A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1904 / 40. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Nyolcadik cikk
160 A JOG elkoboztatik s jelen ítélet jogerőre emelkedése után további szabályszerű eljárás végett az aradi kir. ügyészséghez áttétetni s ugyanakkor jelen ítélet a Bp. §. 5. bek. alapján Arad-megye alispáni hivatalával közöltetni rendeltetik. Indokok: Vádlott a főtárgyalás folyamán is beismerte, hogy 1901. évi december 13. és 14-én L. J. pankotai lakosnak 1—1 szekér búzát 84 korona, illetve 112 K. 98 fillérért eladott,, tagadta azonban, hogy a búzát lopta volna, illetve T. G. dundi lakos magtárából a rendelkező részben fogl. tényállás szerinti módon vitte volna el, s azzal védekezett, hogy azon időben költözvén Somoskeszről Dundra, már akkor is vitt magával Dundra búzát,' sőt ahhoz ott később vásárolt is, s az igy összegyűlt búzája voltí az, melyet a fentebb jelzett helyen és időben eladott. Tekintveazonban, hogy ugy a csendőrség előtti kihallgatása alkalmával, mint később a borosjenői kir. jbiróság előtt, a nyomozat során magára vonatkozólag a jelen ítélet rendelkező részébe befoglalt tényállás szerinti cselekmény elkövetését mindkét izben egyezőleg beismerte, s ezen beismerésének visszavonását indokolni kellőleg nem tudta; tekintve, hogy fentiek szerint a főtárgyaláson maga is beismerte, miszerint oly időben adott el mindig búzát, mely nyomozati vallomása szerint a lopás elkövetési idejének megfelel; tekintve, hogy azon védekezését, miszerint az eladott mennyiségű búzát jogszerű uton szerezte volna, nemcsak igazolni nem tudta, de V. O. vallomása szerint, vádlottnak a költözéskor sokkal kisebb mennyiségű búzája volt; tekintve, hogy nála a magtár lakatját nyitó kulcs megtaláltatott, s hogy a búzát eladás végett mindig éjjel, titokban szállitotta el eladás végett; ugyanezért a kir. törvényszék tényállásul, vádlott nyomozati vallomását fogadja cl s minthogy a tényállás szerint cselekménye, a buza eladási árát véve irányadóul — egy rendbeli s a btk. 333. §-ba ütköző, s a 336. §. 4. pontja szerint minősülő, s egy rendbeli a btk. 333. tj-ba ütköző s a 334. §. s a 336. §. 4. p. szerint is minősülő lopás bűntettének minden ismérvét feltünteti, őt c bűntettekben bűnösnek kimondani; tekintettel arra, hogy a fegyházbüntetés legkisebb mérve is, vádlottra aránytalanul súlyos lenne, a Btk. 92. §. alkalmazásával minthogy ugyanazon cselekményt két izben követte el, a rendelkező rész szerinti büntetés, mint összbüntetéssel büntetni kellett. A 23 K. 92 fillér bűnjel vádlott előadása szerint a fentebbiek szerint a lopott buza eladási árából való lévén, az sértett részére a kártérítésbe betudandólag kiutalandó, a 77 K. 92 fillér készpénz pedig, V. 0. ellen — kitől az elkoboztatott — az eljárás megszüntettetvén, az részére volt kiadandó. S a kártérítés összege, illetve a kár mennyisége biz'tosan megállapítható nem lévén, a megítélt összegen felüli igényével sértett polgári perutra volt utasítandó. Jelen ítélet rendelkező részének egyéb intézkedései az ott' felhívott §í}-okon alapulnak. