A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 28. szám - A büntetőtörvény 85. §.-ának 4. pontja kérdéséhez - A kormány jelentése az ország biztosítási ügyéről

216 A JOG K.-ig ' terjedhető, ötvenen kétezer koronát meghaladó összegű járadékra voltak biztosítva: A járadékbiztosítás — mint említettük — főkép a hazai társaságok kezében van, a kiknél a biztosítottak fentebb közölt számából 458-an voltak biztosítva. Az év folyamán 77 uj járadékbiztositási üzletet kötöttek 72 ezer korona összegű járadékra s 46-ot törültek 36 ezer korona értékben. Az év végén f>27-en élveztek összesen 27") ezer K. értékű életjáradékot. Az életbiztosítási üzlet föllendülésének természetes következménye a díjbevételek növekedése. Életbiztosítási dijakból Ideértve az életbiztosítások mindegyik nemét — az 190§; évfolyamán 4398 millió koronát vettek be a biztosító intézetek, a megelőző évi 41-37 millió koronával szemben. Legtöbb dijbevétel volt a vegyes biztosításokból : 27 40 millió K, azután a halálesetre szóló biztosításokból: 8-32 millió K, az clélésre szóló biztosításokból 7-91 millió K, a szerénv keretben mozgó járadékbiztosításokból 349000 korona dijbevétel folyt be. i Folytatása következik. I Külföld. Kötelező, illetve ingyenes jogvédelem Romániában. Egy előfordult konkrét esetben a román kir. kormány következőképen nyilatkozott a kötelező, illetve az ingyenes jogvédelem tekintetében Rómániában uralkodó viszonyokról: Romániában sem a kötelező, sem az ingyenes jogvédelemről külön törvény rendszeresen nem intézkedik, de különféle törvényekben vannak egyes idevonatkozó rendelkezések. így büntető ügyekben a bűnvádi perrendtartás 319. és 320. cikkei a bíróság elnökének — a további eljárás semmisségének terhe alatt — kötelességévé teszik, hogy az esküdtbíróság elé utalt ügyekben annak a vádlottnak, akinek nincs ügyvédje, hivatalból rendeljen védőt. Továbbá a katonai bíráskodásról szóló törvénykönyv 103—105. cikkei ugyancsak azt rendelik, hogy a hadi törvényszék előtt terhelt katonai egyén részére hivatalból kell védőt kinevezni. A román büntető törvénykönyv 13. és 16. cikkei szerint a kényszermunkára és a börtönbüntetésre (reclusiora) ítélt egyének szabadságvesztés-büntetésük tartamára gondnokság alá helyezvék s ügyeiket hivatalból kinevezett gondnok látja el. A bűnvádi perrendtartás 420. cikke a vagyontalan terheltet felmenti a semmisségi panasz után járó illeték befizetése aluT. Polgári ügyekben egyedül a bélyegtörvény 42. czikke irányadó mely a vagyontalan felet, a bélyeg- és egyéb illetékek lerovása alól mentesiti, azonkívül pedig még a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályzat 191 —195. cikkei, melyek a végrehajtók részére járó dijak megfizetése alól állapítanak meg mentességeket. Az Ilfov kerületi (bukaresti) ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa saját jószántából (tehát erre vonatkozó kötelezettséL; nélkül) bármely nemzethez tartozó vagyontalan egyént ingyenes jogvédelemben részesít, ha az illető egyénnek ebbeli kérelmét indokoltnak találja. Nyilt kérdések és feleletek. Végrehajthatatlan a végrehajtási törvényben. i Kérdés.) Bárha a f. évi március hó 20. napján megjelent számban az IHH]. LX. t.