A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 3. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. (Folytatás.)

A JOG 23 terheltnek egy példány jusson s az első példány a bíróságnál maradjon, mig a kifogásokat a terhelt csak egy példányban adja be, s illetve a vádtanács elnökénél, esetleg a vizsgálóbírónál jegyzőkönyvbe is mondhatja. Kifogást tehet a terhelt a vádiratnak" minden pontja ellen; az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság ellen : különösen pedig a sajtótörvény 572. szakasza értelmében megnevezheti előzőjét még, s ez alapon kérheti az eljárásnak ellene leendő megszüntetését. Ha kifogás adatik be, a vádtanács elnöke a tárgyalásra határnapot tüz ki, miről a lelek és képviselőik azzal értesíttetnek, hogy joguk van megjelenni, de megnemjelenésük a határozathozatalt nem akadályozza. Joga van azonban a vádtanácsnak a terheltet megjelenésre is kötelezni.*) A kifogások feletti tárgyalásnál a tanács egyik tagja működik, mint előadó; a feleknek, illetve képviselőiknek csak egyszer van felszólalási joguk, az utolsó szó pedig mindig a vádlottat s illetve védőjét illeti meg. Bpts. 255. §. A vádiratnak tartalmaznia kell: 1. a terhelt nevét, annak megjelölésével, hogy fogva van-e vagy nincs; 2. a vád tárgyává tett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek tüzetes megjelölését, a törvényben megállapított és a tényállásból vett ismertetőielek szerint; 3. a tényállásnak a nyomozás, illetőleg a vizsgálat adataib jl merített tömör, összefüggő és tárgyilagos elbírálását és a bizonyítékok megjelölését; -i. a fötárgyalásra illetékes bíróság megnevezését. A kir. ügyészség a vádiratban az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése, fentartásavagy megszüntetése tárgyában is köteles nyilatkozni. [A vádirathoz csatolandó a megidézendő tanuk és szakértők, illetőleg a főtárgvalásra beszerzendő egyéb bizonyítékok jegyzéke. A vádtar.ács négyféle határozatot hozhat a kifogások folytán : I. Elutasítja a vádiratot a) ha nem forog fenn 'bűncselekmény, vagy már res judicata ; b) ha a bűncselekmény elévült, vagy a terhelt kegyelmet kapott: c) a sajtbelfárásban fontos : hogy az e'járás beszüntethető s a vádirat elutasítható, ha a terhelt beszámithatlan, akár betegsége, akár koránál fogva (12 éven alóli). E tekintetben 'különbség teendő — mint már jeleztük — s ha a felelős személy ilyen előzőt nevezett meg tudva, a vádlónak joga van a sajtótörvény 13 -33. szakasza szerint felelősszemély ellen ujabban eljárni: ha azonban erről nem tudott s vele szemben időközben az elévülés állott be, akár a büntető törvénykönyv 113., akár a sajtótörvény szakasza értelmében egyszer s mindenkorra szabadulhat a büntetés alól. d) Épen sajtóeljárásban fordulhat elő legtöbbször, hogy a felhatalmazás vagy kívánat nincs meg, ez esetben szintén elutasittatik a vádirat ; ugy szintén, ha magáninditvány hiányzik, vagy megszűnt. (Folytatása következik.) Belföld. A Magyar Jogászegylet f. hó 9-én délután teljes ülést tartott az ügyvédi kamara helyiségében, amelynek egyetlen tárgya Holitscher Szigfrid kir. közjegyző-helyettes előadása: «Közös végrendeletei: és örökjogi szerződések a polgári törvénykönyv tervezetében» címmel volt. Előadó ki ndulva abból, hogy a vivetitis nulla hereditas elvével ellentétben, az élet az öröklési szerződésben és a lemondásban oly intézményeket hozott létre, meiyek még élő hagyatékára nézve öröklési jogoknak