A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 26. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi és birói vizsgálatokról

A JOG elnök, Thirring Lajos kúriai biró és Sipöcz László fővárosi árvaszéki ülnök szerkesztő tagok, úgyszintén a vezetőséghez beosztott segédtagok, u. n. Barna Ignác kir. táblai biró, SzászyBéla miniszteri osztálytanácsos, Szladits Károly és Bartha Rikárd törvényszéki birák, 111 é s József miniszteri fogalmazó, egyetemi magántanár és Márton fy Marcel kir. aljárá>biró. Az előkészítő munkálatnak a családjog hátralevő fejezeteire és a dologjog nagy részére kiterjedő további kötetei is már sajtó alá rendeztetnek és legközelebb meg fognak jelenni. A Tervezet többi részeire vonatkozólag a munkálat kidolgozása szerint folyamaiban van és igy remélhető, hogy az előkészítésnek ez a munkája rövid idő alatt befejezést nyer. A közzétett kötetekből egyre világosabban bontakoznak ki a Tervezet további tárgyalásának keretei és körvonalai, valamint az igazságügyi kormánynak a munka továbbvitelére célzó szándékai. Már most megállapítható, hogy ez az előkészítő munkálat mint egy szükségszerű közbeeső láncszem céltudatosan illeszkedik be a polgári törvénykönyv megalkotásának nagy feladatába, s mindenképen alkalmas arra, hogy biztos mederbe terelje a további tárgyalásokat, előmozdítsa azoknak szakszerű, célirányos és gyors lefolyását és lényegesen megkönnyítse az elvi kérdések eldöntését, valamint a szöveg végleges megállapítását. A telekkenyvi betétek és a kataszter. Az igazságügyminisztériumban Mohay Sándor dr. államtitkár elnöklésével s igazságügyi és kataszteri szakférfiak részvételével együttes értekezlet volt, amelynek tárgya a telekkönyvi betétek és a kataszter között létrejött összhang fönntartásának biztosítása arra az esetre, ha a telekkönyvi állás megváltozását birtokrendezés, vagy eldarabolás esetén nemcsak a telekkönyvi betétbe, hanem a telekkönyvi térképre is be kell vezetni. Jelen voltak az elnöklő államtitkáron kivül az igazságügyminisztérium részéről: Imling Konrád dr. ítélőtáblai tanácselnök, S eyfr ied József dr. kúriai biró, a pestvidéki kir. törvényszék elnöke, Végh József, Baross Gyula dr., Dévai Ignác dr. és Zöld Adorján dr. kir. ítélőtáblai birák, valamint Kemény Andor dr. betétszerkesztő Liró; a pénzügyminisztérium részérői: Antalffy Andor és Szikszay Elek felmérési középponti felügyelők, Kollár Dániel, Véver Sándor és Vájna Károly felmérési felügyelők ésDobrovics Győző, a háromszögelő-hivatal főnöke. Az értekezlet jegyzőkönyvét Be n á r d Emil dr. igazság ügyminiszteri fogalmazó irta. Az értekezlet beható vita után, amelyben az ankét valamennyi tagja élénken résztvett, a szóban forgó összhang fenntartását csak ugy tartotta lehetségesnek, ha a birtokrendezés, illetőleg a telekdarabolás teknikai része azzal a pontossággal készül, amilyennel a végleges kataszteri felmérés történt. Az értekezlet szükségesnek tartotta, hogy a birtokrendezés körül a kataszter részére, nevezetesen a kihasitás tervezetének elkészítése és ennek a megtörtént kihasitással való összehasonlítása körül olyan befolyás biztositassék, a milyen szükséges, hogy a bii tokrendezés teknikai kivitele a kataszter szempontjábó. kifogás alá ne essék; erre nézve a leghelyesebb megoldás az, ha a hitelesítés, miként az erdélyi birtokrendezésnél, a telekkönyvi betétek esetében is kataszteri mérnök közbejöttével történik. Másfelől szükségesnek tartja az értekezlet az oy irányú intézkedést, amely szerint a bíróság a telekkönyvbe csak oly telekdarabolást vezessen be, a melyről készült vázrajz a kataszter szempontjából is kifogástalan. Az igazságügyi bizottság ülése. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 21-én Hodossy Imre elnöklete alatt ülést tartott, amelyen résztvettek a kormány részéről Plósz Sándor igazságügyminiszter és Mohay Sándor államtitkár. Az elnök az ülést megnyitván, üdvözölte az újonnan megalakult bizottságot és megköszönte elnökké történt megválasztatását, azután a bizottság megválasztotta az egyes törvényjavaslatok előadóit. Majd kimondotta, hogy a törvényjavaslatokat csak a nyári szünet után fogja tárgyalni és a sorrendet is akkor fogja megállapítani.' Ellenben a K o n k o 1 y-T h e g e SándornaK tiszteletdíj iránt beadott kérvényét még a nyári szünet előtt kivánja elintézni és mihelyt az előadójavaslatával elkészül, a bizottságot össze fogják hivni ez ügy tárgyalására. Törvényjavaslat az ügyvédi és birói vizsgálatokról. 1. §. Az ügyvédi és a gyakorlati birói vizsgálatok helyébe egységes ügyvédi és birói vizsgálat lép. 2. §. Az ügyvédi és birói vizsgálat tárgyai: a magyar magán-, úrbéri és telekkönyvi jog, váltó-, kereskedelmi- és csó'djog, bányajog, büntetőjog, polgári peres és perenkivüli és bűnvádi eljárás, a magyar közjog, továbbá a magyar közigazgatási és pénzügyi jognak az igazságügyi szak szempontjából jelentős részei. 3. §. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsgálat a magánjog, a büntetőjog és váltó-, kereskedelmi vagy csődjog köréből vett gyakorlati jogeseteknek írásbeli kidolgozásában áll. A szóbeli vizsgálat nyilvános. 4. §. A vizsgálat nyelve, Fiume városára és kerületére nézvefennálló gyakorlat fentartásával, a magyar. 5. §. A vizsgálatra az a magyar állampolgár bocsáttatik, aki az aelméleti jog- és államtudományi államvizsgálatot sikerrel kiáltott és ezután legalább három éven át gyakorlaton volt. Aki végbizonyítvány adására jogosult a magyarországi jogi főiskolán, mint jogtanár három éven át működött, vizsgálatra bocsáttatik akkor is, ha csak két évig volt joggyakorlaton. E kellékek alól felmentésnek helye nincs. A jogyakorlat ideje fegyelmi határozattal meghosszabbítható. (17. §.) 6. §. A joggyakorlat ügyvédnél, kir. bíróságnál, kir. ügyeszségnél vagy kir. közjegyzőnél tölthető. A három évi joggyakorlatból legalább egy év ügyvédnél és legalább egy év kir. bíróságnál töltendő. A kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál töltött joggyakorlatot ügyvédnél töltött joggyakorlatnak kell tekinteni. 7. §. A betegség; a katonai szolgálat és szabadság ideje, amely alatt a jelölt a joggyakorlatot tényleg nem folytatta, a joggyakorlat idejébe beszámítandó, amennyiben együttesen évenkint két hónapot meg nem halad. 8. §. Az ügyvédi és birói vizsgálat céljára Budapesten országos bizottság szerveztetik. 9. §. A bizottság tagjait felerészben a budapesti ügyvédi kamara által kijelölendő ügyvédek sorából, felerészben pedig más szakférfiak közül az igazságügyminiszter három év tartamára nevezi ki. Az ügyvédek sorából csak az nevezhető ki, aki legalább öt év óta önálló ügyvédi gyakorlatot folytat. 10. §. A bizottság elnökét és ennek helyetteseit az igazságügyminiszter a bizottság tagjai scrából szintén három év tartamára nevezi ki. Legalább egy elnökhelyettest az ügyvédi és legalább egyet a birói kar tagjai közül kell kinevezni. 11. ij. A bizottság a vizsgálatra bocsátás kérdésében első fokon öt tagu, második fokon hét tagu tanácsban határoz. 