével a másik alternatíva mellett döntött és álláspontját az eziránt létező bőséges irodalomnak felhasználása mellett — kimerítően és tudomá*) Előző közlemény a 41. számban. nyosan indokolta. (Ezt minálunk régóta sürgetjük.) Ezzel azonban a vita el nem némult. A gyakorlat legnagyobbrészt csatlakozott ugyan a birod. tvszék álláspontjához, — az irodalom azonban túlnyomóan azon nézet mellett maradt, hogy a nem teljesítés miatti kártérítés csak pénzbeli ellenértéke annak, hogy a hitelezőnek nem teljesíttetett, aki viszont saját kötelezettségét teljesíteni tartozik. Véleményt adtak Mayr bécsi magántanár, aki a teljesítési érdek elve mellett harcol, a különbözeti igény elutasításával — és Kippberlini tanár, aki a polg. tv. 325. és 32b\ §-aiból a különbözeti kerese tet (Differenzklage) levezeti, a szerződéskötő felet azonban feljogosítja, saját teljesítése ellenében a német ptk. 280. §-a alapján a teljesítési érdeket (Erfüllungsinteresse) követelni. Strohal lipcsei tanár, mint előadó, e száraz témát érdekfeszítő módon sok gyakorlati példával illustráltan tárgyalta. Absolut elmélet szempontjából a kérdés egyáltalában meg nem oldható. Kiküszöbölendők volnának tehát azon esetek, melyek fölött észszerüleg vitatkozni nem lehet, amelyekben t. i. a kártérítésre jogosultnak kötelességében álló' teljesítés egy pénzbeli teljesítés. Itt csakis a különbözeti igény jogosult, és minden más megoldás oktalan, elviselhetlen és impraktikus volna. Valaki egy lovat ád el 2,400 koronáért, 6 hó múlva nzetendőleg, közben a vételár kamatoztatandó. Eladó nem teljesíthet, vevő nem teljesítés miatti kártérítésre perel. Ha a külömbözeti igény megáliapittatnék, azon eredményre jutnánk, hogy a vevő a ló teljes értékét tartozik kártérítés címén követelni és 6 hó múlva köteles a ló vételárát is megfizetni, dacára annak, hogy azt meg nem kapta. Elvileg tehát a különbözeti igény mindazon esetekben megállapítandó, melyekben a kártérítésre jogosultat terhelő teljesítés: pénzbeli teljesítés. Csak kivételes esetekben lesz ez máskép, ha p. o. az adott esetben a vételár váltóval fedeztetett, mely tovább forgattatott; ekkor, ha a váltó vissza nem lesz adva, a teljes kár perelendő. Minden más esetben az egyik felfogás szerint csak teljesítés ellenében követelhető kártérítés; a másik nézet szerint azonban csak különbözet iránti igény forog fenn. Egy harmadik nézet szerint a kártérítésre jogosultnak választási joga van: vagy a teljesítési értéket követelheti, vagy különbözeti igényt támaszthat. A törvényből nem tűnik ki, hogy az kizárólag a különbözeti igényt nyújtani akarta volna. A tényállás és a jóhiszeműség elvei szerint minden egyes esetben elbírálandó, vájjon a kártérítési ellenszolgáltatás mellett való igény a teljesítési interesse-re irányul, vagy pedig diftérentialis igény természetével bir ? Számos esetben (a ptkv. 375. és 376. §-aiban) az utóbbi felfogás érvényesül. Kérdés már most, vájjon szabad-e a differentialis igényt oly esetekben is elismerni, melyekben a törvény nem intézkedik ? Ily igénynek szüksége számos esetben tényleg fennforog és a gyakorlati életben nagy szerepet játszik. Ha már most a felvetett kérdésre válaszolni akarunk, akkor a concret eset helyzetét kell szemügyre vennünk. Elkerülendő az oly formula, mely lehetetlenné tenné az uj helyzetekben való helytállást, de mindazonáltal oly formula keresendő, mely a dolog lényegét világosan megjelöli. Előadótársával, Neumann berlini ügyvéddel egyetértőleg, Strolial a következő határozati javaslatot terjeszti elő: «Anélkül, hogy a kérdés végleges és teljes megoldásának a tudomány és gyakorlat utján elejét akarná venni, — a jogászgyülés jogi meggyőződése gyanánt kimondja: 1. Ha a kártérítésre jogosultat terhelő teljesítés pénzre irányul, akkor kártérítés gyanánt elvileg azon pénzösszeget igényelheti, mely teljesítésének betudása mellett fölösleg gyanánt megmarad. Ha a jogosult ezen beszámítást elmulasztotta, a kötelezett azt elvileg követelheti. 2. Ha a jogosultat terhelő teljesítés nem pénzbeli, akkor a nem teljesítés miatti kártérítést saját teljesítésének beszüntetése és annak a körülményeknek megfelelő beszámítása mellett akkor igényelheti, ha ezen teljesítésnek foganatbavétele tőle méltányosan többé nem igényelhető. A nagy tetszéssel fogadott előadás után, Neumann társelőadó lemondott saját előadásáról. A vitában Kipp berlini tanár megegyezik az előadóval abban, hogy azon nézet, mely szerint minden esetben csak a különbözeti igény fennforogna, nem vitatható. Az előadói indítvány első részét elfogadja, a másodikban a végpassus törlését ajánlaná. A hitelezőnek igénye a különbözetre nemcsak a különös méltányosság eseteiben forog fenn, hanem mindenütt, ahol néki nem teljesítés okából a kártérítési igény meg van adva. A bevezető részben foglalt reservatio mentalis-ra való tekintetből lemond arról, hogy elleninditványt tegyen. A végmondat törlése érdekében felszólalt még Hamm kölni felebbviteli törvényszéki elnök. Mint praktikus csodálkozik, hogv vannak theoretikusok, akik a különbözeti igény nélkül boldogulhatni vélnek. Mindennap történik, hogy az eladó, az árak hanyatlása folytán, az átvételt minden jogalap nélkül megtagadó vevőtől a különbözetet követeli. Gyakran csak ügygyel-bajjal tudja a vevőtől a kölönbözetet behajtani és most még az árut is szerezze be ? A kereskedelmi forgalom a visszonyok tiszta és világos megoldását kívánja és ez az indítványban, végmondata folytán, nem foglaltatik. Tudnia kell az eladónak, hogy mihez tartsa magát; tudnia kell, hogy tartozik-e az árut beszerezni vagy sem: