A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 3. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. (Folytatás.)

A JOG továbbá a 128. §. első bekezdésében meghatározott eseten kivül, | az eljárás megszüntetése, illetőleg a főtárgyalás elrendelése, vagy í a vádhatározat hozása tárgyában, az illetékes sajtóbiróságnak vád- I tanácsa határoz. 570. §. Az 566. §-ban fog'alt szabályok a vádiratra nézve is megfelelően alkalmazandók. 571. §. Mihelyt a vádló benyújtotta a vádiratot, illetőleg mihelyt az ennek benyújtása végett a törvényben meghatározott határidő lejárt, a vizsgálóbíró köteles az ügynek összes iratait az illetékes sajtóbiróság vádtanácsához beterjeszteni. Ennek elnöke intézkedik a vádiratnak a terhelttel leendő közlése iránt. 572. §. A terhelt a vádirat ellen beadható kifogásokban (,256., 257. §§.) is megnevezheti azt, kinek feleló'sségrevonása ^az ő ellene indított eljárás megszüntetését vonja maga után. Közvetlen idézés a főtárgyalásra, csak a vád alapjául szolgáló nyomtatvány szerzője ellen rendelhető el. Az 569. §. tehát azon eltérést szabályozza, mely a sajtóeljárás terén a vádtanács, mint a vizsgálóbíró felügyeleti és felebbviteli hatósága működését illetőleg észlelhető. Ezen eltérés nem annyira érdemi, mint az illetékességet ésn hatáskört | érdeklő. Ezek szerint tehát a vizsgálóbíró elleni paaszokat és annak intézkedései elleni felfolyamodásokat azon vádtanács bírálja el, melynél a vizsgálóbíró működik, mig az érdembeli kérdésekben, u. m. szükséges-e a vizsgálat s annak folytatása vagy kiegészítése a felfolyamodások elbírálására, továbbá : a vádaláhelyezés vagy beszüntetés kérdésében az illetékes sajtóbiróság vádtanácsa hivatott csak dönteni. Ezen intézkedésnek igen nagy fontossága van sajtóügyekben. Tudvalevő ugyanis, hogy csak a kir. Táblák székhelyén levő 11 sajtóbiróság illetékes a sajtóvétségek és büntettek elbírálására. Ámde a brpts. 565. §-a értelmében a vádtanács a i vizsgálat teljesitését a sajtóbiróság területébe tartozó más törvényszék vizsgálóbirájára is bizhatja. Ez esetben a vizsgálóbíró elleni panaszok, továbbá annak intézkedései elleni jogorvoslatok felett ezen törvényszék vádtanácsa dönt, mint az illető vizsgálóbíró illetékes fóruma. Az érdemi kérdéseket azonban, melyek a sajtóbiróság speciális jogkörébe tartoznak, csak a sajtóoiróság vádtanácsa, mint amely az esküdtbirósággal közvetlen érintkezésben van, dönti el. Például : A bpesti esküdtbíróság illetékes a bpesti kir. Ítélőtábla területén sajtóbüntettek és vétségek elbírálására. Ha azonban a nyomtatvány Kalocsán lett nyomva, vagy a vizsgálat adatai ott gyűjthetők leginkább össze, a vizsgálattal legtöbb esetben a vádtanács a kalocsai vizsgálóbírót bízza meg. Ha mármost a kalocsai vizsgálóbíró valamely intézkedése ellen panasszal, jogorvoslatattal él valamelyik fél, ezeket a vizsgálóbíró illetékes felsőbb hatósága, a kalocsai vádtanács hivatott elbírálni. Ha azonban magát a sajtóeljárás érdemét érintő valamely kérdés döntendő el, pl. hogy szükséges-e a vizsgálat kiegészítése vagy sem, továbbá van-e vádaláhelyezésnek helye vagy sem, ezt a bpesti kir. tszék mint sajíóbiróságok vádtanácsa dönti el. Mindkét intézkedésnek megvan a maga igen helyes magyarázata. A vizsgálóbíró feletti felügyeletet nem volna