A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 37. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Folytatás

A JOG 255 ddnoni is felesleges, hogy a vérfertőzés- és a házasságtörésből származó gyermekek az elismert gyermekeknek adott eme kedvezményben nem részesíthetők. " Ez nem volna más, mint az apaság természetes következményeinek levonása, ugy azonban, hogy azon törvénytelen gyermek, kinek törvényes házasságból származó testvérei vannak, mellözött-nek volna tekintendő. Ez a dolog természetének is legjobban megtelel, mert az apának akár utólagos házasságkötés, akár más módon alkalma lett volna a gyermeket törvényesíteni ; ha ezt nem tette, ugy tekintendő, mintha végrendelkezett volna és végintézkedésében törvénytelen gyermekét a törvényes érdekében mellőzte volna, ami azonban a törvénytelen gyermeket kötelesrészétől meg nem foszthatja. Ellenben az oldalrokonokkal szemben eme praeteritio vélelmét megdönti az elismerés, értve ez alatt az elismerésnek fentebb felsorolt négy esetét. Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Irta OLÁH DEZSŐ dr., budapesti ügyved. (Folytatás.*) A szövetkezet hitelezőinek követelései a tagoktól csakis a szövetkezet vagyonára nyitott csőd esetén és csakis a csődeljárással kapcsolatban hajthatók be. A behajtás következőképp történik. Mihelyt a mérleg elkészült, a szövetkezet képviselősége l igazgatóság, felszámolók) a tömeggondnokkal egyetemben járulék-kimutatást készit, melyben a nyilván fizetésképtelen tagok kihagyásával megállapíttatik, hogy aránylag mennyi esik minden egyes tagra a mérlegből kitűnő vagyunhiányból. Ezen kimutatás a szövetkezet helyiségeiben megtekinthető és az érdekelt felek észrevételeiket a csődbíróság kiküldöttje előtt a szövetkezet képviselőségének és a tömeggondnoknak jelenlétében két héten belül megtartandó tárgyaláson előterjeszthetik. Ezen tárgyalás alapján a csődbíróság a járulékkimutatást végleg megállapítja és végzésileg végrehajthatónak nyilvánítja. A végrehajthatónak nyilvánított járulékkimutatás a tagokkal hivatalos ajánlott levélben azzal a felhívással köz^ lendő, hogy a kivetett járulékok azon tagoktól, kik azokat a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a tömeggondnoknál be nem fizetik, végrehajtás utján fognak behajtatni. A kézbesítés a postára tétel napját követő harmadik napon tekintetik megtörténtnek. A kivetés ezen módját a javaslat 95. ij-a szabályozza; a járulékkimutatás megállapítása ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincs, de jogában áll a tagnak a reá vonatkozó kivetést annak kézbesítésétől számított egy hó alatt a tömeggondnok ellen intézett keresettel megtámadni; a kereset elintézéséig a befizetett vagy behajtott járulék birói letétbe helyezendő. A kivetési eljárás mindaddig ismétlendő, míg a szövetkezet tartozásai fedezve nincsenek, avagy a tagok alapszabályszerű felelőssége ki nem merül. Ha a csőd vagyon végfelosztásánál az tűnik ki, hogy a hiány kisebb, mint amennyi a tagoktól behajtatott, ugy a többlet az egyes tagoknak az általuk teljesitttt fizetések arányában visszafizettetik. Helytelennek tartjuk azt, hogy a járulékkimutatás megállapításánál a nyilván fizetésképtelen tagok kihagyandók. A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni visszonyait a járulékkimutatás készítői pontosan nem ismerhetik, de ezen visszonyok alá vannak vetve sokszor nagyon gyors változásnak is, éppen azért az első kivetésnél minden taggal szemben meg kell kisérteni a hiány reá eső részének behajtását; kár ebből nem származhatok, mert hisz a behajthatatlan járulékokat ujabb fizetéssel azután át lehet hárítani a fizetésképes tagokra; ellenben megszűnnék a lehetősége annak, hogy akár a járulékkimutatás elkészítőinek hiányos értesülései miatt, akár ezek protekciójával, egyes tagok a többiek rovására fizetési kötelezettségük alól megszabaduljanak. A tapasztalat is azt mutatja, hogy még a behajthatatlannak tartott követeléseknek is bizonyos átlagos százaléka befolyik, ez a befolyó rész bizonyára fedezné a behajtás megkisértésével járó többletköltséget. Nem helyeselhetjük a javaslatnak azon intézkedését sem, amely a járulékkimutatás végrehajtási sanctióját nem a tag kezéhez történt kézbesítés tényleges megtörténtéhez, hanem a kézbesítés vélelméhez fűzi. Méltánytalan volna, ha oly tagot terhelnének a végrehajtás következményei és költségei, akinek a járulékkimutatás nem is kézbesittetett; ez pedig igen könnyen megtörténhetik, ha a kézbesítés a postára