A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 29. szám - A kormány jelentése az ország biztositási ügyéről. (Folytatás.)

A JOG másnap visszaküldött neki. Vádiolt erre a szőllőjét igérte G. Péternek, ha érdekében tanúskodik, majd harmadnap* K> K.-t adott neki, amit vádlottnak nem adott vissza. De vádlott m<É ezután sem hagyott neki békét és a mikor megtudta, hogy G. Péternek nincsen fája, igért neki 2 szekérrel, csakhogy tanúskodjék mellette. A vádlott nem ismerte el bűnösségét, és a vád ellenében azzal védekezett, hogy a neje hajba kapott Ny. Lászlóné sértettel, s ezért közéjük ment, hogy őket szétválassza. Tagadta, hogy Ny. László telkére jogtalanul erőszakkal behatolt, hogy Ny. Lászlónét bántalmazta, és hogy akár J. Juliannát, akár pedig G' Pétert és Józsefet hamis tanuzásra reábirni törekedett volna. Minthogy azonban vádlott beismerte, hogy az 1901. szept. 12-én bement a Ny. László sértett telkére, hogy oda a 2 asszony szétválasztása végett hatolt be, igazolást nem nyert. .Minthogy Ny. Lászlóné sértett B. M. és F. J.-né tanuk eskü alatti vallomásával bizonyítva van, hogy vádlott az embermagasságú sövénykeritésen keresztül mászott át a Ny. László sértett bekerített telkére, amely behatolása Ny. Lászlóné beleegyezése nélkül, jogtalanul és erőszakká! történt. Minthogy vádlott határozott tagadásával szemben Ny. Lászlóné sértettnek B. M, valamint G. Péter tanuk azzal a vallomásával, hogy vádlott előtte beismerte, miként a megnevezett sértettet bántalmazta, bizonyítva van az is, hogy vádlott a Ny. Lászlóné sértett testét bántalmazta, amely testi sértés az orvosi látleletre alapított vélemény igazolása szerint 8 napon belül gyógyult meg: tekintve, hogy a sértett e miatt a vádlott megbüntetését kívánta, minthogy végül vádlott határozott tagadásával szemben G. Péternek és G. Józsefnek vallomásával bizonyítva van az is, hogy vádlott G. Pétert anyagi előnyök adása és kilátásban helyezése mellett valótlan ténynek bizonvitására, tehát hamis tanuzásra törekedett reá bírni, mindezek alapján bűnösségét az Ítélet rendelkező része értelmében megállapítani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vette a kir. tszék vádlottnak a büntetlen előéletét, ellenben azt, hogv vádlott több rendbeli bűncselekményt követett el, és azt hogy a hamis tanuzásra velő reábirás bűntettének az elkövetésénél nagyobb tevékenységet fejtett ki, súlyosítóul fogadta el. tizeknek a gondos mérlegelése alapján a kiszabott büntetést találta megfelelőnek, stb. A nváradi kir. itélö tábla: (1908. aug. 11-én 1,627, sz. a.) a főtárgyaláson hozott közbeszóld végzés ellen a védő és a vádlott által a bp. 384. §.9. p.ra alapított felebbezést abp. 404. ütolsó bek. érteim, elutasítja: érdemben a kir. tszék ítéletének a vádlott elitéléséről és a cselekmény minősítéséről rendelkező felebbezett részét helybenhagyja, ellenben a büntetésről és a kártérítésről rendelkező felebbezett részét a bp. 423. >?. 3. bek. érteim, részben és akként változtatja meg, hogy a vádlottra összbüntctésül kiszabott börtönbüntetés tartamát 0 hónapi börtönre leszállítja, a kártérítési összeget pedig 1(4 K.-ban állapítja meg stb. Indokok: A sértett megesketését elrendelő közbeszóló végzés ellen a vádlott és védője által a bp. 3H4. íj- 9. alapján bejelentett felebbezés elutasítandó volt, mert a kir. tszék az által, hogy a sértett megesketését elrendelte és a megesketést foganatosította, semmisségi okot nem adott, amenyiben a sértett megesketése a bp. 222. Utolsó bek. érteim, a bíróság belátásától függ és mert a. bizonyítékok szabad mérlegelése a bíróság hatáskörébe tartozik. Érdemben áz első bíróság által megállapított tényállást a kir. it. tábla is bebizonyitottnak találta, mert I. a vádlott maga is beismer annyit, hogy bement a Ny. Lászlóné sértett telkére, tagadásával szemben az a körülmény, hogy oda az embermagaságu kerítésen keresztül jutott be, bizonyítva van Ny. Lászlóné sértett eskü a. azzal a vallomásával, hogy ő vádlott elől menekülve, az ajtöt bezárta s vádlott a kerítésen ugrott keresztül. J. Julianna és F. J-né tanuknak eskü a. tett azzal a vallomásával, hogy vádlott a tehenet a kapun hajtotta ki, mert a bezárt ajtót nem' birta kinyitni, és B. M. tanúnak eskü a. tett azzal a vallomásával, hogy a vádlott ki akarta nyitni Ny.