A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 41. szám - Birák titkos minösitése

Huszonharmadik évfolyam. 41. szám. Budapest, 1904 október 9. Szerkesztőség. TT X • Előfizetési arak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. ^ I I J 1. V Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 3 korona Kiadóhivatal: (eze,6U MAGYAR UGYVEDI KOZLONY> FÉL „ 6 . V Rudolf-rakpart 3 sz HETIL1P AZ m^ ÉRDLK'EINEK KÉPVISELETÉRE. 4 MAGYAR ÜGJYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. £gész m 12 e Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM: Birák titkos minősítése. Irta Gál Lajos, sátoraljaújhelyi tszéki albiró. - Viszontkereset a házassági perekben. Irta Csipkés Árpád, csíkszeredai tszéki bíró. — Az örökösödési eljárás 71. §-áról. Irta Csapi aky Lipót dr., Sátoraljaújhelyen. — Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta A d m e t o Géza dr., budapesti ügyvéd. — Belföld (A vizjogi törvény revisiója — Az uj bányatörvény) — Külföld. IA XVII. némit jogászgyülés — Vegyesek. TÁRCA : Az orosz politikai börtönök. Közli r. 1. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Eelsőbirósági határozatok i's dönt vények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhivás előfizetésre. Az uj negyedévi beálltává kérjük azon t. előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, szíveskedjenek a megnjitásröl mentül előbb gondoskodni, hogy fennakadás ne legyen a lap küldésében. A Jog kiadóhivatala. Birák titkos minösitése. Irta GÁL LAJOS, saujhelyi kir. törvényszéki albiró. Még nincs egészen négy esztendeje, hogy ünnepélyes fekete ruhába öltözve, egy kir. törvényszék teljes ülésében, állásom fontosságának tudatában, megindult hangon tettem le a birói esküt és ezent fogadással szivemben mondottam többek között, hogy «Erőmhöz és tehetségemhez képest a hivatalomhoz tartozó minden ügyben, az előttem perlekedőknek, vagy hozzám folyamodóknak személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül . . részrehajlatlanul, lelkiismeretem és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok ! . .» Pályatársaim lelkesedése, az albirák ideális kötelességérzete vett én rajtam is erőt, s éppen ugy, mint ők, én is ama tiszta szándékkal kezdettem meg hivatali működésemet, hogy csekély erőmhöz képest fogok szolgálatot tenni a jognak, a törvénynek és az igazságnak. Fogadásom szent volt, nem is vétettem ellene, s ha Isten i megsegit, nem is fogok véteni az ellen soha. A tárgy komolysága, amelyről szólani óhajtok, nem igen van összhangzásban az előrebocsátott személyes reflexiókkal. Szokatlan — beismerem — az ilyen bevezetés, de mivel én egyik szerény tagja vagyok annak a lelkesedő albirói karnak, amely silány fizetésért robotol az igazság taposómalmában, mivel pályatársaim egyaránt és együttesen érzik, szenvedik és béketűréssel viselik a velük szemben sokszor tanúsított igazságtalanságot és mellőzést: az én reflexióm is túlhaladja az egyéni emlékezet határait. Tudom és érzem, hogy a birói esküt hozzám hasonlóan, minden pályatársam egyforma lelkesedéssel, egyenlő érzelemmel teszi le és tartja meg. De vájjon megtartják-e minden ponton a szent igazság határvonalait a birói és különösen az albirói karral szemben is ? Vájjon nem tapasztalja-e a biró, hogy akkor, amidőn ő minden tudásával, minden erejével a részrehajlatlan igazságot igyekszik diadalra juttatni: őt az igazságtalanság bunkójával sújtják le. Hogy akkor, amidőn keserves munkájának eredményeképpen a megérdemlett elösmerésnek és haladásnak kellene következnie : jön a mellőzés, a titkolódzás, sokszor a rövidlátás, sőt rosszakarat győzelme. A félrevezetettek serege tür és