A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 35. szám - Az utolsó lakhely a polgári perrendtartásjavaslat 23. §-ában - A pergátló kifogások kérdéséhez

A J figyelmeztetést nem intézett arra nézve, hogy ez a tárgynál maradjon, alperes pedig, aki azt vitatja, hogy az eínök a szólás jogának megvonása előtt több izben tett ilyen figyelmeztetést, ezen állítását nem bizonyította. Ilyen körül­mények között, midőn a részvényesek egyike a felszólalás jogától a közgyűlés egész tartamára megfosztatott, az egész közgyűlés szabálytalan volt, és igy ezen oknál fogva érvénytelenek a szabály­talanul megtartott ezen közgyűlésen hozott azon határozatok, melyek szerint a közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette és jóváhagyta, a mérleg-számlát elfogadta és az igazgató­ságnak a felmentvényt megadta, úgyszintén a felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vette és a felügyelő-bizottságnak a felment­vényt megadta, továbbá az igazgatóságot jelzálogi biztosíték nyújtására felhatalmazta, végül az igazgatóságnak köszönetet szavazott. A nem vitás tényállás szerint a közgyűlés elnöke csak a napirend 2. p.-nak, vagyis a zárszámadásnak tár­gyalásánál vonta ugyan meg a szót II. r. felperestől. Mint­hogy azonban a napirendnek előzőleg tárgyalt 1. pontját az igazgatóság üzleti jelentése képezte, ez pedig a zárszámadás­sal szoros összefüggésben van s az üzleti jelentésre vonatkozó határozat a zárszámadást felöltő határozat megsemmisítése folytán mint önálló határozat meg nem állhat, ennélfogva a közgyű­lésnek az üzleti jelentésre vonatkozó határozatát is meg kellett semmisíteni. A közgyűlésnek azok a határozatai pedig, melyek szerint felügyelő bizottság tagjaivá E. S. dr., G. S. dr. és V. G. dr., — az igazg. tagjává pedig B. J. megválasztattak, azért semmisek, mert alperes társaság 37. a. csatolt alapszabályainak 22. §. sze­rint a szavazás minden választásnál titkos, s nem titkos szava­zás utján a közgyűlés csak akkor választhat érvényesen, ha a választás közfelkiáltás utján történik. A 2'/. a. közgyűlési jkv. szerint pedig a titkos szavazás mellőztetett, habár az előbb fel­sorolt felügyelő bizottsági és igazgatósági tagoknak közfelkiál­tással, tehát egyhangúlag való megválasztása L. dr. és H. dr. részvényesek ellenzése folytán meg nem történhetett. Az emii­tett határozatok tehát az alapszabályok rendelkezéseivel ellen­kező módon keletkeztek stb. A bpesti klr. itélö tábla (19,03, febr. 18-án 2,304. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét annyiban a mennyiben az első bíróság az alperes részv. t. által 1900 szept. 29-én' tartott közgyűlésnek a tárgysorozat 5. és 6. pontjaira vagyis 3 felügyelő bizottsági tag és 1. igazgatósági tag választására vonatkozó határozatait meg­semmisítette, helybenhagyja; egyéb részben megváltoztatja, fel­pereseket keresetüknek ezt meghaladó részével elutasítja stb. Indokok: Felpereseknek azt a panaszát, hogy az 1900 szept. 29-én tartott közgyűlésen a tanácskozás nem kizárólag magyar nyelven, hanem a mellett német nyelven is folyt,, hogy a köz­gyűlésen a határozatok hozatalát megelőző tanácskozásban és szava­zásban G. S. dr. is részt vett volna, holott nevezettet szavazati jog meg nem illette volua, hogy az igazgatóság is felügyelő bizottság jelentése, valamint a zárszámadások feletti határoza­tok hozatalában az igazgatóságnak és felügyelő bizottság­nak a dolog természeténél fogva érdekelt tagjai és részt vettek, hogy a közgyűlés, — midőn az igazgatóságnak felhatalma­zást adott a társaság ingatlanaira legfeljebb 20U,000 K. erejéig terjedő zálogjogi biztosíték nyújtására, oly tárgy felett határo­zott, mely a közgyűlés napi rendjére kitűzve nem volt, hogy L. József dr. e tárgysorozat 4. p.