A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 37. szám - Törvényjavaslat a kartellekröl

256 A JOG nehézségeit mutatják, és minthogy a legnagyobb részük- a járásbíróságok hatáskörébe tartozik, amelyek kissé sommás eljárási módja nélkülözi azt a beható alaposságot, melyet a tényállás preciz kideritése igényel: a gyakorlat tömérdek aberrációt mutatna fel azon esetben, ha a Btk. szövegezése ingadozó és határozatlan lenne. A magyar Btk. megalkotója világosságra és határozottságra törekedett, midőn a XVII. fejezet két törzsdeliktumát : a Btk. 258. és 261. §-ba ütköző rágalmazás és becsületsértés vétségét a kódexbe foglalta. Ez a rágalmazásnál tökéletesen sikerült is, a 261. §. szövege már homályos és ingadozó és borzalmas annak gyakorlati alkalmazása. A két bűncselekményt az választja el egymástól, hogy mig a rágalmazás oly accusatorius tényállitás használását tételezi fel, mely akár a büntető eljárás megindításának, vagy a teljes társadalmi dehonestatiónak inditó okát képezhetné és ezen tényállitás a 82. sz. döntvény szerint legalább 3 személy jelenlétében kell, hogy történt legyen ; addig a becsületsértés reál- vagy verbál- injuria folytán származott meggyalázó sértés által jön létre, amelynek fennforgásához és megállapithatásához nyilvánosság nem szükséges. Amint ezekből látjuk, a két deliktum egész világosan elválasztható egymástól és a Btk. 261. §-a mégis összebogozza és homályossá teszi a két deliktumot az által, hogy ezen kitételt használja : «amennyiben a 258-dik §. esete fönn nem forog.)) Ez a kitétel ellenkezik a törvény szellemével és a józan logikával, mert vagy van különbség a között, hogy tényállitás és meggyalázó kifejezés, vagy nincs. Ha van, ugy a legnagyobb nyilvánosság előtt használt reál- vagy verbáhnjuria sem állapithatja meg a rágalmazást, hanem az csak becsületsértés vétségét képezheti, ha pedig nincs, akkor az egész tényálladéki elhatárolás romba dül és a két cselekmény összefoly. Ez a kitétel tehát mint erőszakolt és a törvény intencióival mereven ellenkező, a 261-dik §-ból törlendő. A 258. §. gyakorlati alkalmazása irányelvéül hozott 32-dik döntvény, szerény nézetem szerint nem felel meg azoknak a fontos és mondhatnám végzetes minősitésbeli következményeknek, melyeket az maga után vont. Ugyanis a minősités első kérdése az, hogy tényállitás volt-e a sértés vagy csak meggyalázó kifejezés; az, hogy a visszonyok esélye folytán nem három, hanem csak két személy volt annak használásakor jelen, a tényállitást rágalmazás jellegétől nem foszthatja meg, úgyszintén a közmegvetés esetét sem alterálhatja ez a numerus kérdés. A másik motívum, amely a rágalmazás és becsületsértés vétségénél tapasztalt gyakorlati absurditásokat okozza, a büntetési tétel közötti óriási eltérés. A biró humanismusa gyakran fellázad és érzelmi motívumok által vezettetve, a legnagyobb mértékben önkényesen minősít. Vegyünk egy példát: X. rágalmazás vétsége miatt emel vádat Y. ellen, hogy többek jelenlétében azt állította róla: hogy egy tyúkot lopott. Van 3 tanú, akik hallották a rágalmazó tényállítást. Nem mutatkoznak semminemű olyan körülmények, amelyek a Btk. 92. §-ának alkalmazását lehetővé tennék és így a biró még a törvény minimumának alkalmazása esetén is kénytelen egy napi fogházat és pénzbüntetést kiszabni; holott ha vádlott a legbrutálisabb realinjuriát követi el, esetleg a becsületsértés és ennek megfelelőleg csupán pénzbüntetés szabható ki, mert gyakorlat azt a reform-törekvést melyet föntebb a 261. §-nál kifejeztem, már recipiálta és akár 10 személy jelenlétében használtatott is a meggyalázó kifejezés, ha az nem tényállitás volt, csupán becsületsértésben mondja bűnösnek a vádlottat. A biró a föntebbi esetben önkényesen becsületsértést állapit meg. Helytelennek tartom a Btk. 258. §-ának «közmegvetés» körülírását is. Ez a szó a nyilvános diffamációt célozza, olyan dehonestálás, mely társadalmi posiciójától fosztja meg a sértettet, még pedig a társadalmi összeség lesújtó véleménye lesz az, mely őt annak valósága esetén elitéli. Ha tehát valakiről azt állítom, hogy kipofozták a casinóból, rágalmazást követek el; ha többek jelenlétében arcul ütöm, ez nem közmegvetést keltő tényállitás. Ha tehát ragaszkodunk a közmegvetéshez, vegyük bele azt is a 261. §-ba, de töröljük a 258-ból, mert oda sehogysem illik. Régi reformtörekvés a hitelképesség és a kereskedői becsület védelme. A reális életpályán élő emberek egész egyéni erkölcsi súlyukat az üzletbe helyezik és ennek az üzletnek valótlan híresztelésekkel való megbélyegzése a kereskedői becsületnek az egy énnel