A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 35. szám - Az utolsó lakhely a polgári perrendtartásjavaslat 23. §-ában - A pergátló kifogások kérdéséhez

138 A JOG ellen lefoglalt ingóknak a foglalás alóli felmentése iránt a pozsonyi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében következő ítéletet hozott: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik és a felülvizsgálati költség a felek között kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy az igényelt ingókat a zár alól felmentette, holott felperes a végrehajtást szenvedővel közeli rokonságban állván, a közöttük létrejött ügylet alperes foglaltatóval szemben jogi hatálylyal nem bir. Ez a panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési biróság ugyanis egyrészről tényként megállapította azt, hogy felperes a végrehajtást szenvedővel közeli rokonságban van és hogy felperes a jogügylet megkötésekor tudomással birt arról, hogy alperesnek a végrehajtást szenvedő ellen követelése áll fenn, — másrészről azonban azt is megállapította, hogy a B) alatti okirat alakilag és tartalmilag való és hogy alperesnek követelése telekkönyvi bejegyzés által egyébként is biztosítva van. Minthogy pedig állandóan követett törvénykezési gyakorlat az, hogy olyan esetben, midőn az adós a hitelező elől a kielégítési alapot az által vonja el, hogy azt közeli rokonára ruházza, a végrehajtást szenvedett fél hitelezője az általa lefoglalt tárgyak iránt indított igényperben jogosítva van ugyan az igénylővel szemben kifogás utján megtámadni az igény alapjául szolgáló átruházási szerződések irányában való jogi hatályosságát, de csak amaz előfeltétel mellett, hogyha követelésének kiegyenlítésére adósának egyéb vagyonában fedezetet nem taiál, már pedig a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálatnál is irányadó tényállása szerint alperes követelésének fedezete egyébként biztosítva van. Hasonlóan alapt?lan alperesnek a perköltség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó panasza is, mert az igényelt ingóságok a foglalás alól felmentetvén, nem ütközik a S. E. 110. $-ába, a felebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, hogy a perköltséget a felek között kölcsönösen megszüntette, annak ellenére, hogy felperes több ingóságra nézve keresetének érvényesítésétől elállott. Végül a felülvizsgálati költség az 1881. évi LXI. t.-c. 98. S-a alapján volt kölcsönösen megszüntetendő. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Igaz ugyan, hogy a közgyűlés elnöke, mint a közgyűlés vezetésére hivatott közeg, a tanácskozás és határozathozatalhoz megkívántató rend és nyugalom érdeke szempontjából jogosítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komolyságához nem illő viselkedésével és magatartásával veszélyezteti, a szólásjogot arra a tárgyra nézve elvonni, amely tárgy felett való tanácskozás és határozathozatal alkalmával az illető részvényes a megkívántató rendet és nyugalmat az előre bocsátott figyelmeztetés dacara is, rendet nem ismerő magatartásával veszélyezteti; de az elnöknek az említett diseretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető részvényestől, a szólásjogot a közgyűlés egész tartamára megvonhassa. A bpesti kir. keresk és váltótszék, mint kereskedelmi biróság (1902. máj. 12-én 5,970/902. sz. a.) Krasznay F. dr. ügyv. ált. képv. L. Józsefnek, Iricz A. dr. ügyv. ált. képv. A. gáz r.-t. ellen közgy. határozat megsemmisítése ír. ker. perében következőleg ítélt: Az alperes részv. társaság által 1900. szept. 29-én tartott közgyűlésen hozott összes határozatok megsemmisíttetnek és alperes köteleztetik, hogy alperesnek 542 K. 40 fill. perköltséget fizessen, stb. Indokok: Az a körülmény, hogy az alperes r. t.