-ék kapuját, de' mert nem tudta, a kerítésen ugrott át és ugy ment be. 11. Hogy az orvosi látleletben leirt és 8 napon belül gyógyult testi sértést a vádlott okozta Ny. Lászlóné sértetten, ezt a vádlott tagadásával szemben a kir. it. tábla bizonyítottnak találta Ny. Lászlóné sértettnek ama vallomása alapján, hogy öt a vádlott bottal megütötte és ennek következtében szenvedte a sérüléseit, B. M. tanúnak ama vallomása alapján, hogy a vádlott a kerítéshez lökte a sértetett, G. Péter tanúnak ama vallomása alapján, hogy a vádlott beismerte, hogy mint férfi nem hagyhatta magát, hanem elverte az asszonyt t. i. Ny.-nét, végre: M. F. és T. Gy.-né tanuk ama vallomása alapján, hogy nekik Ny.-né még a sértés elkövetése alapján panaszkép elbeszélte, hogy őt a vádlott verte meg, III. Gy. Péter tanúnak esküvel megerősített és G. József tanúnak vallomása alapján bár ez utóbbi a kora miatt megeskethető nem volt, de vallomása a G. Péter tanú vallomásával mindenben megegyezik, a kir. it. tábla is bizonyítottnak találta, hogy a vádlott G. Pétert hamis vallomásra birni törekedett, mert G. Péter eskü alatt vallja és vallomását G. József is mindenekben megerősíti, hogy neki elbeszélte a vádlott, hogy per van közte iá vádlott közt) és Ny-ék között és már csak egy tanura volna szüksége, biró elé kerül a dolog, bizonyítsa azt G. Péter, hogy Ny.-né a vádlottat megütötte, s midőn G. Péter ezt meg nem igérte, 3 frtot erővel G. Péter zsebébe tett a vádlott, majd 3 nap múlva 1 K.-át adott ismét neki, később pedig 2 méter fát és szőlőt igért neki, hogy tanúskodjék mellette. G. Péter és G. József tanuk vallomásán kívül a vádlott ezen cselekményét megerősíti az a körülmény is, hogy a vádlott erre a két tanura habár ezeknek vallomása szerint nekik a kérdéses ügyről közvetlen tudomásuk egyáltalán nem volt, annál jelen nem voltak, abban az időben nem is voltak K. Újfaluban, hivatkozott a bíróság előtt a nélkül, hogy megjelölte volna, hogy ennek a két tanúnak honnan lehetne tudomása az ö megsérelmcztctéséről. Ezekből a bizonyított tényállásokból folyólag helyesen állapította meg az első bírósága vádlott bűnösségét és a cselekménynek minősítése is a törvénynek megfelelő. Ami vádlottnak az első helyen megállapított cselekményét illeti, abban a kir. ilélő tábla is, eltérőleg a kir. főügyész indítványától, a btk. 330. §-ba ütk. magánlaksértés büntette ismérveinek a jellcnségét látja fenforogni, mert a tanuk szavai szerint a vádlott beugrott az öles magas kerítésen, ezt pedig erőfeszítés nélkül nem tehette és így az öles magas kerítésen történt beugrás a vádlottnak az «crőszak fogalmát megállapítja; de ezen kívül vádlott az őt ténykedésében akadályozó sértettet az udvarra beugorva megfogta, illetve földhöz is dobta, hogy a vádlott behatolása jogtalan volt, az kétségtelen a sértettnek és a fentebb felsorolt tanuknak abból a vallomásából, hogy Ny.