A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 35. szám - Az utolsó lakhely a polgári perrendtartásjavaslat 23. §-ában - A pergátló kifogások kérdéséhez

A J figyelmeztetést nem intézett arra nézve, hogy ez a tárgynál maradjon, alperes pedig, aki azt vitatja, hogy az eínök a szólás jogának megvonása előtt több izben tett ilyen figyelmeztetést, ezen állítását nem bizonyította. Ilyen körülmények között, midőn a részvényesek egyike a felszólalás jogától a közgyűlés egész tartamára megfosztatott, az egész közgyűlés szabálytalan volt, és igy ezen oknál fogva érvénytelenek a szabálytalanul megtartott ezen közgyűlésen hozott azon határozatok, melyek szerint a közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette és jóváhagyta, a mérleg-számlát elfogadta és az igazgatóságnak a felmentvényt megadta, úgyszintén a felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vette és a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta, továbbá az igazgatóságot jelzálogi biztosíték nyújtására felhatalmazta, végül az igazgatóságnak köszönetet szavazott. A nem vitás tényállás szerint a közgyűlés elnöke csak a napirend 2. p.-nak, vagyis a zárszámadásnak tárgyalásánál vonta ugyan meg a szót II. r. felperestől. Minthogy azonban a napirendnek előzőleg tárgyalt 1. pontját az igazgatóság üzleti jelentése képezte, ez pedig a zárszámadással szoros összefüggésben van s az üzleti jelentésre vonatkozó határozat a zárszámadást felöltő határozat megsemmisítése folytán mint önálló határozat meg nem állhat, ennélfogva a közgyűlésnek az üzleti jelentésre vonatkozó határozatát is meg kellett semmisíteni. A közgyűlésnek azok a határozatai pedig, melyek szerint felügyelő bizottság tagjaivá E. S. dr., G. S. dr. és V. G. dr., — az igazg. tagjává pedig B. J. megválasztattak, azért semmisek, mert alperes társaság 37. a. csatolt alapszabályainak 22. §. szerint a szavazás minden választásnál titkos, s nem titkos szavazás utján a közgyűlés csak akkor választhat érvényesen, ha a választás közfelkiáltás utján történik. A 2'/. a. közgyűlési jkv. szerint pedig a titkos szavazás mellőztetett, habár az előbb felsorolt felügyelő bizottsági és igazgatósági tagoknak közfelkiáltással, tehát egyhangúlag való megválasztása L. dr. és H. dr. részvényesek ellenzése folytán meg nem történhetett. Az emiitett határozatok tehát az alapszabályok rendelkezéseivel ellenkező módon keletkeztek stb. A bpesti klr. itélö tábla (19,03, febr. 18-án 2,304. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét annyiban a mennyiben az első bíróság az alperes részv. t. által 1900 szept. 29-én' tartott közgyűlésnek a tárgysorozat 5. és 6. pontjaira vagyis 3 felügyelő bizottsági tag és 1. igazgatósági tag választására vonatkozó határozatait megsemmisítette, helybenhagyja; egyéb részben megváltoztatja, felpereseket keresetüknek ezt meghaladó részével elutasítja stb. Indokok: Felpereseknek azt a panaszát, hogy az 1900 szept. 29-én tartott közgyűlésen a tanácskozás nem kizárólag magyar nyelven, hanem a mellett német nyelven is folyt,, hogy a közgyűlésen a határozatok hozatalát megelőző tanácskozásban és szavazásban G. S. dr. is részt vett volna, holott nevezettet szavazati jog meg nem illette volua, hogy az igazgatóság is felügyelő bizottság jelentése, valamint a zárszámadások feletti határozatok hozatalában az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a dolog természeténél fogva érdekelt tagjai és részt vettek, hogy a közgyűlés, — midőn az igazgatóságnak felhatalmazást adott a társaság ingatlanaira legfeljebb 20U,000 K. erejéig terjedő zálogjogi biztosíték nyújtására, oly tárgy felett határozott, mely a közgyűlés napi rendjére kitűzve nem volt, hogy L. József dr. e tárgysorozat 4. p.