A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 33. szám - Az igazságügyi költségvetés tárgyalása

235 nak szabályozva s ami még rosszabb, sok részben már elavultak azok a szabályok. Ami a betétszerkesztést illeti, igaz, hogy ezzel nem valami nagy eredményt értünk el. (Ugy van! a baloldalon.) 1H8H óta folyik a betétszerkesztés és eddig l.tllil községben készültek el a betétekkel, tehát a községeknek körülbelül nagyobb tüedrészével, mert vannak nagyobb helyek, Buda, Szeged, Szabadka, amelyeket nem lehel egyszerűen községszámba venni. Az eredmény mindenesetre nagyon esekély. Ami administrativ uton megy, azt megteszi; ahol eléggé készen van a kataster, ott elrendeli a betétszerkesztést is és sürgeti annak befejezését, de lehetlent e részben ne kívánjanak, mert éppen a készülő tervezetek egyikének feladata az, hogy ezt a kérdést is megoldásra vigye, ha másképp nem, hát ugy, hogy attól az elvi állásponttól némileg eltérjünk, hogy a kataszternél összhangot létesítsünk. Mindenekelőtt szükséges, hogy a telekkönyveket rendbehozzuk és azzal nem várhatunk évtizedekig, vagy ha az eddigi tempóban megyünk, éppen száz évig. Ami a telekkönyveket illeti, ez is mintegy 1,701) községben folyik. A büntetőtörvény novellája már régen készül. Még Szilágyi 1 >ezsfí igazságügvminiszter adott ki egy javaslatot, amelyet azután visszavont. Azóta folynak a munkálatok, legutóbb megbízott egy szakférfiút, aki az eddigi javaslatok alapján, figyelembe véve utasításait is, tervezetet ^készített ; még revideálni szándékozik, hogy azután közrebocsássa. Ebben nemcsak a lopás és a család körüli visszásságok fognak megszüntettetni, hanem egyéb intézkedések is történnek, nevezetesen a büntető törvény általános részére kiterjedő reformok is meg fognak valósittatni, a feltételes elítélés intézménye (Helyeslés a szélsőbaloldalon) behozatik, gondoskodás történik a fiatalkorúakkal szemben alkalmazandó büntetésekről. Eddig is administrativ uton munkálatot készített arra nézve, hogy a fiatalkorúak büntetésének végrehajtása megfelelőbbé tétessék. A dolog tudniillik ugy áll, hogy a fiatalkoruakra nézve általában a javitó-intézeteket ajánlják, hogy tudniillik a fiatalkorú bűntettesek a bíróság által javitó-intézetbe küldessenek. Ezt nem helyesli a mi visszonyainknál fogva. (>lyan nagy a száma a tiatalkoru bűntetteseknek, hogy ha a bíróság azokat egyszerűen javítóintézetbe utalja, akkor javító-intézeteink számát meg kellene három-, négy-, sőt ötszörözni, ami óriási költséggel járna és a reform megvalósítását hosszú időre tolná ki. A javitó-intézetek fejlesztésére ugyan nagy súlyt helyez, másrészről szükségesnek találja, hogy a fiatalkorúak megfelelő megbüntetéséről más módon is gondoskodva legven, és hogy külön fogházakban helyeztessenek el, ahol ha nem is hosszabb ideig tartó javításban és életre való kiképzésben részesülnek, de mégis megóvatnak a megromlástól és javíttatnak annyira, amennyire ez a büntetés tartama alatt lehetséges. (Helyeslés.) Ami a büntető perrendtartást illeti, arra nézve kijelenti, hogy nem is gondol arra, hogy az esküdtszéket ez idő szerint megszüntesse. (Altalános élénk helyeslés.) Abban a nézetben van, hog\ az esküdtszék csak akkor lesz életképes, ha az nem korlátoztatik, hanem ha kiterjed a közönséges bűntettekre is. (Helyeslés.) Más kérdés az, hogy az esküdtszéki eljárást nem kell-e egyes pontokban esetleg megváltoztatni. A bűnvádi perrendtartásnak semmiségi panasza nem váltotta valóra azokat a reményeket, amelyeket hozzá fűztek. Azt módosítani fogja. Ami azt a javaslatot illeti, hogy a házassági pereknek hivatalból váló felterjesztése már most megszüntettessék az által, hogy növeliáris uton egy javaslatot nyújtson be, amely kimondaná, hogy a táblán tul hivatalból