A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 41. szám - Viszontkereset a házassági perekben - Az orosz politikai börtönök

286 A JOG 1. Képzettség. 2. ítélőképesség, o, Felfogás. 4. Szorgalom. Az osztályzat négyféle, úgymint 1., 2., 3., !• De az elnök szeszélye, vagy különös felfogása szerint kaphat a b>ó teréiákaí is; ha például a t. elnök urnák a biró arca nem tetszik . . Hiszen titokban megy az egész! A papir pedig türelmes. A hivatkozott ügyviteli szabályok 6. §-a szerint a hivatal főnök (járásbiró), illetve törvényszéki elnök a pályázónak a képessége, ssérgalma, magaviselete és alkalmashatósága iránt a kisérő iratban, szigorít tárgyilagossággal és részletesen indo­kolva nyilatkozik. Pályázatok alkalmával joga van az elnöknek (9. §,) a ki­jelölő bizottság véleményéhez járulni vagy a kijelölésre nézve eltérő s indokolt véleményt adni. Az 1891. évi szept. 16-án kelt 34,110; sz. I. M. rendelet 3. pontjának a) bekezdése alapján az igazságügy­miniszterhez felterjesztendő kimutatások kapcsán úgynevezett személyzeti jegyzék-ben a bírósági főnök a birákról sajátkezű megjegyzésével nyilatkozik *az illetőnek képessége, szorgalma, hivatali működése és viselkedése tekintetében*. Az ügyviteli szabályok 52. §-a szerint a biróság főnökét megillető vezetés kiterjed az igazgatási teendők ellátására s az elnöki ügyek elintézésére és általában mindazokra a teendőkre, amelyek a törvényből, a jelen szabályokban és egyéb rende­tetekben az ügyvitel egyes ágaira nézve a főnöknek, mint a biróság vezetőjének hatáskörébe tüzetesen vannak utalva. íme, leírtam ide mindazokat a részleteket, amelyek alap­ján a bírósági főnök (elnök, járásbirój a törvények alapján ho­zott rendeletek szerint a bírákat jogosítva van minősíteni, azok­nak személyi táblázatát «örizni», azoknak képessége, szorgalma, hivatali működése és viselkedése tekintetében nyilatkozni. Le­írtam, kiböngésztem szórói-szóra, de nem találtam sehol azt a törvényt, amely a bírósági főnöknek megadná a jogot arra, hogy a birákat megkérdezésük nélkül, titkosan minősíthesse !/. .. Nem találtam ezt sehol, mei t az nincs is sehol! Vagy ha van, az egyedül a főnököknek szóló, úgynevezett bizalmas rendelet lehet, amihez a nyilvánosság hozzá nem fér. Ha pedig nin­csen sehol, akkor a titkos minősítés mai alakjában jogtalan, törvénytelen és absurdum ! Tessék törvényt hozni az ország­nak, amely ezt az absurdumot, mint a legnagyobb jogtalan­ságot eltörölje, vagy szüntesse meg a miniszter rendeletileg. .. Avagy lehet-e ebből a szóból «megőrzi" azt kiolvasni, akár csak per analógiám is, hogy titkosan kell őrizni a személyi táblázatokat ! Lthet-e tűrni jogállamban, hogy kifejezett tör­vényes rendelkezés nélkül éppen a birákkal szemben követtes­sék el a legnagyobb törvénytelenség ? Avagy a birák nem azért vannak-e egy jogállamhan, hogy a törvényt védjék, azt alkal­mazzák és nincs-e joguk a biráknak, — a törvény védőinek és I őreinek, — hogy tiltakozzanak a törvénytelenség ellen — külö- I nősen, ha ez a törvénytelenség éppen az ő bőrükre megy r . .' És nem szégyen-e, hogy ilyen törvénytelenséget eddig is elnéztek a törvényhozó urak, akik pedig sokkal csekély ebi) dolgokért is készek harcba menni r Most pedig analisáljuk egy kissé a bírósági főnökök által országszerte használt minősítő jegyeket. i Folytatása következik \ Viszontkereset a házassági perekben. Irta CSIPKÉS ÁRPÁD csíkszeredai kii- törvényszéki biró. 1. A házassági perekben a polgári perrendtartás általános rendelkezéseivel megegyezőleg viszontkeresetnek helye van,1) azonban némely eltérésekkel, amelyeket amazok különleges természete indokol. Viszontkeresetet támaszthat az alperes gyanánt perbe vont és pedig nemcsak a cselekvőképes, hanem a cselekvőképes­ségben korlátolt házastárs is,2; a cselekvőképtelenek általában, a korlátolt cselekvőképességnek pedig a vagyonjogi igényekre nézve ezt csak törvényes képviselőjük utján tehetik, nem képezvén e részben kivételt a nő tartása a gyermek vagy gyer­mekek tartása, valam'nt a nő részére szükséges tárgyak kiadása sem;3) azonban a megtámadási viszontkeresetre a törvényes képviselő nincs jogosítva, jóllehet egyébként alperes helyett a perben eljárhat.»4) Továbbá minthogy a viszontkereset érvé­nyesítése alperesnek olyan személyes joga, amelyet csakis sze­mélyesen vagy meghatározott képviselője által gyakorolhat, ennél­fogva az az ügygondnokot Külön utasítás nélküí nem illeti meg5). Viszontkereset indítható a felperes ellen és pedig sem­miségi vagy megtámadási perben a kir. ügyész ellen is, de csak a semmisség kimondása iránt6). Irányulhat a viszontkereset a házasság érvénytelenítésére (semmisség és megtámadhatóság), felbontására, létezésének vagy nemlétezésének, valamint érvényességének megállapítá­sára (praejudicialis viszonkereset), továbbá ágytól és asztaltól való elválasztására, házasságtörésre alapított bontó viszont­keresetnél a házasságtörésből származott gyermek törvény­telenitésére és vagyonjogi követelésre ; ugyanaz több érvény­telenségi vagy bontó okra is alapitható és ugyanazon házassági perben több viszontkereset összekapcsolható,') azonban min­') 1865 :LIV. t.