-c. 122. §-ára vonatkozó nyílt kérdésemre aktualitása és megoldásának szükségessége dacára felelet nem érkezett be, újra mutatok be egy végrehajthatatlan végrehajtási törvénybeli szakaszt. A végrht. törv. 108. §-a az árverési «hiénák» megrendszabályozását célozza, a joghatály azonban hiányzik. «Az árverésnél minden tárgy vételára azonnal készpénzben fizetendő, melynek lefizetése után az elárverezett tárgy a vevő birtokába adatik. Ha a legtöbbet igérő a vételárt azonnal le nem fizetné, a tárgy azonnal ujabban árvereltetik. A fizetést nem teljesítő árverelőnek a netaláni többlethez igénye nincs, ellenben a netaldni kisebb összeget pótolni köteles* stb. (1881. LX. t.-c. 108. §-a.) A legtöbbet igérő a vételárt nem fizeti le, köteles lenne pótolni a hiányt, minthogy az ujabban árverelt tárgy vételára kisebb, mint az előbbi legmagasabb igéret. Ki és mily módon kényszeritheti a hiányt pótolni vonakodót r A végreht. törv. 185., 186. §§-aiban irt visszárverésnek, mely ingatlanárverés esetében alkalmazható, kiván a 108. §. pendentja lenni; csakhogy emitt a kényszereszközök hiányzanak. Lehetne talán az 1868. §-ban körülirt biztosítási illetve kielégítési végrehajtást alkalmazni a megtérítendő különbözet erejéig a legfőbbet igérő, de a fizetést nem teljesítő árverelő ellen, csakhogy nincsen, aki ezt elrendelje. A végrehajtó azt megtenni jogosítva nincsen; a biró szintén nem teheti, nem lévén az árverelő neve és ígérete fixirozva az árverési jkvben, amint az ingatlan árverésen a végrht. törv. 173. §-a d)—h) pontjai szerint az kötelező; az ingó árverés jegyzőkönyvében csak a vevő neve iratik be, aki a vételárt lefizette és a tárgyat birtokba is veheti. í.ehetne tán a sorrendi tárgyaláson a végrehajtó jelentése, vagy valamely érdekelt kérelmére végzésileg kötelezni az igéretét be nem tartó árVerelőt a különbözet megtérítésére, ha a végPAIXAS Ré8ZVÉNYTÁf)8A6/ rchajtó az árverelő nevét a jelentés tétele végett utólag a jegyzőkönyvben kitüntette és az általa igért legmagasabb összeget is. Ez minden esetre kétséges!! Mi történik azonban, ha az árverelő ismeretlen, minthogy az árverelők nevei az árverés megtartása előtt az árverési jegyzőkönyvben nem tüntettetnek ki, amint az ingatlan árverésen a végrht. törv. 173. §. a) pontja szerint kötelező? Csekélv fontosságuaknak tűnnek fel ugyan ezen felvetett kérdések, de az életben sulylyal is bírhatnak, mindenesetre a végrh. törvény hézagosságáról tanúskodnak. Grósz Mór, Nyitrán. Irodalom. Grill-féle Döntvénytár. Főszerkesztő Vavrik Béla dr., szerkesztő Gyomai Zsigmond dr. Első kötet. .Magánjog. I. Személyjog és dólogjog. Szerkesztették Imling Konrád dr. és Lányi Bertalan dr. — Jogirodalmunk nélkülözte még az elvi jelentőségű határozatok oly rendszeres összeállítását, mely egyrészről az ujabb jogfejlődéssel megegyező határozatokat, ezekből is csak az elvi jelentőségüeket tartalmazza, — másrészről a birói gyakorlatban foglalt élő jogot a maga szerves egészében áttekinthető és könnyen kezelhető rendszerben öleli föl. A mostani nagyfontosságú döntvénytár pótolja mind e hiányokat. Az eseteket nem közli mindenkor egész terjedelmükben; rövidítéssel azonban csupán akkor él, ha a bíróság elvi kijelentésében a jogszabály oly határozottan és minden kétséget kizáró világosággal domborodik ki, hogy az a tényálladéki elemek ismertetését fölöslegessé teszi. Az eseteket tárgyuk szerint csoportosítja, nem tévén kivételt még a teljes ülési határozatokkal sem. Kutforrásokui a szaklapok (közöttük a Jog) és a már meglevő gyűjtemények szolgáltak. A most megjelent első kötetben a személyjogot Marschalkó János dr. tszéki biró, a birtokot Almást Antal dr, a tulajdonjogot, az úrbéri és hasonló jogviszonyokat Meszlény Artúr dr. kir. albiró, a zálog és szolgalmi jogot Kemény Andor dr. tszéki biró, végül a szerzői jogot Kenedt (iéza dr. ügyvéd dolgozta fel. Vegyesek. Szüneti beosztás a budapesti büntetőtörvényszéknél. Elnökség július 10-ig Zsitvay;július 11-tői július 20-ig Pttscariu dr.," azontúl Cárán szeptember 8-ig. A vizsgálóbírói személyzet szabadságideje : Bakonyi dr. jul. 25-től szept. 