A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 27. szám - Kellő védelemben részesiti-e büntető judikaturánk az emberi életet?

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 27. számához. Köztörvényi ügyekben. Ha felperes a tárgyaláson alperesre vonatkozólag kérelmet elő nem terjesztett, e nélkül a per, felperes egyoldalú későbbi írásbeli kérelmére az ellenfél meghallgatása nélkül Ítéletig el nem dönthető. A budapesti kir. törvényszék felebbviteli tanácsa (1904 június 4. VD65/I904) J. Gyula és társa cég felperesnek, Révai Lajos dr. budapesti ügyv. által képviselt özv. Sándorné és személyesen védekezett N.Jolán alperesek ellen 258 korona 20 fillér s jár. iránt a budapesti 8—10 ker. kir. járásbíróság előtt folyamatba tett perében végzést hozott: Az első bíróság ítélete feloldatik és az első bíróság utasittatik, hogy felperes 1904. Sp. 1. 319/3 számú kérvényére tűzzön ki tárgyalást és a kifejtendőkhez képest hozzon ujabb határozatot. Indokok: Felperes ki két rendbeli alperes ellen indított keresetet az első bírósági tárgyaláson egyedül megjelent II. r, alperessel egyezséget kötött, a meg nem jelent I r. alperessdl szemben azonban határozathozatalt nem kért, hanem a kötött egyezségben tartotta fenn magárak azt a jogot, hogy az egyezségi részletfizetések pontos be nem tartása esetén I r, alperessel szemben a mu'asztás alapján Ítéletet kérhessen. Az ítélethozatal irántikérelmet felperes a 1904. Sp. I. 319/3 számú kérvényben terjesztesse elő. Az első bíróság erre meghozta az I r. alperest meg nem jelenése alapján marasztaló Ítéletet. I r. alperes felebbezésében az ítélet megsemitését és felperesnek a költségekben elmarasztalását kérte. Tekintettel arra, hogy fe peres a tárgyaláson I r. alperesre vonatkozólag kérelmet elő nem terjesztett, holott a nélkül a per felperes későbbi ogyoldalu Írásbeli kérelmére az ellenfél meghallgatása nélkül itéletileg el nem dönthető, nyilvánvaló, hogy az első bíróság akkor mikor I r. alperes ujabb megidéztetése nélkül Ítéletet hozott, a S. E. T. 50. §.-ának figyelem kivül hagyásával lényeges eljárási jogszabályt sértett meg s ennek folytán az Ítéletnek a 165. §. 4. p. alapján feloldása mellett szabályszerű eljárásra volt utasítandó. A sikeres felebbezés költségeinek viselésére a 168. §. értelmében a felperes volt kötelezendő. A megállapítás a prtts. 252. §-án alapul. Habár megállapítható is az, hogy alperes a felperest gyalázó szavakkal illette és feslett életmód folytatásával gyanúsította, alperesnek házastársi kötelességszegései még nem fogadhatók el alperes ellenében bontó okul az 1894: XXXI. t.-c. 82 és 83. §. ai értelmében, mert az alperesnek házastársi kötelességszegési az együttélés idejében fordultak elő, minélfogva alperesnek fent megjelölt kötelességszegései a 84. §. értelmében csak olyan bontó oknak támogatásaként volnának figyelembe vehetők, amely a felperes által előidézett különélés után merült fel. A házasság alp. viszonkeresete folytán felp. hibájából az 1894 : XXXI. t.-c. 80. §. aj p. alapján felbontatott és felperes a 84. §. alapján vétkesnek nyilváníttatott, mert felperes jogos ok nélkül szüntette meg az életközösséget és annak visszaállítását olyan feltételekhez kötötte, melyek az együttélés céljával ellenkeznek. A veszprémi kir. tszék (1903. okt. 24-én 6,349/P. szám a.) Sztehló K. dr. ügyv. ált. képv. B. Szidóniának, C s e t e A. dr. ügyvéd által képviselt B. Jenő elleni válóperében következőleg itélt: . A peres felek közölt 1888. dec. 26-án Bpesten stb. kötött házasság mindkét fél hibájából, mindkét fél vétkesnek nyilvánítása mellett, az 1894:XXXI. t.