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1903. évi deeember hó 15-én 2,400 903. B. sz. alatt.) itélt: A kir. ítélőtábla a főtárgyaláson hozott végzés ellen a védő által alaki semmisségi ok miatt használt felebbezést a Bp. 404. §. utolsó bekezdése értelmében elutasítja, s a kir. törvényszék Ítéletének a vádlott H. L. elitéléséről rendelkező felebbezett részét, a tényállásnak azzal a kiegészítésével, illetve helyesbítésével, hogy a vádlott H. L. T. G. sértettnek kulcscsal bezárt magtárába hamis kulcs használatával hatolt be s onnan az első alkalommal 100 korona értéken aluli 10 zsák, a második alkalommal pedig 10M korona értéken felüli búzát a tulajdonos beleegyezése nélkül, jogtalanul, eltulajdomtási szándékkal elvett — helybenhagyja. Indokok: A védő által bejelentett, a Bp. 384. §. 9. pontjában meghatározott alaki semmiségi ok miatt használt felebbezést a kir. ítélőtábla az elsőbiróság által felhozott és itt is elfogadott indokok alapján a Bp. 404. §. utolsó bekezdése értelmében utasította el. Érdemben: a tényállás és ebből kifolyóan a vádlott H. L. bűnösségének megállapítására meggyőző bizonyítékot nyújtanak vádlottnak ugy a csendőrség előtt, mint különösen a vizsgálóbíró előtt tett beismerései. A csendőri beismerésre ugyan azt állítja a vádlott, hogy csak azért tette, mert a csendőrök ütötték, verték. Ezen előadása azonban merőben alaptalan, mert sehol semmi nyoma sincsen az állítólagos bántalmazásoknak, ő maga sem állította egész a főtárgyalásig ezt s a járásbírósághoz történt bekisértetésekor kihallgattatván, aiőadta, hogy bántalmazva nem volt s ezt a nyilatkozatát aláirta. A főtárgyaláson is csak azt állította a vádlott, hogy a csendőrök megveréssel fenyegették, ezzel ellentétben most az irott felebbezésben, hogy ütötték, verték, kínozták. V. O., H. J. vádlottak is ugyanazon vádért ugyanazon csendőrök kezében voltak és ezek, habár nem ismerték be a tettet, nem bántalmaztattak, nem emiitettek semmi bántalmazást. A járásbíróság előtt tett beismerésére azt mondja a vádlott, hogy azt azért tette, mert biztatták, hogy ugy ügye hamarább befejezést nyer, de mindennek semmi nyoma sincs. A beismerésen kívül bizonyítékot szolgáltat a vádlott ellen az a körülmény, hogy az erkölcsi és vagyoni bizonyítvány szerint vádlott teljesen vagyontalan, s hogy mint vagyontalan kovácssegédnek nem volt módjában búzát nagyobb mennyiségben beszerezni és hogy olyan kulcsot találtak a birtokában, amelylyel a T. G. sértett magtárja nyillott, és agyagból való kulcs-formák is voltak nála. Ezeket vádlott be is ismerte, védelméhez felhozván, hogy neki a mesterségéhez tartozik az, hogy ilyenek legyenek birtokában, — de ő kovácssegéd és nem lakatos, s egyébként sem tartozhatnak az ily eszközök a lakatos mester mesterségéhez sem; ekként az a védelme, hogy nem azokkal nyitotta volna fel a sértett magtárját, nem volt elfogadható. Ezen kivül a vádlott ellen szól az a körülmény is, hogy midőn a búzát eladta, uradalmi kovácsnak adta ki magát s azt állította, hogy mint uradalmi kovácsnak van búzája, holott ha sajátja volt volna az eladott buza, nem volt szükség rá, hogy ezt a kifogást használja. Ez alapon a kir. ítélő tábla a vádlott bűnösségét megállapíthatónak találta; s mivel az elsőbiróság ítéletének minősítése is törvényszerű, a kiszabott büntetés pedig vádlott bünösségi fokával arányos, — az első birói ítéletet a vádlott elitéléséről rendelkező felebbezett részében helybenhagyni s a tényállást a törvénynek megfelelően kiegészíteni, illetve helyesbíteni kellett. A m. kir. Kúria (1904. évi augusztus hó 30-án 4,542 904. B. sz. alatt) végzést hozott: A semmisségi panasz visszautasittatik. Indokok: A vádlott a Bp. 385. §. 