helyes idegen vádtanácshoz utalni, s azért pl. a kalocsai vizsgálóbíró tényei feletti bírálat leghelyesebben az ő közvetlen állandó felügyeleti hatóságának tartatott fenn. Viszont a sajtóesküdtszéki tárgyalás előkészítése a sajtóbiróság feladata lévén, — ezen kérdésekben az illetékes sajtóbiróság vádtanácsa hivatott dönteni, mint amely az ottani judikaturát leginkább ösmeri s az esküdtbirósággal közvetlen állandó érintkezésben van. A 128. §. első bekezdésében meghatározott eseteket «ha a vádló a vádat elejti és a vádképviseletet a 42. §-ban meghatározott időben (8 nap) senki át nem veszi» azonban nem tartotta fenn a törvény csupán a sajtóbiróság vádtanácsának, hanem a megszüntető határozat kimondására feiebbezés esetén bármely vádtanács hatáskörrel bir, miután itt ismét a tételes törvényben megszabott intézkedésről van szó, melyre minden vizsgálóbírónak van hatásköre, tehát kell hogy minden vádtanács is birjon ily hatáskörrel. Egyebekben azután a vádtanács mint felügyeleti és felebbviteli hatóságnak hatásköre sajtóügyekben ugyanaz, mint más \ büntetőügyben a vizsgálat folyamán. A vádtanácsnak a vizsgálat befejeztéig következő hatáskörébe tartozó feladatai vannak : a) Ha a nyomozást teljesítő rendőri hatóság (bprts. 85. §), vagy a vizsgálóbíró a védőnek nem engedÍK meg a védencével való szabad érintkezést vagy levelezést, továbbá az iratok betekintését, az ezen kérdésekben a védő által beadható előterjesztés felett a vádtanács hivatott dönteni (bprts. 62. és 63. §.) b) A vizsgálóbírónak a vizsgálat kérdésében (105 §.) hozott határozata ellen a bprts. 378. §. 3. bekezdése értelmében felebbezésnek van helye a vádtanácshoz, s ha ez a vizsgálatot | elrendeli, a bprts. 107. §-a értelmében további jogorvoslatnak nincsen helye ; ha azonban szintén elutasítja a vizsgálat iránti indítványt, a kir. ítélőtáblához felfolyamodás használható. c) A vádtanács jogköréhez tartozik a vizsgálatot más vizsgálóbíróra, vagy valamely járásbíróságra bizni, s ezen esetekben ezek felett a felügyeletet és felebbviteli ítélkezést gyakorol ; a vizsgálatok menetéről és a foglyokról a vizsgálóbirák a vádtanácsnak havonta jelentést tesznek (115. §) d) A bprts. 111. §. értelmében minden kétes kérdésben köteles a vádtanács a vizsgálóbírónak kételyeit, annak^kérelmére, a vizsgálat bármely stádiumában eloszlatni s ügyelni a vizsgálat menetére^bprts. 112). Éppen ezért a vádtanács utasításai a vizsgálóbirákra kötelezők (112. §.), sőt a 123. §. értelmében szabálytalanság miatt a vádtanács a vizsgálóbírót 100 koronáig meg is bírságolhatja. A felek a vizsgálóbíró minden intézkedése vagy mulasztása miatt a vádtanácsnál panaszt tehetnek (113. §.), melyet maga a vizsgálóbíró is köteles felvenni s 24 óra alatt a vádtanácsnak bemutatni, mely a vizsgálóbiró nyilatkozatának bevárása után dönt végérvényesen (114. §). Ha a vádtanács székhelyén levő fogoly kéri, hogy ezen panaszát közvetlenül akarja a vádtanácsnál megtenm, ez tőle meg nem tagadható. (114. §. 