nem terjesztetnek fel a házassági perek, ez nagyon nehezen volna keresztülvihető. Akkor egészen át kellene alakítani a házassági eljárást; az ügyészi részvételt is be kellene hozni, szóval ez nem volna olyan egyszerű dolog. Azután nagy kérdés, hogy nem volna-e szükséges a táblánál ugyanezt megtenni, amint azt az egyik tábla elnöke javasolta is, aki azt remélte, hogy ezzel egykét bíró munkájának megtakarítását lehetne elérni. Ezt tehát kénytelenek vagyunk a perrendtartás életbeléptetéséig elhalasztani. Ami az ügyvédi rendtartást illeti, igen sokszor hallotta emlegetni, hogy az ügyvédi rendtartás által nagy bajokat fognak orvosolhatni, de hogy hogyan, mi által, erre nézve még egyetlen életre való megjegyzést vagy tanácsot nem hallott, valamint nem hallott a kérdés megoldására irányuk) elfogadható eszméket sem. Mert az a gondolat, hogy a numerus clausust hozzuk be. (Mozgás és ellentmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) kivihetetlen ; a bifurkáció eszméje, hogy tudniillik kétféle ügyvéd legyen és hogy az ügy kettőnek a kezén menjen keresztül egy helyett, szintén nem segítene a bajon. Az automóniának bizonyos fokú kiterjesztése, ha jól gyakoroltatik az autonómia kebelében a fegyelmi eljárás, némileg segítene, de a főbajt, az ügyvédek nagy számát, ez sem fogja megszüntetni. Az ügyvédi kar tekintélyét ez előmozdíthatja ugyan, de anyagi helyzetér ez nem fogja megváltoztatni. Bizonyos hatást fog e tekintetben gyakorolni az ügyvédi és a bírói gyakorlati vizsgálatnak egységesítéséről szóló javaslat, ameh szintén munkában van, nemsokára el is fog készülni és amelyet az elméleti államvizsgáról szerkesztett javaslattal egyidejűleg szándékozik benyújtani. Hatással lesz azért, mert meg fogja nehezíteni a joggyakorlatot. E javaslat szerint ugyanis egy évet a bíróságnál is fog kelleni az ügyvédjelöltnek töltenie. Természetes, hogy minden joggyakornokot nem lehet fizetni, mert hiszen az a joggyakornok a saját érdekében végzi a joggyakorlatot. Ez tehát a kiképzés idejének egy évvel való meghosszabbítását jelenti. Hozzá fog járulni még az is, hogy az ügyvédi vizsga letétele után az ügyvédi gyakorlatra való bocsátás előtt még két évi utógyakorlatra kell mennie az ügyvédjelöltnek. A zugirászatra nézve az életbeléptetési törvényben fog intézkedés történni. Ugyancsak az életbeléptetési törvényben fog intézkedés történni a vándorbirák intézményéről is. Természetesen nem a birótól fog függni az, hogy kimegy-e az illető szakasz központjába. Ha egyszer egy járásbíróság több szakaszra osztatik be, akkor a bírónak hivatalos kötelessége lesz bizonyos meghatározott időben oda kimenni. Valami nagy eredményt különben ettől az intézménytől nem vár. Angliában egész más a dolog, és egész más dolog volt azelőtt nálunk is. .Ma 07 törvénvszékünk van és 380 körül járásbíróságunk. Nem hiszi, hogy a régi magyar időbem azok a bírák több helyen jelentek volna meg. U"tóvégre is egészen a házhoz nem lehet az igazságszolgáltatást szállítani. Nessi Pál: De ő— 6 órát kell kocsikázni, mig a bíróhoz ér az ember! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Hiszen mondja, hogy alkalmas helyen szándékozik életbeléptetni ez intézményt, arra alkalmas járásbíróságok több szakaszra való felosztását, ugv hogy időnként minden szakaszban megjelenik majd a bíró bírói székek tartására. Áttér az ellene felhozott panaszok másik ágára, t. i. az administrációra Nem osztja azt a nézetet, hogy bíráink létszáma túlságos nagy. Nem lehet Angliával összehasonlítani ami állapotainkat. Egy londoni statistikus által egybefoglalt kimutatás szerint egyedül az angol királyságban van 404 fizetéses bíró, ellenben nem fizetett biró 22,14ö, bele nem értve, ahol ezek száma nem állapitható meg egész