-c. 80. §. a) pontja érteim, a kereset és viszonkereset alapján bíróilag felbontatik. A házasság tartama alatt 1889 nov. 16-án született Sarolta, az 1891 aug. 26-án született Janka és 1894. aug. 16-án született Piroska nevü kisk. gyermekek tartása, gondozása és neveltetése alperesre bizatik. Felperes abbeli kérelmének, hogy férje nevét viselhesse, hely nem adatik. Alperes köteles felperesnek 34,000 K. hozománytőkét 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni, de viszont felperes köteles tűrni, hogy a veszprémi 2,868 sz. tjkvben+1 sor 819 hrsz és az 1858. sz. tkvben +1 sor 842 hrsz. a felvett ingatlanokból felperes jutalékára a tulajdonjogot a fenti hozomány kifizetésének igazolása mellett a tkvi hatósághoz beadandó kérvénnyel ezen ítélet alapján alperes a saját javára bekebeleztethesse. Felperes a közszerzemény kiadása és női tartásdíj iránti keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes a házasság felbontását az 1894: XXXI. tc. 80. § a) p. alapján azon okból kérte, mert alperes irányában tűrhetetlen és kíméletlen magaviseletet tanúsított, azzal vádolta, hogy másokkal tiltott szerelmi viszonyt folytat, hogy felperes gyermekeinek nem alperes az apja, kurva, ringyó, szajhának nevezte, hogy mint egy utcai személy ledér életet él. 1901. év, Budapest, 1904 július 3. nyarán azt mondotta, hogy a nyaralásból többé haza ne térjen, mert neki felperes nem kell, s igy a házassági köteléket súlyosan megsértette. Alperes ugyancsak a 80. § a) p. alapján emel viszonkeresetet a házasság felbontása iránt az alapon, hogy felperes őt ésgyermekeit huzamosabb időre elhagyta alperes engedelme nélkül s ez idő szerint folyton Bpesten tartózkodik. A kir. tszék a hit alatt kihallgatott dr. F. Józsefné H. Béla és K. Ferencné tanuk vallomásaival bizonyítottnak látja, hogy alperes felperest előttük feslett életmóddal gyanúsította, ugy B. Józsefné tanú vallomásával bizonyítottnak látja, hogy alperes nyers magaviselete, tanúsított felperes ellen s őt ringyónak nevezte. Viszont F. Antal P. Lujza és Sz. Jusztin tanuk vallomásaival bizonyítva látja, hogy felperes férjének belegyezése nélkül, sőt kérése ellenére utazott el hazulról és tartózkodott hosszabb ideig Bpesten s azóta most is ott lakik férjétől külön élve. Ezen bizonyított tények által mindkét fél a házastársi kötelességet súlyosan megsértette s mivel a felek egymáshoz való viszonyából megállapítható, hogy a béke közlük annyira fel van dúlva, hogy megelégedett együttélésükre remény nincsen, ennélfogva a házasság mindkét fél hibájából és mindkét fél vétkesnek nyilvánítása mellett az 1891: XXII. t.-c. 80. §. a) p. alapján felbontandó volt, s mivel felperes vétkesnek mondatik ki, nem volt megengedhető, hogy felperes férje nevét viselhesse, mert ez a 94. §. szerint csak a nem vétkes nőt illeti meg. Felperes keresetbe tette a női tartást is, mivel azonban felperes vétkesnek nyilváníttatott, ugyanő a 99. §. értelmében ebbeli keresetével elutasítandó volt. Kérte felperes, hogy ugy a közszerzeményfelének, minta 40,000 K hozományának kiadására köteleztessék alperts. Azonban a közszerzemény iránti kereset szintén elutasítandó volt, mert a feleknek közszerzeményük nincs. Ugyanis a felek elismerték, de a házassági szerződésből is kitűnik, hogy alperesnek a házasság megkötésekor orvosi műszerein kivül egyéb vagyona nem volt, s most egyéb vagyonuk nincs, mint a veszprémi 2,868. sz. Ijkvbeli 43,000 koronáért vett ház, a veszprémi 2,210. sz. tjkvbeli 686 koronán vett szántó, a veszprémi 1,858 sz. tjk. 10,600 K.