A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 33. szám - Az igazságügyi költségvetés tárgyalása

236 A JOG hanem fizetésről van szó. Ott méltányos, hogy minden biró, aki kifogástalanul működik, menjen előre lehetőleg sorban. De ott, ahol funkcióról van szó, feltétlenül a közérdek az első. (Helyeslés.) Annyi bizonyos, hogy kormányzata alatt az igazságügy administrativ szempontból igen nagyot haladt, oly nagyot, hogy arról álmodni sem mert volna senki.' Statisztikai adatok alapján kimutatja, hogy alatta a peres ügyek sokkal gyorsabban intéztettek el. mint azelőtt. Az ügyeket gyorsan intézik el, gyorsan továbbítják; kéri a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslésjobbfelől.) Elnök: Szavazást rendel el. A többség általánosságban elfogadja a költségvetést és a határozati javaslatokat mellőzi. Következik a részletes tárgyalás. Olay Lajos felhívja az igazságügy miniszter ügyeimét a szövetkezetek üzelmcirc és sürgeti a szövetkezetek mcgrendszabályoztatásáról szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Régi panaszok ezek és egy kis jóakarattal már lehetett volna segíteni a bajokon. Plósz Sándor igazságügyminiszter megjegyzi, hogy nem rajta, hanem a zilált parlamenti viszonyokon mult. hogy eddig ezt a törvényjavaslatot nem terjesztette a Ház elé. A törvényenkivüli állapotok idején semmi sem volt sürgősebb, mint a költségvetés letárgyalása. (Helyeslés jobbról.) Azon lesz, hogy mielőbb a Ház elé léphessen a szövetkezetekről szóló javaslattal. (Klénk helyeslés.) Visontai Soma megütközötl azon, hogy akadt a függetlenségi pártnak tagja, aki elitélőleg szólt az csküdtszéki intézményről, viszont elismerését fejezi ki az igazságügy miniszter iránt, amiért védelmére kelt ennek a bevált intézménynek, amely a szabadelvűsig diadala. Az a felszólalás az esküdtszékek ellen nem lehet a függetlenségi párt álláspontja. NessiVéA: Magánvélemény volt! Bizony Akos meg is mondta! Visontai Soma: A képviselőválasztások felett váló kűriai bíráskodást is helyesnek, célravezetőnek tartja. .Melegen ajánlja az igazságügyi kormány ügyeimébe az ügyvédi n\ugdijtervezetet (Helyeslés a szélső baloldalon). Lettgyel Zoltán felpanaszolja, hogy a bírák előléptetésénél nagy tér nyilik a protekcióra. (Mozgás és ellenmondás jobbfelől.) Tud olyan esetet, hogy a miniszter kinevezett, illetőleg előléptetett nem arra való bírót, mert helytelenül informálták és mert az illető bírónak szép felesége van. (Derültség.) Sürgeti a járásbíróságok egyesítését, a telekkönyvi bejegyzések mai módjának javítását, az ügyvédek sorsának, anyagi helyzetének könnyítését, az ügyvédi fegyelmi rendtartás szigorítását, a szövetkezetek üzelmeinek megfékezését. Plósz Sándor igazságügvmimszter kereken visszautasítja a protekció vádját. A kinevezéseknél, előléptetéseknél nem ad semmit a protekcióra és az ajánlólevelekre nem is válaszol. (Zajos helyeslés jobbfelől). A Ház ezután az igazságügyi költségvetés részleteit is megszavazza. Sérelem. A copf: vagy hogy egyszerűsítették a közigazgatást. Egyik kir. tszéknél eljárás folyt egy községi legelő felosztásának megengedhetőségc tárgyában. Az eljárás befejeztével a kir. tszék az iratokat — az 1894: XII. t.