határozottan. Ugy, hogy Angliában minden 100,000 lakosra esik 54 biró, Írországban pedig 11 biró. Ezek egészen speciális visszonyok. Egyáltalában nagyon nehéz itt összehasonlítást tenni. Ez függ először attól, hogy kit tekintünk bírónak. Pl. ha mi a községi biráinkat is hozzávesszük, akkor tetemesen nagyobb lesz a bíráink létszáma. És azután attól is függ, hogy mivel foglalkoznak azok abirák. Ausztriában pl. több a biró, mint nálunk. Igen, de ezek egyrésze a gyámügyekkel is foglalkozik, amelyek nálunk árvaszékekre vannak bizva. Azt hiszi, hogy valamivel csökkenthető talán a létszám, de az elenyésző csekélység. Itt valami nagy eredmény nem érhető el. Az ügveknek azt a nagy tömegét el fogja-e intézni 2—300 biró: Ez lehetetlen. Németországban, Eranciaországben és Ausztriában több a biró. Olaszországban valamivel kevesebb, mint nálunk, de ott is igen sok lizctetlennel van pótolva. Mindenesetre törekednünk kell arra, hogy a bírói létszámot amennyire lehet apaszszuk és apaszszuk a bírói segédhivatali és kezelőszemélyzetet is. Azt, hogy albirákul fiatal emberéket ne alkalmazzunk, alig lehet követelni, valamint, hogy csak tízéves ügyvédeket nevezzünk ki birákul, mert hiszen valahol csak el kell kezdeni a bíráskodást. Visontai Soma : Még be is válnak azok a fiatalemberek ! Plósz Sándor igazságügvminiszter: Ha valaki 26—30 esztendős korában nem tud egy sommás ügyet megítélni, nagyban és egészben jól, hát méltóztassék meggyőződve lenni, hogv az 00 éves korában sem tudja jól megítélni. (Ugy van! a jobboldalon.) Visontai Soma : Elméleti képzettségük több van ezeknek a fiatalembereknek, mint sok öregnek! Plósz Sándor igazságügvminiszter: Fölhozták, hogy az első folyamodásu bírák óhaja az, hogy egytized részük a VI. fizetési osztályba kerüljem és hogy az elnökök kűriai bírói cim és jelleggel is elláttathassanak. Ez már 1891 óta igy van. (Ugy van! jobbfclől.) Másik kívánalom, hogy külön státusba helyeztessenek a bírák. Ennél a fizetésrendezésnél a bírák a mozgalom megindulásánál együtt kívánták a többi hivalnokokkal fizetésrendc/.ésüket. (Felkiáltások balról : A szervezéskor külön státusban voltak.) Annyiban, mert a többi egyáltalán nem volt státusban. (Derültség jobbfclől.) Mindenesetre tetemesen javult a birák fizetése a régi időhöz képest. Azt mondják, hogy dédelgetett gyermekei voltak a birák a törvényhozásnak és társadalomnak. Most sokkal jobban vannak dédelgetve, mint az előtt. Az 1871 : XXNII. t.-c. szerint egy vidéki biró fizetése volt 1,500 forint és 200 forint lakpénz, egy albiróé 1,000 forint és 200 forint lakáspénz. Most mégis jobban állanak, amennyiben 1,800—2,000 forint és megfelelő lakáspénzben részesülnek a birák és az albirák 1,300—1,450 forint fizetésben és megfelelő lakáspénzben. Nessi Pál : Ebből kell családot eltartaniok ! Plósz Sándor igazságügvminiszter: A baj ott van, hogy az albirói állásban sokan vannak. Itt csakugyan kell segíteni és az albirák létszámát a birák létszámával szemben bizonyos fokig csökkenteni kell. Es segíteni kell azon is, hogy a VII. fizetési osztályba tartozó birák száma szaporittassék. Ami a protekciót illeti, az teljesen a mese világba tartozik. (Mozgás és derültség balfelől. Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Annyira megy a protekcióval szemben, hogy nem is válaszol, hogy ha irnak. Meg is aprehendálnak ezért igen sokan, de nem válaszol, mert nem fog magáról bizonyítványt kiállítani, mintha az összeférhetetlenségi törvényt nem respektálná. Felmerült az az óhaj, hogy a IX. osztálytól a YIÍ. osztályig automatice lépjenek elő a birák. Nézete szerint is gondoskodni kellene arról, hogy bizonyos sorban való előléptetés is legyen és ez a VII. fizetési osztályban tényleg meg is van, ott t. i. ahol nem funkcióról,