csorbithatatlanságát biztosítják, illetve öröklési jogoknak a jogositotl ténye íolyán való megszüntetését jelentik' tárgyalja a m. ált. ptk. tervezetének ezekre vonatkozó intézkedéseit. Állást foglal az öröklési szerződéseknek a házastársakra és jegyesekre való korlátozása ellen, a mai jogunk fentanása mellett. Utal különösen arra, hogy jogéletünk a szülök és gyermekek közötti öröklési szerződéseket megszokta. Különösen szükség van ezekre a kisgazdaság körében, hogy az apa egyik fiának biztosithassa az atyai föld reászállását és ez még az atya életében foglalkozhassék a többi testvér kifizetésével. Szükség van továbbá még arra az örökbefogadási intézménnyel kapcsolatban is. Végül a szülők által adott hozomány visszaszállásának biztosithatása végett, ha a leány gyermektelenül elha'na. Részletesen foglalkozott előadó a hitbér intézményével, igyekezvén kimutatni, hogy az mint külön intézmény, fenn nem tartandó, hanem vagy élők közti ajándékozást, vagy halálesetre szóló intézkedést képez. Utalt különösen azokra a veszélyekre, melyek minden végrendelkezési garanciáktól ment hitbérrendelés lehetőségével járnak, kimutatva, hogy ily módon a gyermekeknek a köteles részhez való joguk is kijátszható. A megjelent jogászközönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Vegyesek. Liber Tristium. Az ügyvédvizsgáló bizottságról zeng újból az ének. Tisztázzuk azonban első sorban a helyzetet. A bizottság azon tagjainál, kik miniszteri kinevezés folytán jutottak e diszes polcra *) Vádirat ellen tett kifogás tárgyalása megtartható a kir. ügyész jelenléte nálkül. (A marosvásírhelyi kir. télő.ábh 1903. ápr. 6. 4'ifi. sz.) és kiknek névsorát egyik előző számunkban közöltük — csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Egytől-egyig kiváló, a birói és ügyészi kar kitűnőségeiből álló szakférfiak ezek, akik valóságos elite-testületet képeznek jeles vezérük: Székely koronaügyész oldalán. Annál siralmasabb és aggasztóbb látványt nyújtanak a mezei hadak: az ügyvédi kamara által kiküldött bizottsági tagok. Tessék e kél csapat névsorát egymás mellé állítani és szükségképp kell, hogy szégyenpír fussa el minden tárgyilagosan gondolkozó ügyvéd arcát azon szerény nivó okából, mely az ügyvédi kamara kiküldöttei sorában — tisztelet a kivételeknek — érvényesül. Nem ma először emeljük intő szózatunkat e tárgyban, — fájdalom, mindeddig hiába! Mert a budapesti ügyvédi karban elharapódzott átkos klikk-szellem nem engedi a magasabb, tisztább, az ügyvédi kar tekintélyét és valódi érdekeit mindenek fölé helyező szempontokat érvényre jutni. Az eredendő bűn a kamarai választmányi választásokban rejlik. Korteskedés és könnyelműen osztogatott Ígéretek nélkül a választmányba senki fia be nem juthat; egye; befolyásos tagok itt is, a közéletben annyira bevált R é m i-E h r í i c h-T á n z e rféleklikk-lőnöki korrumpált rendszert honosították, melynek első és döntő feltétele az, hogy a jelölt magát a kükk akaratának feltétlenül alávesse és jobb meggyőződése ellenére is «sacrificio de l'intelletto»-t hozzon. A többi aztán magától jön. A klikk pedig a legügyesebb, legélelmes. bb kortesekböl áll. Akit ez pajzsára emel, az bizton eléri célját. Az ár csekélység! A jelölt valódi bagatell-t nyújt érte. Kitölt egy erkölcsi bianko-váilót, mely neki megválasztása után, midőn obiigójáról már rég megfeledkezett, — kellő alkalommal fizetés végett lesz bemutatva. Kénytelen-kelletlen be kell váltania adott igéretét és oly egyénekre is adni szavazatát, akik az ügyes kortesi minősítésen felül más jogcímmel alig bírnak és az ügyvédi kart — újból tisztelet a kivételeknek — uj állásukban kínosan exponálják, miként ennek az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke: Székely koronaügyész jelentésében már egyszer burkolt és lulkiméletes kifejezést is adott. Hiába küzdünk régóta az ügy védség rákfenéje: a klikkrendszer ellen. Amig lesznek karunkban fiatal és cseppet sem skrupu!