4-ig; Kállay dr. aug. 8-tól szept. 18-ig; Nedecky szept. 18-tól okt. 30-ig; Sárkány jul. 18-tól aug. 28-ig ; Perémy dr. aug. 3-tól szept. 13-ig; Csepely dr. jul. 4-tól jul. 31-ig és szept. 19-től okt. 2-ig; Kiss dr. más kimerítette törv. szab. idejét; Ifajos dr. aug. 1-től szept. 11-ig; Kulcsár t. jegyző jul. 11-től aug. 7-ig. — Vádtanács szabadságideje: Cárán jul. 4-től jul. 19-ig és szept. 12-től okt. 10-ig; Ruttkay jul. 25-től szept. 5-ig; Makusz dr. jul. 4-től jul. 23-ig és szept. 5-től szept. 24-ig; Szlavek dr. jul. 20-tól aug. 30-ig; Székács dr. jul. 20-tól aug. 30-ig. — Felebbviteli tanács szabadságideje: Tóth jul. 11-től aug. 21-ig ; Fekete dr. jul. 18-tól aug. 28-ig; Saly jul. 4-től aug. 2-ig és szept. 5-től szept. 19-ig; Baráth aug. 15-től szept. 25-ig; Kürthy dr. aug. 1-től aug. 21-ig és szept. 12-től okt. 3-ig; Kramaszta dr. jun. 20-tól jul. 18-ig és aug. 15-től aug. 29-ig. — Jövedéki bírósági és főtárgy, tanács szabadságideje : Bizaglich, Madárassy, Bart ha dr. birák mindegyike jul. 11-től aug. 21-ig. — Esküdbirósági tanács szünetel jul. 3-tól okt. 2-ig. Szabadságidő : Doleschall dr. jul. 25-től szept. 4-ig; Mikovich dr. jul. 4-től aug. 14-ig. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1903—1904. iskolaévben az I. félévben 320, a II. félévben 284 joghallgató volt beirva, és pedig az I. évi jogi tanfolyamban az I. félévben 108, a II. félévben 102, a II. évi ogi tanfolyamban az I. félévben 88, a II. félévben 88, a III. évi jogi tanfolyamban az I. félévben 68, a II. félévben 59, a IV. évj jogi tanfolyamban az I. félévben 56, a II. félévben 35. — Vallás szerint volt: az I. félévben róm. kath. 201, a II. félévben 176, görög kath. az I. félévben 2, a II. félévben 2, görög keleti vallású az I. félévben 11, a II. félévben 10, ág. hitv. evang. az I. félévben 46, a II. félévben 42, cvang. ref. vallású az I. félévben 16, a II. félévben 12, unitárius —, izraelita az I. félévben 44, a II. félévben 42. — Nemzetiség szerint volt: az 1. félévben magyar 304, a II. félévden 270, német az I. félévben 2, a II. félévben 2, tót az I. félévben 3, a II. félévben 2, szerb az I. félévben 5, a II. félévben 5, horvát —, román az I. félévben 5, a II. félévben 4, ruthén —, olasz az I. félévben 1, a II. félévben I. — Ösztöndijat élvezett: az I. félévben 21, a II.félévben 25hallgató, az I. félévben 24,038 K és 25 f., a II. félévben 25,878 K összegben. — Az igazgatón kivül működött az I. félévben H, a II. félévben 9 rendes tanár, rendkívüli tanár —, előadó és akad. könyvtárnok az I. félévben 4, a II. félévben 4. — A nevezett iskolaév I. félévében 25, a II. félévében 29 tantárgy adatott elő, az 1. félévben hetenkinti 95 órában, a II. félévben 88 órában. Az emiitett iskolaévben megtartatott 132 első alapvizsgálat, J ] 7 másedik alapvizsgálat és 14 államtudományi államvizsgálat. — Az akadémiai könyvtár könyvállománya az 1903. év végén 11,164 kötetből állott. — Az akadémián fennálló jogász-segélyzö-egylet tőkéje a mondott iskolaév végén 50.600 korona névértékű 47o földtehermentesitési kötvényből, egy darab pozsonyi II. kerületi takarékpénztári részvényből és egy darab Bazihka-sorsjcgj bői állott. _ . NYO'MOÁJA BUDAPKTtN