3. pont). e) A vádtanács a vizsgálat bármely stádiumában megszüntetheti a vizsgálatot; dönt azon Uérdé&ekben, midőn a vizsgálóbíró a vizsgálat folytatását megtagadja s azon előterjesztések felett, melyeket a járásbíróság vagy vizsgálóbiró lefoglalást, házkutatást, vagy személymotozást rendelő határozatai ellen beadnak, ugy szintén felülbírálja a lefoglalt tárgyak kiadását vagy kiadásának megtagadását, a vizsgálat folyamán a 144. §. értelmében a tanú megbírságolását, mentességét kimondó, vagy megtagadó határozatokat. f) Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság kimondása vagy megszüntetése tárgyában mint felebbezési fórum dönt. Legfontosabb azonban a vádtanács hatásköre a vádaláhelyezés kérdésében. Erre nézve a bprts. XV. fejezetében foglalt általános szabályok mérvadók, melyeket röviden ismertetni fogunk, bárha ezek tekintetében a sajtóeljárásban lényeges eltérés alig van. A lényegesebb eltérések a következők: a) A bprts. 566. és 570. §-ai értelmében : a vád tárgyává tett nyomtatvány, ha eddig nem volt csatolva, a vádirathoz csatolandó, vagy legalább körülirandó. hogy abban a cim, a megjelenés helye és ideje kitűnjék. A nyomtatvány azon részei, melyekre a vád alapítva van, szórói-szóra idézendők. b) A vádiratot más ügyben, ha nyomozás volt csak tartva, a vádtanácsnál, ha pedig vizsgálat is volt tartva, a vizsgálóbírónál kell benyújtani s ahol beadatott azon hatóság közli a terhelttel. (254., 256. §.) Sajtóügyekben mindenkor az eljárt vizsgálóbírónál kell a vádiratot benyújtani, ki azután nyomban, vagy amennyiben vádiratot nem adtak, az erre szolgáló idő lejárta után köteles az összes iratokat az illetékes sajtóbiróság vádtanácsához benyújtani, s a sajtóbiróság elnöke közli a vádiratot a terhelttel. Egyébként a 254. és 256. §. intézkedései mérvadók, hogy t. i. a nyomozás befejezte után adja be az ügyészség a vádiratot felhívás nélkül ; mig vizsgálat esetén az ügyészség vagy a magánvádló a vizsgálat befejezését kimondó vizsgálóbírói vételétől számított 15. napon belül. Ha a magánvádló vagy ügyészség a vizsgálat kiegészítését kérte, s a vizsgálóbiró ezt megtagadta, ezen végzéstől számított 15 napon belül, ha pedig e végzés ellen a vádtanácshoz feifolyamodást használt a vádló, s az is elutasította a vizsgálat kiegészítése iránt tett indítványt, ezen végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a vádiratot a vizsgálóbírónál benyújtani. Ha a magánvádló vagy pótmagánvádló a vádiratot ez időn belül be nem nyújtja — mire végzésileg figyelmeztetendő, — az eljárás megszüntettetik. c) Közvetlen idézés csak a szerző ellen rendelhető el. Legfontosabb eltérés azonban, melyről már több izben megemlékeztünk, hogy a vádirat elleni kifogásokban is megnevezheti a terhelt azon személyt, kinek felelősségrevonása az ő ellene indított eljárás megszüntetését vonja maga után. Ez esetben a vádtanács természetesen a vizsgálat kiegészítését rendeli el, az ügyészség vagy magánvádló indítványára. Egyébként a vádirat kül- és bel-kellékei tekintetében semmi eltérés nincs a sajtóeljárásban s a bprts. XV. fejezetében foglalt határozatok értelmében folyik le a vádirat és kifogások feletti tárgyalás is. A vádiratot mindenkor a vádtanács elnöke kézbesitteti, azonban az előzetes letartóztatás, illetőleg vizsgálati fogság kérdésében már a vizsgálóbiró dönt. A vádiratot kézbesítő végzésben a terheltnek meg kell magyarázni, hogy amenynyiben kifogásokkal akar élni, azokat 8 nap alatt köteles beadni. A vádirat mindenkor annyi példányban adandó be ugy az ügyészség, mint a magánvádló részéről, hogy minden