hallgat. Állásának méltósága, gondolkozásánák szerénysége lakatot ver a jajgatni készülő ajkakra, s mivel néma gyermeknek anyja sem érti a szavát: — lassankint orgiát ül a jogtalanság, igazságtalanság és főnöki rövidlátás! Hová fog ez vezetni ? A birói kar sülyedéséhez! . Nem akarok ezúttal kiterjeszkedni az úgynevezett fizetésrendezés misériáira. Nem akarom taglalni a birói függetlenségnek immár papírra írott malasztját. Csupán a legnagyobb veszedelemre óhajtom a figyelmet felhívni, amely már-már szolgai haddá készül lesülyeszteni a magyar bírákat: a titkos minősítés romboló hatását fogom feltárni. A titkos minősítés veszedelmére már többen figyelmeztették az illetékes köröket. Eddig ugy látszik, hasztalanul. Én magam is nyilvánosságra hoztam már belőle egyes részleteket (1. A Jog 1904 évi január 24. és 1904 évi március G-án megjelent számait). A titkos minősítés veszedelme nem agyrém, nem falra festett ördög, hanem élő hus- és vérből való szörnyeteg. Ott grasszál a biró háta mögött. Ott vigyorog az el • nöki irodákban és szedi áldozatait. Ezek az áldozatok a közélet hanyatlásának a mártírjai. Ezek az áldozatok a bürokratismus tulhajtásának a halottjai . . vérük elégtételért eseng az igazság Istenasszonyához, mégsem akarja őket senkisem meglátni és jajszavaik süket fülekre találnak . . Ilyen igazságtalanságot jogállam meg nem tűrhet! Annak orvoslása minden faktornak kötelessége. Nézzük csak első sorban, hogy: I. Min alapszik az ehiók'óknek titkos minősítési joga ? Az általános birói ügyviteli szabályok 17. §-a kimondja, hogy itélőbirónak ki nem neveztetik az, aki 1. az 1883. évi I. t.-c. 1. §• a) és b) pontjaiban megállapított általános minősítési kellékekkel nem bir ; 2. aki azzal a képzettséggel nem bir és azoknak a különös feltételeknek meg nem felelt, melyeket a törvény az illető állásra vonatkozólag megállapít. Világos tehát, hogy gyakorlati birói vagy ügyvédi vizsga, továbbá 26 éves életkor, magyar honpolgárság, feddhetetlen előélet (különös feltételek) nélkül magyar ítélőbíró senki sem lehet. Az így általános és különös minősítő feltételek mellett kinevezett biró esküt tesz és ha még nem volt államszolgálatban, uj személyi táblázatot kap; ha pedig bírósági hivatalnokból lett biró, az előbbi személyzeti táblázatában folytatódnak az adatok, amelyek — sajnos — a tulajdonos személy előtt örök titkok maradnak. A személyi táblázatra nézve az ált. birói ügyviteli szabályzat 27. §-a ezeket irja elő: «Az elnök a hitelesített táblázat egyik példányát hivatala számára megtartja, a másik példányát az igazságügyminiszterhez felterjeszti. A személyi táblázat, az illetőnek hivatalos állására vonatkozó minden további változás és általában a táblázat rovataiban feltüntetett minden ténykörülmény felemlitésével esetről-esetre kiegészítendő. Az ily változást és ténykörülményt tehát köteles az elnök az igazságügyminiszternek bejelenteni és az általa őrzött táblázatba szintén bejegyezni. A személyi táblázatnak összesen a következő 13 rovata van : 1. Születési hely és idő. 2. Vallás. 3. Családi állapot. 4. Viselt állás a katonaságnál. 5. Elméleti képzettség (az illető vizsgák letétele napjai nak feltüntetésével). 6. Nyelvismeret. 7—8. Allamhivatalba lépés előtti foglalkozás. 9. Rendkívüli szolgálatok. 10. Kitüntetések. 11. Címek és méltóságok. 12. Aláírások. 13. Hivatali jegyzetek. A 13. rovat — nem hiába 13-as — a legszerencsétlenebb. Mert a hivatali jegyzetek gyűjtőnév alá jön bele a bírónak a minősítése. Ez a minősítés — bár arról sehol törvény kifejezetten nem intézkedik —- négy tulajdonságra terjed ki iclesül: ^ Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.