-ira vonatkozó határozat hozatalánál szavazásra nem bocsátattott, és hogy a közgyűlés az arról felvett jkv. tartalmával ellentétben nem egyhangúlag szavazott köszönetet az igazgatóságnak, — a kir. ítélőtábla nem találta elfogadható alapnak a közgyűlési határozatok megsemmisítésére s eme panaszpontokat illetőleg magáévá tette az első bíróságnak ide vonatkozóan felhozott indokait. Ug\ szintén elfogadta és magáévá tette a kir. ítélőtábla az első bíróságnak azokat az indokait is, amelyek miatt a közgyűlésnek a tárgysorozat ő és 6 pontjaira vagyis 3 felügyelő bizottsági és egy igazg. tag. választására vonatkozó határozatait megsemmisítette. Ellenben nem tehette magáévá az első bíróságnak azt az álláspontját, hogy a közgyűlés összes határozmányai megsemmisítendők volnának amiatt, hogy a közgyűlés elnöke L. József dr. részvényestől a szólás jogát a közgyűlés egész tartamára megvonta, mert kétségtelen ugyan, hogy a részvényest a közgyűlésen a szálás joga megilleti s attól alaposok nélkül meg nem vonható, ámde ezt a jogot a részvényes nem használhatja fel arra, hogy a tárgyalás anyagával összelüggésben nem álló személyes természetű visszonyok taglalásával a közgyűlés nyugodtságát veszélyeztesse ; mert az elsőbiróság ítéletében helyesen megállapított tényállás szerint is L. Józéef dr. szólási jogát éppen ilyen a tárgyhoz nem tartozó személyes természetű visszonyok tárgyalására használta fel akkor, amikor azt kezdte tárgyalni, hogy a keringő hírek szerint az igazgatóságnak egyik tagja két család között házasságot közvetitett; e szerint azonban a közgyűlés vezetésére jogosított közeg nem lépte tul a jogkörét az által, hogy L. József dr. részvényestől a szót a közgyűlés egész tartamára nézve megvonta, mivel ezt az intézkedését a tanácskozás és határozat hozatalhoz megkívánható rend és nyugalom érdekei szükségessé teszik. Felpereseknek a tárgysorozat 4. első pontjára vonatkozó határozatok megsemmisítésére irányuló panasza tehát elutasítandó volt, stb. A m. kir. Kúria (1904 június 1-én 794/v. sz. a.) A másodbiróság Ítéletének nem felebbezett az a rendelkezése, mely szerint az alperes r. I. által 1900- szept. 29-én tartott közgyűlésnek a OG 139 tárgysorozat 5. és 6. p.-ra vagyis 3 felügyelő bizotts. tag és 1 igazg. tag választására vonatkozó határozatai megsemmisíttettek, — érintetlenül marad, — felebbezett többi rendelkezése pedig megváltoztattatik s az elsőbiróság Ítéletének az a rendelkezése, mely szerint az alperes r. t. által 1900 szept. 29-én tartott közgyűlésnek a tárgysorozat 5. és 6. p.-ra vonatkozó határozatain felül hozott többi összes határozatai is megsemmisíttettek, hagyatik helyben stb. Indokok: A másodbiróság ítélete felebbezett rendelkezésének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletének vonatkozó rendelkeiését kellett helyben hagyni a benne megfelelően felhozott indokok alapján és azért, mert igaz ugyan, hogy a közgyűlés elnöke, mint a közgyűlés vezetésére hivatott közeg a tanácskozás és határozathozatalhoz megkívántató rend és nyugalom érdeke szempontjából jogosítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komolyságához nem illő viselkedésével és magatartásával veszélyezteti, a szólás-jogot arra a tárgyra nézve elvonni, amely felett való tanácskozás és határozathozatal alkalmával az illető részvényes a megkívántató rendet és nyugalmat az elórebocsátott figyelmeztetés dacára is, rendet nem ismerő magatartásával veszélyezteti; de az elnöknek az emiitett diseretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető részvényestől a szólás-jogot a közgyűlés egész tartamára megvonhassa, stb. Bűnügyekben. A jbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyalási oly ügyben, mely hivatalból üldözendő vétség vagy kihágás miatt van inditva, a Bp. 539. i;. szerint az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül nem lehet megtartani. A bűnvádi prt.