-nak 1900 szept. 29-én tartott közgyűlésen a tanácskozás nem kizárólag magyar nyelven, hanem e mellett német nyelven is folyt, nem szolgálhat alapul a közgyűlési határozatok megsemmisítésére. Mert sem a törvény, sem az alapszabályok rendelkezései nem írják elő, hogy a részv. társaságok közgyűlésén a tanácskozás kizárólag magyar nyelven történhetik. És mert maguknak felpereseknek előadása szerint, a közgyűlésen J. r. felperes képviseletében is jelen volt L. József felperes a német nyelven folyt tanácskozást is megértette. Az pedig, hogy esetleg a jelen perben nem érdekelt harmadik személyek nem értették a tanácskozást, nem jogosítja fel felpereseket a közgyűlési határozatoknak ebből az okból való megtámadására. Nincs jelentősége felperesek azon panaszának, hogy a közgyűlésen a határozatok hozatalát megelőzőleg, a tanácskozásban és a szavazásban G. S. dr. is részt vett, akit részvények letétele hiányában a közgyűlésen szavazati jog meg nem illetett. Mert ha G. S. dr. a tanácskozásban részt vett is, ez a közgyűlési határozatok érvényét nem érinti. Felperesnek azt az állítását pedig, hogy G. S. dr. a szavazásban is részt vett, a közgyűlési jkv.-nek e tekintetben nem vitás tartalma megcáfolja. Nem vehető figyelembe felpereseknek a miatt tett panasza sem, hogy az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése valamint a zárszámadás feletti határozatok hozatalában az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a dolog természeténél fogva érdekelt tagjai is részt vettek. Nem vehető figyelembe pedig azért, meri a közgyűlésen a jkv. nem vitás tartalma szerint, összesen 040 szavazatot képviselő 11 részvényes voltjelen, s ezek közül a kir. tszéknéí vezetett cégjegyzék megtekintett adatai szerint a közgyűlés idejében grófD. A., Z. V., T. M. és B. S, voltak igazgatókként bejegyezve, a cégjegyzéki iratok tanúsága szerint, pedig E. S. és B. J. dr. voltak a telügyelő bizottság tagjai, akik a jkv. adatai szerint összesen 517 szavazatot képviseltek. Ha tehát ez áz 517 szavazat a felperesek által felhozott okból figyelmen kívül hagyatik is, vagyis ha a 640 szavazatból csak az 517 szavazat levonása után fennmaradó 123 szavazat tekintetnék érvényesnek, még akkor is a 37. a. csatolt alapszabályok 22. i;-nak megfelclőleg általános szótöbbséggel hozattak az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseire, valamint a zárszámadásra vonatkozó határozatok. Mert a közgyűlési jkv. szerint a határozatokat csak 47 szavazat ellenezte, s igy azokra a részvényekre, akik a kihirdetett határozatok hozatalához hozzájárultak, 76 szavazat esik. Nem alapos felpereseknek az a panasza, hogy a közgyűlés, midőn az igazgatóságnak felhatalmazást adott a társaság ingatlanaira legfeljebb 200,000 K. erejéig terjedő zálogjogi biztosíték nyújtására, oly tárgy felett határozott, rnely a közgyűlés napirendjére ki nem tüzetett. Mert az A) a. közgyűlési meghívó szerint a tárgysorozat 4. pontját a felveendő jelzálogi kölcsön céljából az igazgatóság részére szóló felhatalmazás tárgyában tett indítvány képezte. Az pedig közömbös, hogy ezen felhatalmazás ezen körülmény folytán vált szükségessé, hogy azon pénzintézet, mely a társaság időnkénti hitelszükségletét fedezi, ebből származó követelésének jelzálogi biztosítását kötötte ki. Végül nincs jelentősége felperesek azon panaszának, hogy S. József dr. a tárgysorozat 4. pontjára vonatkozó határozat hozatalánál szavazásra nem bocsáttatott, továbbá, hogy a közgyűlés a jkv. tartalmával ellentétben nem egyhangúlag szavazott köszönetet az igazgatóságnak, minthogy a szavazás L. József dr.