1 a) pondjára hivatkozással semmiségi panaszt jelentett be, mert nem érzi magát bűnösnek. Minthogy ez a körülmény nem képez semmiségi okot és a Bp. 385. §. 1. a) pontjára való hivatkozás sem tekinthető a semmiségi ok világos megjelölésének; e semmiségi panasz a Bp. 434. §-nál fogva visszautasítandó volt. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Szegény tanulók segélyezésére rendelt hagyományok illetékmentesek. (2,963/90:1 P. sz.) Ha illetékegyenérték alá eső jogi személy és magánfel közt létre jött adásvételi szerződésben az illetékegyenértékköteles, illetve illetékmentes fél a készpénzben fizetendő illetek fizetését magára vállalta: ez az illetékegyenértékköteles féltől követelhető. (5,688/903. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A kaposvári tszéknél Kohn R. helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 3, fsz. dec. 31, csb. Kramer József dr., tg. Weisz Henrik dr. — Komáromi tszéknél Krausz Dávid helybeli iparos ellen, bej. okt. 29, fsz. nov. 21, csb. Kéri Miklós dr., tg. Mike Lajos dr. Pályázatok: A balassagyarmati ügyészségnél alügyészi áll. okt. 12 (220). — A marosvásárhelyi tszéknél birói áll, okt. 13 1.2211. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Baán W. B. dr. Bakó - Ribanszky érk. (5,112/904 p. sz. a. elöa. Lallosevits, n. e. — Bakabánya Sch. J. dr. Gruics—Talán érk. 9,218/904. sz. a. elöa. Lehoczky, n. e. — Békés I. K. Szász —Strebelovszky, nem érk. Brassó W. I. dr. Judig b. ü. érk. 7,750 '904. 1). sz. a. elöa. Janecskó, n. e. — Dárda N. K. dr. Bánics—Maximovits, (3,253/904. p. sz. a. elöa. Gyárfás) szept. 20, hh. — Debrecen W. J. dr. Kupfer —Zelmanovits (1,015/903. v. elöa. Beck.| szept. 27, mv. — Devecser Gy. G. 2,897/903 (Körmendy-Háczky) n. e. - Erdőd V. J. dr. 2,477. és 4,375/904. n. e. — Gyöngyös L. S. dr. Klein—Steiger érk. 6.932/904 p. sz. a. elöa. Végh, n. e. — Kassa A. L. Zeisler—Fleischer (510/904. v. elöa. Ludvig) szept. 16, hh. — Kecskemét K. I. dr. Tóth—Kalmár érk. 2,242/904. sz. a. elöa. Kacskovics, n. e. — Nagyszeben P. J. dr. Préda Manegutz (2,418/904. b. elöa. Tarnay) term. okt. 5. — Pozsony H. Gy. dr. Graucsa—Csűri b. ü. 6,197/904. b. elöa. Bolgár) term. okt. 6. — Pozsony L. D. dr. Waldsteiner—Rezsucha (4,034/903.) szept. 20, hh. — Sátoraljaújhely L. J. dr. Malárcsik—Kovács, (1,550/903. v. elöa. Tolnaii szept. 23, hh. — Siklós S. E. dr. Szabó—Böbék érk. 6,940'903. p. sz. elöa. Avedik, n. e. — Somorja P K. dr. Ágh--Faragó (3,571/903. p. előa. Vermes) szept. 28, hh. — Szászrégen Ch. Á. dr. Nucz—Tiukeluk érk. 2,826 904. p. sz. a. előa. Debreczenyi, n. e. — Újvidék C. A. M. dr. Csarnics - Zernics, 4,870/904. p. sz. előa. Tódorffyi szept. 16, hh. — Zombor G. I. dr. Hordósi—Major, 3,406/903. p. előa. Debreczenyi), szept. 23, rhh. rvu. rmv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Ügyvédjelölt, aki gyakorlattal bir, a német nyelvben teljesen jártas, jó irásu, Rósa Ferenc dr. ügyvédi irodájába (V., Lipót körút 16) kerestetik. Közjegyzőhelyettes teljes gyakorlottsággal, f. évi november 15-ére, — de csak városi székhelyre — belépésre ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Egy vidéki nagyobbforgalmu takarékpénztár ügyésze keres október l-re bejegyzett jelöltet, aki önállóan fogalmaz, tárgyal s a telekkönyvi ügyekben kellő jártassággal bir; fizetés megállapodás szerint. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 BÉ6ZVÉNYTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BU0APE8TEN.