-ban érvényre jutott alapelvekből a közvád és a magánvád között felállított és a törvényben következetesen keresztülvitt megkülönböztetésből, továbbá abból, hogy magánvád tárgyai csak a Bp. 41. i?-ban felsorolt vétségek és kihágások, ellenben az ott fel nem sorolt büntetendő cselekmények kivétel nélkül közvád tárgyai, tekintet nélkül arra, hogy azok csak a sértett fél indítványára üldözhetők-e vagy sem; végül abból, hogy a bűnvádi prt. a közvád tárgyát képező büntetendő cselekmények iránt folytatott eljárásban a közvád képviselőjének a tszék előtt tartott főtárgyaláson a kir. it. tábla előtt fartottjjfelebbviteli főtárgyaláson és a kir. tszék mint másodloku bíróság előtt tartott felebbviteli főtárgyaláson való jelentétét feltétlenül és akkor is megkívánja, ha a közvádló a vád képviseletét el nem vállalta, nyilvánvaló, hogy a Bp. 539. £-ban használt ezen kifejezés alatt whivból üldözendő vétség vagy kihágás» közvád tárgyát képező vétség vagy kihágás értendő, mint az a kir. Kúriának a jogegység érdekében 1903 dec. 23-án 10,390. sz. a. hozott határozatában már egy izben kimondatott. A m. kir. Kúria (1904 június hó 9-én 5,363/B. sz. a.) hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt vádolt P. Constantin elleni bűnvádi perben a koronaügyész által a jogegység érdekében használt pcrorvoslat tárgyában következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata részben alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a Bp. 539. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a járásbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül megtartani nem lehet, mindazon, habár csak a sértett fél indítványára üldözhető büntetendő cselekmények eseteiben alkalmazandó, melyek a Bp. 41. ij-ában felsorolva nincsenek, hogy továbbá a kir. törvszék mint másodfokú bíróság előtt megtartott felebbviteli tárgyaláson a bp. 562. §. első bekezdése szerint jelen kell lenni a kir. ügyésznek, kivéve, ha a vád tárgya a 41. §-ban felsorolt vétség vagy kihágás és sem az ügyészségi megbízott, sem a kir. ügyészség a vád képviseletét át nem vették. Megsértette tehát a törvényt a szászkabányai kir. jbiróság annyiban, amennyiben a P. Constantin ellen a bp. 260. íj-ban körülirt hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt folytatott bűnvádi ügyben a tárgyalást 1901 szept. 28-án az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg és ezen tárgyalás alapján ítéletet hozott. Úgyszintén megsértette a törvényi a fehértemplomi kir. tszék is, mégpedig egyrészt annyiban, amennyiben a kir. jbiróság által az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül megtartott tárgyalás alapján 1901 szept. 28-án 403 2. sz. a. hozott Ítéletet vádlott felebbezése folytán az 1901 dec. 17-én megtartott felebbviteli tárgyaláson felülvizsgálván, az első fokú bíróság ítéletét és az ennek alapjául szolgált tárgyalást a jelzett szabálytalanság dacára meg nem semmisítette, és másrészt annyiban, amenynyiben a felebbviteli tárgyalást a kir. ügyész jelenléte nélkül tartván meg, ennek alapján 4,927. sz. a. II. fokú ítéletet hozott. Egyebekben azonban a perorvoslat elutasittatik. Jelen határozat a felekre nézve hatály lyal nem bír. Indokok: Ocsvay Árpád ügyvéd a feljelentése folytán P. ( onstantin ellén folyamatba tett bűnvádi ügyben a szbányai kir. jbiróság előtt 1901 szept. 28-án megtartott tárgyaláson nevezett P. C onstantin ellen a btk. 260. §-ban körülirt hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt emelt vádat. Ennek dacára a kir. jbiróság a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül meg-