-né az ajtót bezárta, de ezen felül még azért is, mert a sértettek a vádlóit tulajdonát képezett, de kárban talált tehenet jogosan hajtották és zárták be, a vádlott tehát jogtalanul gyakorolt önbíráskodást akkor, midőn a tehenet a sértettek birtokából elvette, mert maga az a tény, hogy a sértettek a tehenet a községházára fel nem hajtották és ott a hatóságnak át nem adták, az önbíráskodás jogszerűségét meg nem állapítja, mert különben is a törv. szerint is csak három nap elteltével tartoztak volna ezt tenni. Az elsőbiróság ítéletének a büntetésről rendelkező részét habár az elsőbiróság által felhozott és e helyen is elfogadott súlyosító okokon felül a kir. it. tábla sulyósitó körülménynek vette azt is, hogy a vádlott több izben törekedett rábírni G. Pétert hamis vallomásra, de viszont az első biróság által felhozott és e helyen is elfogadott enyhítő okokon felül enyhitő körülménynek vette a kir. it. tábla azt is, hogy a vádlott izgatott lelkiállapotban követte el a cselekményeket, a mit az idézett elő, hogy sértettek a tehenet és a borjut bezárták, az enyhitő és súlyosító körülmények behatóbb mérlegelésével részben és akként'változtatta meg, hogy vádlottnak szabadságvesztés büntetését 0 havi börtönben állapította meg, stb. A m. kir. Xúria (1904. máre. 23-án 2,739. sz. a.) A bejelentett semmisségi panaszoknak a bp. 385. S- L a- és b. p.-ra alapított része a bp. 437. 4. bek. érteim, clutasitattik : a bp. 385. 3. p. alapján használt semmisségi panasz azonban alaposnak találtatván, a btk. 92 alkalmazásával mindkét alsó fokú biróság ítéletének vádlott büntetését, és ennek folytán a btk. 20. hoz képest a vádlott cselekményei közül magánlaksértés és a hamis tanuzásra birni törekvést illető minősítést meghatározott rendelkezései is megsemmisíttetnek : vádlott az ellene megállapított könnyű testi sértés vétségével halmazatban a magánlaksértésnek és a hamis tanuzásra bírásnak vétségeiben mondatik ki bűnösnek, azért a btk. 223. ij-ban rendelt mellékbüntetés elhagyásával a btk. 96., 97. és 112. §-ai alapján összbüntctésül 1 hónapig tartó fogházra és a könnyű testi sértés vétsége után a bp. 302. és 53. §-ához képest behajthatatlanság esetében 1 napi fogházra átváltoztatandó ~> K. pénzbüntetésre Ítéltetik.• indokok: Abban a megállapított tényállásban, hogy mikor a sértett a vádlott elől saját telkére menekülve kapuját bezárta, a vádlott ezt kinyitni akarta, de nem birta, hanem e helyett körülbelül embermagasságú kerítésen átugorva a sértett telkére hatolt, hol öt bántalmazva, rajta testi sértést okozott, az c miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben pedig mást hamis tanuzásra reá birnia törekedett, a btk. 330., 301, és 222. §§-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel bűncselekmények foglaltatnak és ezek törvszerü minősítést nyertek, különösen a mlaksértés a közvádló előterjesztésésével szemben helyesen vonatott a btk. 330. §. rend. alá; mert az erőszak fogalma alá esik az erőnek minden oly kifejezése mely a szabad menet törvszcrüen alkalmazott akadályának legyőzésére használtatik, ide tartozik tehát a telekre való bemenetelt akadályozó kerítésnek átmászásával jogtalanul történt behatolás. Mindazonáltal a még feddhetlen előéletű vádlott javára tekintettel a mlaksértésnek indulat rohamában meggondolatlan elhatározással történt elkövetése, valamint a cselekményekből származott jogsérelem csekélyebb mérve, mint a fenforgó halmazat mellett is tul nyomatékos enyhitő körülményekre: a btk. 92. alkalmazandónak találtatott. Kivonat a Budapesti KözlÖny-böl. Csődök: A nagybecskereki tszéknél Gresics J. helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 18, fsz. szept. 5, csb. Szilágyi Lajos, tg. Annán Ernő dr. — A zimonyi jbiróságnál Krsztics Szvetozár helybeli kereskedő ellen. bej. jul. 20, fsz. jul. 30, csb. Deszpot Manó dr, tg. Dézsna Jakab. — A lugosi tszéknél Stern Hermann szkeusi kereskedő ellen, bej. szept. 1, fsz. szept. 27, csb. Komjáthy Gyula dr, tg. Neumann Ödön dr. — A kaposvári tszéknél Gruman Béla helybeli kereskedő ellen, bej. szept. ti, fsz, szept. 29. csb. Babóchay Jenő dr, tg. Androsits István dr. Pályázatok: Az alsóvcreckei jbiróságnál birói áll. jul. 23. :154i — Az újvidéki jbiróságnál albirói áll. jul. 27. (1571 PAiXAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.