-c. értelmében — felterjesztette közvetlenül a füldmivelési minisztériumhoz. Józan ésszel az ember azt hinné, hogy a földmiveiési minisztérium közvetlenül értesítette elhatározásáról a kir. tszéket. — Dehogy! Vagy derogált neki a fizetésrendezési törvényben utolsó helyre szorított igazságszolgáltató forummai közvetlenül érintkezni, vagy ez a közvetlen érintkezés nem felelt meg a közigazgatás magasabb szabályainak : denique határozatát — a felterjesztett iratok nélkül leküldte az illető megye alispánjához. Ez leküldte az illető járás szolgabirájához s a szolgabíró közölte a kir. tszékkel a szentséges leiratot - másolatban — az cgyszerüsités^mgy^^jiicsőségéreJn^ Vegyesek. Az igazságügyi vitához. Bizony Ákos ügyvéd és országgyűlési képviselő ur a következő levelet intézte hozzánk: Becses lapjuk folyó hó 7-én megjelent 32. számában egy rövid és meglehetősen téves tudósitás foglaltatik az igazságügyi tárca költségvetésének folyó hó 2-iki tárgyalásáról. Ezen tudósitás szerint én ((helytelenítettem, hogy az ügyvédi nyugdíjintézet megteremtésére semmit sem vettek fel az előirányzatba* ; (-sürgettem az uzsora elleni törvényjavaslat mielőbbi tárgyalását..; «az esküdtszéket csak a politikai és sajtóügyekben tartottam meghagyandónak»; «a kűriai bíráskodás megszüntetését óhajtottam... Igaz, hogy beszédemet a napilapok túlnyomó része szintén helvteienüf ismertette. De ezen nem ütköztem meg, miután politikai napilapok tudósítóitól jogi szakkérdésekben szabatos közleményeket várni nem igen lehet; becses lapjuktól azonban a több tekintetben helytelen tudósitás kellemetlenül lepett meg. Először is én nemcsak az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvény módosítását tárgyazó javaslatnak, hanem igen sok másnak mielőbbi tárgyalását vagy legalább beterjesztését sürgettem mint p. o. az ügyvédi rendtartás, végrehajtási törvény büntetőtörvénykönyv és büntető perrendtartás módosításáról, az anyagi és alaki telekkönyvi jogról, a magvar általános polgári törvénykönyvről szóló javaslatoknak és az igazságügyi bizottság által már benyújtott polgári perrendtartásnak. Másodszor én nemcsak nem helytelenítettem azt, hogy az ügyvédi nyugdijintézet megteremtésére az előirányzatba semmi felvéve nem íesz, sőt ellenkezőleg kijelentettem, hogy az ügyvédi nyugdíjintézet részére államsegélyt nemis fogadnék el. miután magok az ügyvédek államsegély nélkül életképes nyugdíjintézetet felállítani nem képesek, elleneztem magát a nyugdijintézet felállítását is, elégnek tartván azt, hogy csupán a segélyre szorult ügyvédekről, ezek özvegyei és árváiról történjék gondoskodás. 1 larmadszor én nem mondtam azt, hogy az esküdtszékek a közönséges bűntényekre vonatkozólag megszüntessenek, hanem csupán azt jelentettem ki óhajtandónak, hogy a különösen az emberi élet elleni bűntényekre vonatkozó csküdtszéki határozatoknál gyakrabban előforduló visszásságok meggátlása szempontjából a bíróság felfüggesztési joga (lásd BPR. 371. §.) terjesztessék ki arra az esetre is, ha az esküdtek a vádlott felmentésénél törvénysértést követtek cl; értve ez alatt azokat az eseteket, midőn az esküdtek jogos önvédelmet vagy más, a beszámithalóságot kizáró olyan okot állapítanak meg, melvnek fennforgása az adott esetben ki van zárva. Negyedszer nem óhajtottam a kűriai bíráskodás megszüntetését, hanem óhajtandónak jelentettem