A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 40. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Nyolcadik cikk

158 A JOG a perbe, a törvényszerű megidéztetés eme hiánya pedig a kereset érdemi elbírálását gátolja, ennélfogva felperesek az ügy érdemi elbírálásának meltőzésével, keresetükkel elutasitandók voltak. A szegedi kir. Ítélőtábla (1903. feb. 25-én 6,4 [6 [902. p. sz. a.) következőleg ítélt: Az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a szegedi kir. pénzügyigazgatóság alperessége megállapíttatik, s a kir. tszék a per érdemleges elbírálására és uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok : Az elsőbiróság felpereseket keresetükkel azért utasította el, mert általuk az alperes kir. államkincstár képviseletében a királyi kincstári jogügyi igazgatóság mellőzésével a törvényes képviseletre nem illetékes szegedi kir. pénzügyigazgatóság idéztetett perbe. Minthogy azonban a töröltetni kért zálogjog a szegedi kir. pénzügyigazgatóság kérvénye folytán kebeleztetett be; minthogy továbbá az 1877. évi aug. 10-én 23,029. I. M. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet szerint, a bíróságok előtt a közadókat érintő ügyekben a kir. adófelügyelóket a köztörvényhatósági tiszti ügyészek kötelesek képviselni, az adófelügyelők teendői pedig, a fővárosit kivéve, a kir. pénzügyigazgatóságokra ruháztattak át, — ezekből kétségtelen, hogy a fennforgó esetben a kir. kincstár képviseletében a nevezett pénzügyigazgatóság törvényszerűen idéztetett perbe, s hogy felperesek a perbeidézés hiányosságára alapított indoknál fogva keresetükkel elutasíthatok nem voltak: mindezeknél fogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszéket e határozat rendelkező része értelmében a további eljárásra utasítani kellettA m. kir. Kúria (1904. évi szept. 15-én 3,404. sz. a. p.) következőleg ítélt: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert a kir. pénzügyigazgatóságok a kir. kincstárt bíróságok előtt csakis a közadók biztosítása és behajtása iránti ügyekben képviselik. Az a szerződő fél, aki az ügylettől egyoldalúan eláll, vagy az ügylet teljesítését helyes ok nélkül megtagadja, az adott foglalót elveszti, és az a szerződő fél, kit a szerződés nem teljesülése körül jogilag számításba vehető hiba nem terhel, kötbér fizetésére nem kötelezhető. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1904. augusztus 30.G. 88/904. sz. a.) A felebbezési bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint alperes fia a gyermek fogamzása időszakában több ízben nemileg közösült ugyan a felperessel, de tényállásként az is megállapittatott, hogy felperes a fogamzási időben az ítéletben megnevezett más három férfival is közösült és ezek közül kettőtől a közösülésért pénzt is fogadott el. Ebből a tényállásból pedig jogszerűen megállapítható az, hogy felperes a fogamzási időszakban a női szemérmet mélyen sértő feslett életmódot folytatott s ekként vele szemben az állandóan követett birói gyakorlatnál fogva jogosan ellenvethető az a kifogás, hogy felperes a gyermektartási igényt alperes fia ellen jogszerűen nem érvényesítheti. (A m. kir. Kúria I. felülvizsgálati tanácsa 1904. évi szeptember hó 2-án I. G. 116 904. sz. a.) Felperes 1901. június 16-án hagyta el a közös háztartást s keresetét 1902. július 9-én indította meg. Ilyen körülmények közt, tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság Ítéletében nincs tényállás megállapítva arra nézve, hogy felperes a keresetnek több mint egy év alatt, korábban megindításában gátolva volt volna, az állandóan követett birói gyakorlatnak megfelel a felebbezési bíróság ítéletének az a rendelkezése, amely szerint az ideiglenes női tartásdijat a kereset előtti időre meg nem ítélte. (A m. kir. Kúria I. felülvizsg. tanácsa, 1904. évi szeptember hó 1-én I. G. 106 1904. sz. a.) Annak, hogy akülönváltan élő nő férjének atyja ellen tartásdíj iránti igényt érvényesíthessen, előfeltétele az, hogy az önálló vagyonnal vagy keresettel nem bíró fiu az apai házhoz, az atyai vagyonba az apa beleegyezésével nősült légyen és tevékenységét állandóan az atya vagyonának megmunkálásában érvényesítse anélkül, hogy önálló foglalkozással bírt volna. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1904. évi augusztus hó 31-én G. 112/904. szám a.) Téves a felebbezési bíróság ítéletének az a kijelentése, hogy a férj az ok nélkül eltávozott nőt nem köteles visszafogadni, mert a férj az egész életre kötött házasság erkölcsi tartalmánál fogva az ok nélkül távollevő nőt is visszafogadni tartozik, hacsak nem bizonyítja, hogy a visszafogadás megtagadására ogos oka van. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1904. évi szeptember hó 1-én I. G. 104/904. p. sz. a. Az, hogy valamely magaviselet a durva és goromba bánásmód jogi fogalma alá esik-e ? jogkérdést képez, ténykérdés körébe ennek a kérdésnek megbirálásánál maguk azok a ténykérdések tartoznak, melyekből a durvaság foka megállapítható, — a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem állapította meg elkövetésük ideje szerint azokat a tényeket, melyekből felperes magaviseletének alperessel szemben való durvaságára és goromba ságára következtetett. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1904. évi szeptember hó 1-én I. G. 98/1004. p. sz. a.) A felebbezési bíróság átvévén az elsőbiróság indokait, azt állapította meg, hogy a gyermektartási perekben a tartás időtartama az általános birói gyakorlat szerint 14 évet tesz. Ilyen általános biroi gyakorlat azonban nincs, mert azt, hogy valamely gyermek milyen korban válik keresetképessé, a bíróság esetről esetre belátása szerint Ítéli meg. (A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa, 1904. szeptember 1-én I. G. 102/904. p. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kivüli eljárás szabályozása tárgyában 3,269/1. M. E. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 2. §-ának rendelkezése szerint a keresk. perenkivüli eljárásban is — amennyiben az idézett eljárási rendelet eltérő intézkedéseket nem tartalmaz — az 1868. évi LIV. t. c. s az ezt módosító 1881 : LIV. t.-c. általános szabályai alkalmazandók. A szabadkai kir. törvényszék (1904 március 12-én 4,074/904. p. sz. a.) N. I. és társai folyamodóknak a «kölcsönös tüzkárbiztositó társaság mint szövetkezet* cégnek bejegyzése iránti ügyben végzett: Ezen bejelentés elintézéséül az adai kölcsönös tüzkárbiztositó társaság mint korlátolt felelősségű szövetkezet alapszabályainak, valamint «kölcsönös tűzkár biztosító társaság, mint szövetkezet* vezetendő cégének és az alább érintett tételeknek a kereskedelmi társas-cégek jegyzékébe leendő bejegyeztetése elrendeltetik s annak, valamint a szabályszerű közzétételnek foganatosítása a cégjegyzék-vezetőnek meghagyatik. Ezen korlátolt felelősségű szövetkezet az 1904. febr. hó 17. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye «Ada». A vállalat célja tagjainak tulajdonát képező s csakis szálláson levő épületek, termények, élő állatok, takarmánynemüek és gazdasági felszerelések tűzkár elleni kölcsönös biztosítása ; tartama 10 év; a tagoknak befizetendő üzletrésze nincs, a tag csupán az általa biztosított értékek összege után helyesen kivetett reá eső tűzkár összeg hányadáért felelős. Az igazgatóság 6 tagból áll, kiket a közgyűlés 3 évre választ. Megválasztott igazgatósági tagok: K. I., K. ]., K. Gy., Sz. I., N. D., Sz. J. mindannyian cégjegyzési jogosultsággal. A cégjegyzés olyképp történik, hogy a céghez az összes igazgatósági tagok sajátkezű aláírásaikat csatolják. Minden a társaság nevében kiadandó hirdetmény a szövetkezet hivatalos helyiségében kifüggesztetik, s a tagok által közévben láttamoztatik. A megtörtént bejegyzésről folyamodó, az alapszabályok egy példányának és 2 drb címpéldánynak kiadása mellett, azon megjegyzéssel értesíttetik, miszerint jövőben minden ezen üzletökre. vozatkozó aláírásokat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsenek. Egyben felhivatik, hogy az igazgató választmány iparigazolványát, 8 nap alatt törvényes következmények terhe mellett ide terjessze be. A szegedi kir. ítélőtábla (1904 máj. 13-án 2,310/904. p. sz. a.) végzett: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik s a szövetkezet cége bevezetésének a cégjegyzékbe helye nem találtatik, és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a cégbejegyzési kérvény következtében záros határidő kitűzésével és a törvényes következményekre való figyelmeztetéssel hívja fel a folyamodókat a K. T. 453. §-a értelmében legalább 200,000 K.-nyi biztosítási alapnak a kimutatására s azután hozzon a kifejlendökhöz képest a szövetkezet cégének bejegyzése kérdésében ujabb határozatot. Indokok: A K. T. 61. §-a értelmében kereskedelmi társaságnak tekintendő szövetkezetnek ezen minőségét és fogalmát részletesen ugyan e törvény 223. §-a határozza meg, amelynek utolsó pontja szerint a kölcsönös biztosító társaságok a szövetkezetek egyik faját képezik. A folyamodók által bejegyeztetni kért szövetkezet ilyen kölcsönös biztosító társaságnak tekintendő, mert az A) al. csatolt alapszabályoknak 3. §-a szerint annak tárgyát a község szállási lakosai épületeinek, terményeinek, állatainak, takarmánynemüinek és gazdasági felszereléseinek tűzkár ellen, a kölcsönösség alapján való biztosítása képezi. Minthogy pedig a K. T. 453. §-a értelmében minden biztositási vállalat kivétel nélkül köteles a biztosítási ügyletek minden ágára nézve, amelylyel foglalkozni szándékozik, külön-külön legalább 200,000 K.-nyi biztositási alapot kimutatni, a folyamodók azonban ily, a K. T. 459. §-a szerint szövetkezeteknél a tartozások közzé felveendő alapot ki nem mutattak; és minthogy a K. T. 453. £-ának második bekezdése szerint az emiitett alap kimutatása előtt sem a cég bejegyzésének, sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet; ezeknél fogva az elsőbiróság végzését megváltoztatni és figyelemmel a keresk. eljárást szabályozó igazságügymin. rendelet 33. S-ara az elsőbiróságot a jelen végzés rendelkező részében megjelölt eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Kúria (1904 jul. 25-én 1,025 1904. v. sz. a.) végzett: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatlk. Indokok: A kereskedelmi ügyekben követendő peres és I perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 3,269/1. M. E. sz. a.