ózus stréberek, akik önző céljaikat a kar érdekei fölé helyezik és magukat kipróbált, közbecsülésnek örvendő kollégáiknál többnek vélik, addig a baj nem lesz orvosolható. A kar régi, nyugodt, önérzetes, a reklám minden nemétől távol álló tagjai mindjobban félrevonulnak és átengedik a teret az iljabb, pezsgő vérű és ambiciózus kartársaiknak, kikkel szolidaritást sem a mód, sem akivitel tekintetében nem vállalnak. A kar tekintélye pedig egyre sülyed, sülyed. . . . A fiatal titánok és főkortesek azonban mégis szükségét érzik annak, hogy eget ostromló eljárásukat valamely tetszetős köpenykébe burkolják. És szélűben terjesztik azt a mesét, hogy a kar régi, kiváló, köztekintélyü tagjai nem volnának kaphatók arra, hogy az ügyvédvizsgáló bizottságba magukat beválasztassák! Bár cseppet sem csodálkoznánk ezen, mert hiszen minden ember a társas kört is válogatja, amelybe belépni akar és nincs Ínyére bárkivel pajtáskodni,— mégsem hisszük el ezen pour la bonne bouche odavetett állítást addig, amig az előttünk nem lesz kézzelfoghatóan bizonyítva. r. I. A generális. Nomina sunt odiosa. Név említése nélkül is minden budapesti ügyvéd jól tudja, hogy kiről van szó! Kamarai és ügyvédi korbeli választások alkalmával, az ügyvédi vizsgáló bizottsági állások betöltése idején mindenki látja, mindenki érzi, hogy a generális keze van a játékban — és hogy az, aki neki pariroz, aki hü és kritika nélküli kortesszolgálatot teljesít az ő utasítása szerint, — az előbb-utóbb idvezül és megkapja a jutalmat, hol az egyik, hol a másik alakban. Ennek köszönhetjük azon hatalmasérdekszövetséget, mely fővárosunkban az ügyvédi közélet minden terét kizárólag a maga részére lefoglalja és mindenkinek, aki a klikkhez nem tartozik és a generális zászlótartóinak sorába nem szegődik: az érvényesülhetést, a köztéren való működést lehetetlenné teszi. Az ily monstruózus viszonyok szegénységi bizonyítványát képezik ugyan a fővárosi ügyvédségnek, de kizárólag a generálisnak terhére nem róhatók. Élelmes ember ö, aki emberismerete és ügyessége folytán a helyzet magaslatán áll és abszolút hatalmat gyakorol azok felett, akik térdet hajtanak előtte és jobb sorsra talán nemis érdemesek. Sajnálkoznunk legfeljebb az ily osztályuralom által mételyezett közviszonyokon lehet. — az ily caudiumi jármon keresztül hajtott kamaránkon és ügyvédvizsgáló bizottságunkon, melyek mindennek inkább mondhatók, mint az ügyvédek érdekeinek valódi, hivatott képviselőinek. De végre is a budapesti ügyvédség oly képviseletet nyert, amelyet megérdemel és oly generálist, aki annak nívóját a legpraegnansabban jellemzi. ''• *• Mikor kezdődik a biztosítási szerződés érvénye? Ez a régi és sokat firtatott kérdés merült fel egyik keresetben, melyet a Northern Accident Insurance Company indított R a y n e r & Co. építészek ellen 2 font st. biztosítási dij lefizetése céljából. Az alperesek szavatossági biztosító ajánlatot tettek megfelelő forrná-