-ira vonatkozó határozat hoza­talánál szavazásra nem bocsátattott, és hogy a közgyűlés az arról felvett jkv. tartalmával ellentétben nem egyhangúlag szavazott köszö­netet az igazgatóságnak, — a kir. ítélőtábla nem találta elfogadható alapnak a közgyűlési határozatok megsemmisítésére s eme panasz­pontokat illetőleg magáévá tette az első bíróságnak ide vonatkozóan felhozott indokait. Ug\ szintén elfogadta és magáévá tette a kir. ítélőtábla az első bíróságnak azokat az indokait is, amelyek miatt a közgyűlésnek a tárgysorozat ő és 6 pontjaira vagyis 3 fel­ügyelő bizottsági és egy igazg. tag. választására vonatkozó hatá­rozatait megsemmisítette. Ellenben nem tehette magáévá az első bíróságnak azt az álláspontját, hogy a közgyűlés összes határoz­mányai megsemmisítendők volnának amiatt, hogy a közgyűlés elnöke L. József dr. részvényestől a szólás jogát a közgyűlés egész tartamára megvonta, mert kétségtelen ugyan, hogy a részvényest a közgyűlésen a szálás joga megilleti s attól alaposok nélkül meg nem vonható, ámde ezt a jogot a részvényes nem használhatja fel arra, hogy a tárgyalás anyagával összelüggésben nem álló személyes természetű visszonyok taglalásával a közgyűlés nyugodtságát veszélyeztesse ; mert az elsőbiróság ítéletében helye­sen megállapított tényállás szerint is L. Józéef dr. szólási jogát éppen ilyen a tárgyhoz nem tartozó személyes természetű visszonyok tárgyalására használta fel akkor, amikor azt kezdte tárgyalni, hogy a keringő hírek szerint az igazgatóságnak egyik tagja két család között házasságot közvetitett; e szerint azonban a köz­gyűlés vezetésére jogosított közeg nem lépte tul a jogkörét az által, hogy L. József dr. részvényestől a szót a közgyűlés egész tartamára nézve megvonta, mivel ezt az intézkedését a tanács­kozás és határozat hozatalhoz megkívánható rend és nyugalom érdekei szükségessé teszik. Felpereseknek a tárgysorozat 4. első pontjára vonatkozó határozatok megsemmisítésére irányuló panasza tehát elutasítandó volt, stb. A m. kir. Kúria (1904 június 1-én 794/v. sz. a.) A másod­biróság Ítéletének nem felebbezett az a rendelkezése, mely szerint az alperes r. I. által 1900- szept. 29-én tartott közgyűlésnek a OG 139 tárgysorozat 5. és 6. p.-ra vagyis 3 felügyelő bizotts. tag és 1 igazg. tag választására vonatkozó határozatai megsemmisíttettek, — érintetlenül marad, — felebbezett többi rendelkezése pedig megváltoztattatik s az elsőbiróság Ítéletének az a rendelkezése, mely szerint az alperes r. t. által 1900 szept. 29-én tartott köz­gyűlésnek a tárgysorozat 5. és 6. p.-ra vonatkozó határozatain felül hozott többi összes határozatai is megsemmisíttettek, hagya­tik helyben stb. Indokok: A másodbiróság ítélete felebbezett rendelkezésé­nek megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletének vonatkozó ren­delkeiését kellett helyben hagyni a benne megfelelően felhozott indokok alapján és azért, mert igaz ugyan, hogy a közgyűlés elnöke, mint a közgyűlés vezetésére hivatott közeg a tanácskozás és határozathozatalhoz megkívántató rend és nyugalom érdeke szempontjából jogosítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozatho­zatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komoly­ságához nem illő viselkedésével és magatartásával veszé­lyezteti, a szólás-jogot arra a tárgyra nézve elvonni, amely felett való tanácskozás és határozathozatal alkalmával az illető rész­vényes a megkívántató rendet és nyugalmat az elórebocsátott figyelmeztetés dacára is, rendet nem ismerő magatartásával veszélyezteti; de az elnöknek az emiitett diseretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető rész­vényestől a szólás-jogot a közgyűlés egész tartamára megvon­hassa, stb. Bűnügyekben. A jbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyalási oly ügyben, mely hivatalból üldözendő vétség vagy kihágás miatt van inditva, a Bp. 539. i;. szerint az ügyészségi megbízott jelen­léte nélkül nem lehet megtartani. A bűnvádi prt.