12. §. Az egyes vizsgáló bizottságok öt tagból állanak. Az elnököt nem számítva, legalájb egy tagnak ügyvédnek és egy tagnak ítélő bírónak kell lennie, azonban sem ügyvédek, sem az itélő birák száma külön-külön kettőnél több nem lehet. Pótvizsgálat esetén a vizsgáló bizottság három tagból áll. 13. §. Ha a vizsgálat egészben vagy részben nem sikerült: a vizsgáló bizottság a jelöltet a vizsgálat ismétlésére, illetőleg pótvizsgálatra utasítja. A vizsgálat ismétlésére a jelölt csak további hat havi joggyakorlat után bocsátható. E joggyakorlat idejét a vizsgáló bizottság egy évnél nem hosszabb időre felemelheti. A pótvizsgálatra a jelölt csak a szóbeli vizsgálat napjától számiio t három hó multával bocsátható. Egy év elteltével csak az egész vizsgálat letétele engedhető meg. Ha a pótvizsgálat nem sikerült, a jelölt a vizsgálat ismétlésére utasítandó. A vizsgáló bizottság a pótvizsgálatra utasított jelöltet az írásbeli vizsgálat alol felmentheti. 14. §. Az ügyvédi és birói vjzsgálatra vonatkozó egyéb szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg, 15. §. Az ügyvédek lajstromába csak az veendő fel, aki amellett; hogy az ügyvédi rendtartásban megszabott egyéb kellékeknek megfelel, az ügyvédi és birói vizsgálat letétele után legalább két éven át ügyvédnél avagy a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál joggyakorlaton (utógyakorlat) volt és ezután az ügyvédi kamara választmányának ülésében az ügyvédi esküt (1874: XXXIV. t. c. 6. §-ának utolsó bekezdése) letette. A két évi utógyakorlattal egyenlő hatályú: három évi működés a kir. bíróságnál Ítélőtáblai, a kir. ügyészségnél ügyészi minőségben, az igazságügy minisztériumban a fogalmazói szakban, kir. közjegyzői, úgyszintén közjegyzői helyettesi állásban vagy végül végbizonyítvány adására jogosult magyarországi jogi főiskolán az ügyvédi és birói vizsgálat letétele után betöltött rendes vagy valóságos rendkívüli jogtanári állásban. Aki állását büntető vagy fegyelmi uton vesztette el, az abban eltöltött működés alapján az ügyvédek lajstromába való felvételt sem kérheti. Ha ügyvéd lakóhelyét más kamara kerületébe teszi át (1874: XXXIV. t.-c. 8. §.), ujabb ügyvédi esküt kell tennie. 16. §. Az ügyvédjelöltekről az ügyvédi kamara által vezetett lajstromba csak azok veendők fel, akik az ügyvédi és birói vizsgálat letétele előtt ügyvédnél, a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivataloknál vagy kir. közjegyzőnél vannak joggyakorlaton. Az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételhez az elméleti jog- és államtudományi államvizsgálatnak sikeres letétele szükséges. A joggyakorlatról az ügyvédi kamara által kiállítandó bizonyítvány csak az első bekezdésben emiitett személyeknél és hivataloknál töltött joggyakorlat tanúsítására szolgál. Azt a jelöltet, aki kir. bírósághoz, vagy kir. ügyészséghez lép át joggyakorlatra, az ügyvédjelöltek lajstromából törölni kell. A jelölt az átlépést a kamara választmányának a lajstromból való kitörlés végett, tizenöt nap alatt bejelenteni köteles. Az ügyvédjelölt a kir. Kúria, a kir. Ítélőtábla és az esküdtbíróság előtt megtartott tárgyalásoknál helyettesként nem működhetik. 17. §. Az ügyvédi rendtartásnak az ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezései csak az ügyvédjelöltekre alkalmazandók. Ha az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a hatóság alá tartozó jelöltre nézve az 1874: XXXIV. t.-c. 108. §-a alapján a jog-