összeforrott sérelme. A XVII. fejezet bűncselekményei szövegezésének a lehető leghitelesebbnek kell lenni, a cselekmények nagymérvű elharapódzása és a szünetelés nehézsége miatt. A szemérem elleni büntettek és vétségek. A XlV-ik fejezet revíziója igen nehéz és kényes. Tény az, hogy az erkölcsi fajtalanságok óriási mérvét és rombolását, a jelenkor megtorló intézkedései kellő módon gátolni képtelenek, de másrészt lenne-e eredménye a duplán szigorított büntetési tételnek? A válaszom: nem. A bün annyira intim jogkörbe, illetőleg erkölcsi körbe vág, az üldöztetés annyi féltve őrzött titokról vonja le durva kézzel a leplet, hogy a sértett, akinek elégtétel szolgáltatandó, még százszorosan sértettebbé válik a büntető eljárás következtében. A szemérem elleni büntettek repressiója erkölcsi rendészetbe vág, a helyi közigazgatás, a rendőrségi büntetőjog erélye bírja megfékezni a métely terjedését, a policia megbízhatósága, a szállodák és titkos asylumok feletti energikus őrködés. Legfeljebb annyit tehet a revisió, hogy a szemérem elleni büntettek közül a nemi erőszak és megfertőzés bűntetteit az indítvány jellegétől megfoszthatná és így gátat vetne azoknak az erkölcstelen alkuknak, melylyel a megtiport becsületért a tettes a szegénysorsu sértettet az indítvány megtételétől visszatartani törekszik. A Btk. 236. § a 14 éves védelmi idejének 18-dik esztendőre tétele által szerintem a XIV. fejezet revíziója ki van merítve, mert a büntető igazságszolgáltatás fejlődése a megtorlást nemcsak a közrend, hanem a sértett érdekében alkalmazza. A deliktumok ezen fajánál pedig nagyon kidomborodik a sértett érdeke, előtérbe lépnek a családi érzések, az intim morál, melyet kímélni kell. A büntetőtörvénykönyv a jogi apparátus teljes szigorú pedanteriájával és merészségével ott foglalhat csupán helyet, ahol a tényállás a maga teljes tisztaságában szabadon állapitható meg, ahol a nyomozás és vizsgálat teljes burkolatlan adatokat küldhet a főtárgyalásra. Ez azonban a XIV. fejezet eseteiben ritkán lehetséges. Ezek voltak azok a triviális, szembeszökő hiányosságok, következményeikben romboló hatású tévedések, melyek gyakorlata és az élet hullámzásai az ember fejlődése és alakulásai iránt fogékony iudiciumot a revisio sürgetésére indítják. Most, hogy olyan távol állunk még az annyiszor ígért törvényjavitástól, elég ezekre avastag sérelmekre és hibákra rámutatni ; a hibákra, amit az élet érez, amelyet a doktrínák világától elzárt és a reális büróasztalhoz szorított hétköznapi elme is felismer. A nuance-kérdések akkor vitatandók meg, midőn a bizottság elfoglalta asztalát és megkezdi működését, amely nem csak igazságügyi expozék impozánssá és tartalmassá tétele céljából fontos, hanem társadalmi kérdés is. A büntetőjog és az ember párhuzamosan fejlődnek, és az esküdtszéki bíráskodás jelen korszakában, nem szabad holt anyagot, atavistikus idők alkotta törvényt adni a laikus biró kezébe, hanem friss, a ma képéből, bűnéből és szenvedélyeiből leszűrt tanulságot, vagyis a modern igényeknek megfelelő «igazság könyvét*. Belföld. Törvényjavaslat a kartellekröl. fficronymi Károly kereskedelemügyi miniszter megbizta Mandtl Pál dr. országos képviselőt, hogy a kartellekröl törvényjavaslatot készítsen. Mandel megfelelt e megbízásnak, és már a nyilvánosság elé bocsátotta tervezetét. A tervezett törvényjavaslat igy szól: Törvényjavaslat a kartellszcrzödésckrvl. (Tervezet.) 1. §. Szerződés, amelylyel a felek az üzleti termelés vagy forgalom szabadságának önkéntes korlátozásában kölcsönösen kötelezöleg állapodnak meg (kartellszerződés), amennyiben a jelen törvényben eltérő intézkedések nem foglaltatnak, a szerződésekre vonatkozólag általában fennálló törvényes intézkedések alá esik. 2. §. A kartellszerződés érvényességéhez megkívántatik, hogy irásba foglaltassék és hogy tartalmazza : aj a kartell tagjainak nevét és lakhelyét és ha a kartell tagjai cégek, ezeknek megnevezését és üzleti telepök helyének megjelölését; b) a szerződés tartamát s amennyiben a szerződés a naptári idő szerint kitűzött tartamának lejárata előtt is megszűnhetnék, ezen megszűnés eseteinek felsorolását; c) a szerződés tárgyát képező vállalat megjelölését, amelyre nézve a szerződés kötve lett; dj azon módozatok megjelölését, amelyeket a telek a szerződés céljának (1. £.) elérése végett megállapítottak; ej azon szervezet, esetleg kereskedelmi társaság (]87">. XXXVII. t.-c. 61. §.) vagy más képviselet megjelölését, amelyre a kartellügyek kezelése bízva lett, amennyiben a felek ilyen megbízásra nézve megállapodtak; fj a szerződés keltét.