tétel napját követő harmadik napon megtörténtnek tekintetik. Éppen oly egyszerű módja a kézbesítésnek a térti vevény melletti ajánlott levél is, amelynél megállapítható, hogy *) Előző közlemény a 34. számban. a kézbesítés tényleg megtörtént-e vagy sem; nincs tehát semmi ok sem arra, hogy egy vélelemhez füzessék a végrehajtási sanctio. Nehéz kérdés a szövetkezeti tag felelősségének szabályozása oly tartozások tekintetében, melyek a tagnak a szövetkezetből történt kiválása után keletkeztek. Az, hogy a belépő tag a szövetkezetnek a belépését megelőzően keletkezett tartozásáért felelős, önkényt folyik a belépés tényéből, melylyel a tag magát a szövetkezet vagyonának részesévé teszi olyan stádiumban, amilyenben éppen a szövetkezet vagyoni állapota a belépés pillanatában van. A javaslat 28. §-a szerint a kilépő tag tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezet tartozása kilépése előtt vagy után keletkezett-e, felelős azon üzleti év befejezésétől számított hat hónapon belül, melyben kiválása megtörtént. Ezen felelősség időtartamra nézve korlátoltabb ugyan, mint a kereskedelmi törvényben megállapított elévülési idő, de tartalmilag kiterjedtebb, mert a felelősséget megállapítja a szövetkezet minden tartozására, tekintet nélkül arra, hogy az a kiválás előtt vagy után keletkezett-e ? A javaslat 29 —38. §-ai: a tagoknak a szövetkezetből való kiválását és annak módozatait szabályozzák. A tagnak joga van a szövetkezetből felmondás után kilépni; az alapszabályok a kilépés lehetőségét el nem zárhatják. A felmondási idő maximalis tartama hat hó, a tagsági kötelezettségé két év lehet. A minimális felmondási idő négy hét. A felmondás alakszerűséghez kötve nincs és az igazgatóság bármely tagja előtt bejelenthető, A felmondásról az igazgatóság illető tagja elismervényt tartozik kiállítani; ha ezt megtagadná, a felmondás a községi elöljáróságnál bejelenthető, mely a bejelentőnek elismervényt ad és a szövetkezetet haladéktalanul értesiti. A felmondást a tag magánhitelezője is eszközölheti, de csak akkor, ha bizonyitványnyal igazolja, hogy a tag magánvagyonára előbb sikertelenül kísérelt meg végrehajtást. Ezen korlátozás a kereskedelmi trv. 239. §. ában is megvan, de mellőzendőnek tartjuk, mivel a korlátozás a hitelezőt gátolja, anélkül, hogy ez akár az adósnak, akár a szövetkezetnek érdekében állana ; az adósnak hátrányára van, mert kétszeres végrehajtási költséggel terheli, a szövetkezetnek pedig nem áll érdekében, mivel a tagnak magának is megvan a felmondási és kilépési joga. A 31. és 32. §-ok a tagság megszűnésének egyéb módjait tárgyalják. Amennyiben az alapszabályok ezt megengedik, a tag ki is zárható. A kiválás az ok kitüntetése mellett a tagok névjegyzékébe bejegyzendő s erről a kivált tag vagy örökösei értesitendők. A tagsági minőség a szövetkezet irányában a kiválás bejegyzéséről szóló értesítés elküldésével, harmadik személyekkel szemben a cégjegyzékbiróságnál levő névjegyzékhez történt bejelentéssel tekintetik megszűntnek. A kivált tag a javaslat 34 §.-a szerint maga is kérheti a bíróságnál a kiválás előzetes feljegyzését, minek a szövetkezet részéről történt bejelentéssel egyenlő hatálya van, ha ez a bejelentés utólag megtörtént vagy ha az előzetes feljegyzést kérő a kiválás szabályszerű megtörténtét igazolja. A 35. és 36. §-ok a kivált tagok végkielégítéséről rendelkeznek, a kereskedelmi törvény 237. §-ával megegyezően. Eltérés csak az, hogy az üzletrész kifizetésére egységesen hat havi határidő állapittatik meg, mely a kiválás üzleti évének befejeztével kezdődik. A 37. §: szerint az üzletrészek, amennyiben az alapszabályok azt nem tiltják, átruházhatok ; az átruházás a tagok névjegyzékéban kitüntetendő. Az átruházó az átruházás üzleti évének befejezésétől számított hat hónapon belül a szövetkezet tartozásaiért felelős, de a felelősség csak subsidiáris és arra az esetre szól, ha az átvevő kötelezettségének megfelelni nem képes. A 38. §. a kölcsönös biztosító szövetkezeteket ezen rendelkezések alól kiveszi, aminek indoka a biztosítási ügylet speciális természete. (Folytatása következik) A Btk. revíziójához. Irta HALMI BÓDOG, mármarosszigeti tszéki aljegyző v/ (Folytatás.)*) III. A becsület elleni vétségek és a szemérem elleni büntettek és vétségek. A Btk. XVII. fejezetében foglalt bűncselekmények amellett, hogy a bűnügyi statisztika adatai szerint, aránytalanul a legnagyobb számban fordulnak elő, még a minősítés legnagyobb * Előző közlemény a 25. számban.