-c. 77. §„ 1831 : LIX. t.-c. 8. §. Budapesti kir. táblai házassági szabályzat 16. §. 1. bek. «) H. T. 48., 69., 86., 128 §§. ») H. T. 127. §. 1877: XX. t.-c. 87. §. Tóth Gáspár: A magyar házassági jog rendszeres kézikönyve 152— 153.1. Ellenkezőleg Sztehlo Kornél: Eljárás a házassági perekben 18. p. 1. j. L. még Jancsó György : Magyar házassági és házastársi öröklési jog 295. 1. '•>) H. T. 69. §. 1. bek. 6i Kúria 1901. dec. 17. 6,357. iM árkus: Felső biróságaink elvi határozatai XIII. 19,810.1 L. még Raffay Ferenc: A magyar házas­sági jog 254. 1. 5 j. ei Raffay i. m. 147.1631. Ellenkezőleg Z 1 i n s z k y - R e i n e r : A magyar magánjog mai érvényében 7. kiad. 866. 1. ') Kivételt képez a H T. 77. §-a szerinti bontó ok. Sztehlo i. m. 26 p. Raffay i. m. 149., 239 — 240. 1. és Ugyanaz: Házassági perrendtartás 41. 1. L. még Knorr Alajos: Házassági perek és eljárás a házassági perekben 168—t'Ví9. 1. TÁRCA. Az orosz politikai börtönök.*) A Jog t ó r e á ] £». 1882. évi március hó 28-ának éjjelén a kulcs nyikorogva fordult meg a zárban és Sokolof lovaskapitány, követve a Tru­betzkoi bástya (bastion) felügyelője és nagyszámú csendőr­altiszt által, — beléptek a zárkámba. A nagy zajra felébredtem és Sokolof, ágyamhoz köze­ledve, odakiáltott nekem: «Öltözködjék !» Történt ez pedig másfél hónappal a tkusáák* pere után. \Sukhanof N. E. tengerésztiszt, főbelőve Kronstadtban 1882 március 4-én. Mihailpf K. D.; Kolotkevits N. N.; Barannikof A. J.; Lebedef T. kiszasszony ; Jakimof A. V. k. a; Frolcnko \ M.; fssajcf G.; Emelianof I.; Kletotsnikof N.; Arontsik A.; Morosof N ; Langans M.; Teterka M.; Trigoni M.; Terentief I.; Zlatopolszky L.; Fridenson G.; Lnstig F. ; Merknlof V.) Miután egy kabátot felvettem és egy szürke posztónad­rágot felhúztam, kaptam egy föveget. «Nem kell bunda — mondá Sokolof — egész közel vagyunk.» Tényleg egész közel voltunk. Leszálltunk egy emelettel lejebb, keresztülhaladtunk az őrök szobáján és érkeztünk a pénzverde udvarába (cour des Monnaies). Ott két csendőr fogott karon és nyomban körül voltam véve nagyszámú kísérettől. Sokolof-fal élünkön, igy halad­tunk előre. *) A « Tribüné russe» nyomán. Kár, hogy az anonym iró nem meséli él egyúttal a csodával határos menekülésének történetét. A pénzverde udvarának és a Péttr-Páltemplomnak elhagyása után elhaladtunk egy kis téren, azután egy fahídon át és balfelé tartva egy kapu elé kerültünk, mely pillanatra részünkre ki­nyílt és mögöttünk bezáródott. A Sándor erőd szárnyépületében (Alexis ravelinj voltunk. Egy fedett, őrszemek által elfoglalt pitvar, - utána egy folyosó, melybe több ajtó nyilt, melyek mindegyike előtt bör­tönőr őrködött; ezt követte egy másik folyosó, mely előtt Sokolof megállott és azt mondá: «Itt vagyunk !» És bevezetett egy zárkába. Előbb gondosan megmotoz­tak, azután rám adtak egy hálókabátot, fehérneműt és cipőt és elvitték a rajtam volt ruhát. «Mindaz, amire szüksége van, el lesz hozva a kivánt időben ; csengetyük itt nincsenek alkal­mazásban ; a falak kopogtatása és egyéb zaj meg van tiltva ; a lámpa egész éjjel égve hagyandó és tilos azt eloltani» — | igy szólt Sokolof és ennekutánna magamra hagyott. Az ajtó bezáródott, a kulcs a zárban nyikorgott. Nem sokára kopogások a falon tudtomra hozták, hogy szomszédaim az egyik oldalon Langans Márton, a másikon Morosof Miklós voltak, hogy Frolenko és Kletotsnikof zárkái ugyanezen folyó­sóra nyílnak és hogy még egy üres zárka van. Lefekvésem előtt megvizsgáltam uj hajlékomat. Elég magas, majdnem négyszögű volt, 9 arschin (orosz rőf = 24/i6 láb (magas, 8 széles ; a falak sárgára festve. Szemben az ajtóval egy magán­házaknál divó, rendes nagyságú ablak volt, melynek szárnyai azonban hermetikusan el voltak zárva és kívülről egy sürü vas­rács által biztosítva. A halvány és átlátszhatlan ablaktáblák mindazonáltal bőséges világosságot adtak. Az ablak előtt egy tölgyfaasztal állott, rajta egy kis petro-

Next

/
Thumbnails
Contents