-án vett ház s a 2,000 K. értékű lovak, kocsi és szán, melyeknek most kitüntetett értéke elfogadtatott, ezek pedig 56,286 K.-át tesznek ki, s az ingatlanok 20,000 K-val vannak terhelve, melynek levonásával 36,286 K. marad, vagyis kevesebb, mint 40,000 K, amennyit felperes hozománya kitesz. A hozomány kiadására azonban alperes kötelezendő volt, mert elismerte, hogy azt átvette; azt pedig, hogy abból valamely összeget kizárólag felperes költött volna el, nem bizonyította. A hozomány készpénzben volt felperesnek megítélendő, mert az készpénzben adatott, s nem változtat ezen az a körülmény, hogy alperes mint vagyonkezelő, felperes hozzájárulásával házbirtokba fektette azt be, de a házbirtoknál az elvált felek vagyonközösségét a különválás célja is kizárja. A házassági szerződés 8. p. szerint, ha felperes vétkesnek nyiivánittatik válás esetén annyi 2,000 K-át lesz jogosult alperes visszat rtani, amennyi gyermek van. Ezen rendelkezését a feleknek a kir. törvényszék olykép értelmezi, hogy ezen 2,000 K. azon tőkének felel meg, mely 1—1 gyermek fenntartására elegendő s a felperest kötelező fele-tartásdij biztosítására szolgál, azért a kir. tszék a felperes 40,000 K. hozományából a 3 gyermek után alperes által visszatartható 6,000 K.-át levonván, alperest csak 34,000 K. kifizetésére kötelezte. A hozomány kiadása után felperes az ingatlanokból ezek helyett készpénzt kapni, jogot nem formálhat s igy azon jutalékokra alperest felhatalmazni kellett, hogy fizetés után azokra tulajdonjogát bekebeleztethesse. Nem kellelt intézkedni alperes azon kérelméhez képest, hogy felperesnek kiadandó hozományból a gyermektartásra eső tőke a veszprémi városi adóhivatalnál letétbe helyeztessék, mert az, hogy felperes pazarló volna s veszély forogna fenn, bizonyítva nincs, de a fennjelzett s alperesnek visszatartani engedett 6,000 K. éppen a felperesi gyermektartásdíj biztosítására szolgál. A házasság tartama alatt született 3 kisk. gyermek tartása, gondozása és neveltetése alperesre volt bizandó, mert Veszprém város árvaszékének végzésében foglaltak szerint felperes apja kijelentette, hogy felperes nem tudja gyermekeit kellő gonddal nevelni és ugy ezen mint egyéb indokoknál fogva Veszprém város árvaszéke akként intézkedett, hogy a gyermekek tartása és nevelése alperesre bizatott, stb. A győri kir. Ítélőtábla (1903 dec. 23-án 3,017) az elsőbíróság ítéletének azt a részét, mely szerint a kir. tszék a peres feleknek a pesti izr. hitk. rabbija előtt 1888 dec. 26-án kötött házasságát az 1894: XXXI. t.-c. 80. §. a.) p. alapján mindenik fél vétkesnek nyilvánításával felbontotta s felperest közszerzemény és hőtariás iránt támasztott igényével, valamint azzal a kérelmével, hogy férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, elutasította, helybenhagyja. Helybenhagyja továbbá a kir. itélő tábla az első bíróság ítéletének azt a részét is, mely szerint a