ki azt, hogy a Kűria a nem neki való teendők alól szabaditassék fel s ez okból a többek közt felvetettem azt azeszmét, hogy nem lehetne-e a kérvénnyel megtámadott képviselőválasztások feletti Ítélkezést a képviselőház tagjai közül kisorsolt tagokra (az összeférhetetlenségi jury mintájára), a képviselőválasztók jegyzékébe való felvétel feletti határozathozatalt pedig a közigazgatási bíróságra bizni ? Azt hiszem a tisztelt Szerkesztőség is be fogja látni, hogy a közölt tudósitás lényegesen eltér attól, amit én mondottam s nem fogja feltűnőnek találni, ha a tudósitás helyesbítését szorgalmazom, miután nem közönyös előttem, hogy egy meglehetősen elterjedt jogi szaklap miket ad nekem a számba, aki nemcsak képviselő, de ügyvéd, sőt ügyvédi kamarai elnök is vagyok, tehát nincs szabadalmam arra, hogy jogi szakkérdésekben a sulykol elhajigáljam. Ügyvédek sztrájkja tört ki Bariban. A bíróság kisebb pörben Ítélkezett, három tagból állott, s / 'illám volt az elnök. Reccliia ügyvéd tárgyalás közben felháborodott a bíróság pártos voltán és egy önfeledt pillanatban azután odakiáltotta a bíróságnak: «Az olasz igazságszolgáltatás csak a gazdag embernek való ; szegénynek nem ad igazságot.* l'illani elnök rendreutasította az ügyvédet, aki erre még haragosabb lett, s háromszor ismételte nyilatkozatát. Ezt már nem tűrhette a bíróság, visszavonult tanácskozni s nyomban 75 napi elzárásra ítélte Recchia ügyvédet. A büntetés hallatára a barii ügyvédek egyhangúlag elhatározták, hogy az olasz igazságügyminisztertől l'illani és birótársainak áthelyezését követelik, s addig mig ez bekövetkezik, sztrájkolnak és semmiféle tárgyaláson részt nem vesznek. A német nyelvben teljesen jártas és románul is beszélő ügyvédjelölt, két jogtudományi szigorlattal és államtudományi tudorsággal, rövid joggyakorlattal, tősgyökeres magyar városban levő ügyvédi irodában állást keres. Cime : Berger G. Albert dr., ügyvédjelölt, Beszterce, Kelp Gusztáv dr. ügyvédi irodája. Telekkönyvi ügyekben jártas ügyvédjelölt irodámban azonnal alkalmazást kap. Románul tudóknak elsőbbséget adok. Vityi József dr. Erőd, Szatmármegye. Közjegyzői segéd, ki a hagyatékok önálló tárgyalásában, közjegyzői okiratok felvételében s telekkönyvi beadványok elkészítésében tökéletesen jártas, birja a magyar, német, tót és ruthén nyelvet írásban és szóban, róm. kat. nős, 43 éves, azonnali belépésre közjegyzői irodában alkalmazást keres. Megkeresést «Közjegyzősegéd* alatt a kiadóhivatalba kér. Egy régibb idő óta vidéken fennálló ügyvédi iroda átadandóilletve átvehető. Cím a kiadóhivatalban. Fejérvári Adolf dr., fogarasi ügyvéd irodájában egy teljesen önállóan dolgozni és irodát vezetni tudó ügyvédjelölt alkalmazást kaphat augusztus 15-re vagy szeptember l-re. Fizetés havi 160 kor. Román nyelv tudása szükséges. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki gyakorló ügyvéd, keresztény, több nyelven beszél, közjegyzőhelyettesi vagy ügyvédnél irodavezetői állást keres, nagyobb vidéki városban, óvadékot nyújt hat. Cime a kiadóhivatalban, Ügyvédjelölt alkalmazást keres. Németül és tótul beszél. Cime: Molnár Artúr dr., Fehérgyarmat, Temesvári-utca 4U4. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart ,H. PA1.LAS RÉSZVÉNY TÁMASAO NYOMDÁJA BVOAPMTt*.