-ban érvényre jutott alapelvekből a közvád és a magánvád között felállított és a törvényben követ­kezetesen keresztülvitt megkülönböztetésből, továbbá abból, hogy magánvád tárgyai csak a Bp. 41. i?-ban felsorolt vétségek és ki­hágások, ellenben az ott fel nem sorolt büntetendő cselekmények kivétel nélkül közvád tárgyai, tekintet nélkül arra, hogy azok csak a sértett fél indítványára üldözhetők-e vagy sem; végül abból, hogy a bűnvádi prt. a közvád tárgyát képező büntetendő cselekmények iránt folytatott eljárásban a közvád képviselő­jének a tszék előtt tartott főtárgyaláson a kir. it. tábla előtt fartottjjfelebbviteli főtárgyaláson és a kir. tszék mint másod­loku bíróság előtt tartott felebbviteli főtárgyaláson való jelen­tétét feltétlenül és akkor is megkívánja, ha a közvádló a vád képviseletét el nem vállalta, nyilvánvaló, hogy a Bp. 539. £-ban használt ezen kifejezés alatt whivból üldözendő vétség vagy kihágás» közvád tárgyát képező vétség vagy kihágás értendő, mint az a kir. Kúriának a jogegység érdekében 1903 dec. 23-án 10,390. sz. a. hozott határozatában már egy izben kimondatott. A m. kir. Kúria (1904 június hó 9-én 5,363/B. sz. a.) ható­ság előtti rágalmazás vétsége miatt vádolt P. Constantin elleni bűnvádi perben a koronaügyész által a jogegység érdekében használt pcrorvoslat tárgyában következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata részben alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a Bp. 539. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a járásbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyalást az ügyész­ségi megbízott jelenléte nélkül megtartani nem lehet, mindazon, habár csak a sértett fél indítványára üldözhető büntetendő cse­lekmények eseteiben alkalmazandó, melyek a Bp. 41. ij-ában fel­sorolva nincsenek, hogy továbbá a kir. törvszék mint másodfokú bíróság előtt megtartott felebbviteli tárgyaláson a bp. 562. §. első bekezdése szerint jelen kell lenni a kir. ügyésznek, kivéve, ha a vád tárgya a 41. §-ban felsorolt vétség vagy kihágás és sem az ügyészségi megbízott, sem a kir. ügyészség a vád kép­viseletét át nem vették. Megsértette tehát a törvényt a szászka­bányai kir. jbiróság annyiban, amennyiben a P. Constantin ellen a bp. 260. íj-ban körülirt hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt folytatott bűnvádi ügyben a tárgyalást 1901 szept. 28-án az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg és ezen tár­gyalás alapján ítéletet hozott. Úgyszintén megsértette a törvényi a fehértemplomi kir. tszék is, mégpedig egyrészt annyiban, amennyi­ben a kir. jbiróság által az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül megtartott tárgyalás alapján 1901 szept. 28-án 403 2. sz. a. hozott Ítéletet vádlott felebbezése folytán az 1901 dec. 17-én megtartott felebbviteli tárgyaláson felülvizsgálván, az első fokú bíróság ítéletét és az ennek alapjául szolgált tárgyalást a jelzett szabálytalanság dacára meg nem semmisítette, és másrészt annyiban, amenynyi­ben a felebbviteli tárgyalást a kir. ügyész jelenléte nélkül tartván meg, ennek alapján 4,927. sz. a. II. fokú ítéletet hozott. Egyebek­ben azonban a perorvoslat elutasittatik. Jelen határozat a felekre nézve hatály lyal nem bír. Indokok: Ocsvay Árpád ügyvéd a feljelentése folytán P. ( onstantin ellén folyamatba tett bűnvádi ügyben a szbányai kir. jbiróság előtt 1901 szept. 28-án megtartott tárgyaláson nevezett P. C onstantin ellen a btk. 260. §-ban körülirt hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt emelt vádat. Ennek dacára a kir. jbiró­ság a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül meg-

Next

/
Thumbnails
Contents