-nak az utóbb említett határozat hozatalánál sem engedtetett meg. Nincs jelentősége pedig a panasznak azért, mert maguk felperesek sem állítják, hogy L. József dr. szavazata a szavazás eredményét befolyásolhatta volna. Mindezek mellett is a többször emiitett közgyűlés összes határozatait meg kellett semmisíteni. Ugyanis magából a közgyűlési jkv.-ből kitűnik, hogy a közgy. elnöke L. József dr. részvényestől, midőn utóbbi a napirend 2. pontjának tárgyalásánál felszóllalt, s a zárszámadás egyes tételeit bírálat alá vette, s a kedvezőtlen üzleti eredményért és veszteségekért az igazgatóság tagjait felelőssé tette, a szólás jogát megvonta. A kihallgatott H. Z. dr. és B. S. tanuknak meg nem cáfolt, vagy hitelt érdemlőség tekintetében meg nem gyengített egyhangú vallomásával pedig bizonyítva van, hogy a közgyűlés elnöke a közgyűlés egész tartamára megvonta a szólás jogát L. József dr.-tól, a H. L. dr. vallomása szerint, midőn L. József dr. később mégis szólásra jelentkezett, az elnök ebben őt megakadályozta és azzal fenyegette, hogy ha még egy szót szól, a közgyűlésből kivezetteti. Már pedig a részvényeseknek a részv. tsasági ügyek tekintetében a K. T. 176. §-ával biztosított jogaiból és a közgyűlés céljából szükségképpen következik, hogy a részvényest a társasági ügyek vitelére, különösen az igazgatóság működésére vonatkozó kifogások és észrevételek előterjesztésének joga korlátlanul megilleti s hogy a részvényest ezen jogának gyakorlásától a közgyűlés tö Dbsége sem foszthatja meg. Az egyes részvényesek ezen jogának szabadon való gyakorolhatása nagy fontosságú: mert csak ezen jog gyakorlása mellett lehetséges, hogy a közgyűlés a társasági üzlet vezetésének helyes vagy helytelen voltát az egyes részvényesek észrevételei s az ezekre vonatkozó felvilágosítások és adatok bírálata alapján felismerhesse, különösen pedig az esetleg kellőleg nem tájékozott részvényesek az igazgatóság működése s általában a társasági ügyek állása tekintetében a tájékozottabb részvényesek észrevételei alapján kellő tájékozást szerezhessenek. A közgyűlés elnökétől, mint a közgyűlés vezetésére rendelt közegtől nem vitatható el ugyan az a jog, hogy bizonyos esetekben, különösen amennyiben valamelyik részvényes a tárgyhoz nem tartozó megjegyzéseivel s főleg a tárgyalás anyagával összefüggésben nem álló személyes természetű visszonyok taglalásával a rendszeres tárgyalást, vagy a közgyűlés nyugodtságát veszélyezteti, ezen érdekek biztosítása céljából az illető részvényestől szükség esetében a szólás jogát megvonhassa. Másfelől azonban kétségtelen, hogy a közgyűlés elnöke ezen joggal csak a végső esetben, vagyis csak akkor élhet, ha a felszóllalásában a tárgytól eltérő s főleg a tárgygyal összefüggésben nem álló személyes visszonyokra kiterjeszkedő részvényeshez a tárgygyal összefüggésben nem álló körülmények fejtegetésének mellőzése iránt intézett figyelmeztetése esetleg rendre utasítása eredménytelenül marad. El is tekintve tehát attól, hogy L. József dr. a már emiitett tanuk vallomása szerint a közgyűlésen tett felszólalása folyamán csupán annyit mondott, hogy a keringő hirek szerint az igazgatóságnak egyik tagja két család között házasságot közvetített, ezen állítólagos tényhez fűzött esetleges következtetéseit azonban a szólás jogának megvonása folytán elő sem adhatta, s igy a közgyűlés elnökének nem is volt elegendő alapja annak elbírálására, hogy a felszólaló részvényes által felhozott körülmény a tárgyalás anyagával összefüggésben áll-e vagy sem, a közgyűlés elnöke már azért sem vonhatta meg 1.. József dr.-tól a szólás jogát, különösen pedig a közgyűlés egész tartamára, mert a közgyűlési jkv. szerint az elnök a nevezett részvényeshez előzőleg semmi