A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 26. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi és birói vizsgálatokról

20Ú A JOÖ gyakorlati évek moghosszabbitását rendeli el, egyúttal azt is kimondhatja, hogy az az idő, ainelylyel a joggyakorlat meghosz szabbittatott, egészben vagy részben ügyvédi vagy ezzel egy tekintet alá eső joggyakorlatban töltendő el. E határozat az ügyvédjelöltek lajstromában kitüntetendő. Azokra nézve, akik a kir. bíróságnál és a kir. ügyészségnél vannak joggyakorlaton, az 1874: XXXIV. t.-c. 108. §-ában és az §. második bekezdésében meghatározott jogokat az elsőfokú kir. bíróságok segédszemélyzetére nézve illetékes fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazásával megfelelően gyakorolja. A kir. bíróságnál és kir. ügyészségnél töltött joggyakorlatra vonatkozó egyéb szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. 18. §. Azokról, akik az ügyvédi és birói vizsgálat letétele után az utógyakorlatot folytatják (ügyvédhelyettesek), az ügyvédi kamara külön lajstromot vezet. A lajstromba bevezetett ügyvédhelyettes az ügyvédnek, akinél utógyakorlaton van, a kir. Kúria, kir. ítélőtábla és esküdtbíróság előtt megtartott tárgyalásokon is lehet helyettese. Az ügyvédhelyettesekre egyebekben az ügyvédjelöltekre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 19. §. Az ügyvédi és birói vizsgálatnak s az arról kiadott oklevélnek a 15. §-ból folyó korlátozással az a hatálya van, mint az eddigi szabályoknak megfelelően letett ügyvédi vizsgálatnak, illetőleg az ügyvédi oklevélnek. Azokra a pályákra, amelyekre nézve az eddigi szabályok szerint a gyakorlati birói vizsgálatnak is minősítő hatálya volt, kizárólag az e törvényben szabályozott vizsgálat képesít. Az eddigi szabályoknak megfelelően letett ügyvédi és gyakorlati birói vizsgálatoknak eddigi hatálya érintetlen marad. 20. §. Ez a törvény az elméleti jog- és államtudományi államvizsgálatról és a jogi oktatásról szóló . . . törvénycikkel egyidöben lép hatályba. E törvény hatálybaléptével az 1874: XXXIV. t.-c. 4., 5. §-a, a 6. §. 1—4. bekezdése és az 1891: XVII. t.-c. 17—21. § a, valamint az 1874: XXIV. t.-cikknek még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik. Az 1874: XXXIV. t.-c. 2. §-a, 6. §-ának utolsó bekezdése, 11—15, 107. és 108. §-a, e törvény 15—IP. §-ának megfelelően módosul. 21. §. A gyakorlati birói vizsgálatra vonatkozó eddigi sza bályok ennek a törvénynek hatálybaléptét követő hat éven át hatályban maradnak azzal, hogy az egyes vizsgáló bizottságokat e vizsgálat céljára is a jelen törvény alapján szervezett országos bizottság tagjaiból kell megalakítani. 22. §. Az eddigi szabályok szerint az ügyvédi vizsgálatra nézve megkívánt elméleti képesítésnek az ügyvédi és birói vizsgálatra bocsátás tekintetében ugyanaz a hatálya van, mint az elméleti jog- és államtudományi államvizsgálatnak. 23. §. Azokra nézve, akik az eddigi szabályoknak megfelelő államvizsgalatot vagy egyik jogtudományi szigorlatot letették, a joggyakorlat megkezdése tekintetében az eddigi szabályok állanak. Aki a joggyakorlatot a törvény hatálybalépte előtt kezdte meg, az ügyvédi és birói vizsgálatra bocsáttatik, ha a joggyakorlatot akár az eddigi jogszabályok szerint az ögyvédi vizsgálatra nézve megkívánt, akár a jelen törvényben megállapított szabályoknak megfelelően folytatta és a joggyakorlatnak azt a részét, amely az eddigi szabályok szerint a jogtudorság elnyerése után volt eltöltendő, a jogtudorság elnyerése vagy az elméleti jog- és államtudományi államvizsgáit letétele után töltötte. Aki e törvény hatálybalépte előtt az ügyvédi vizsgálat ismétlésére utasíttatott, az ügyvédi és birói vizsgálatra csak az eddigi szabályok szerint megkívánt ujabb joggyakorlat (1874: XXXIV. t.-cikk 6. §. harmadik bekezdés) után bocsátható. 24. §. Aki a három éven át mint Ítélőbíró működött, az ügyvédi és birói vizsgálatra joggyakorlat kimutatása nélkül bocsátandó. 25. §. Az ügyvédi vizsgálatra bocsátandó az is, aki az eddigi jogszabályok szerint az ügyvédi vizsgálatot két izben siker nélkül kísérelte meg, ha ezután legalább egy éven át joggyakorlaton volt. 26. §. Aki a jelen törvény hatálybaléptéig ügyvédi oklevelet szerzett, úgyszintén az is, aki e törvény hatálybaléptekor az ügyvédjelöltek lajtstromába be volt jegyezve, az ügyvédek lajstromába a 15. § ban említett utógyakorlat kimutatása nélkül is felveendő. A 15. §-ban emiitett utógyakorlatot, illetőleg működést nem kell kimutatni annak sem, aki az ügyvédi és birói vizsgálat letétele előtt három éven át mint ítélőbíró működött. 27. §. Az átmenetre vonatkozó egyéb szabályokat az igazságügyminisztej; .rendeletben állapítja meg. 28. §. A l£f—48. §-ok hatálya nem terjed ki Fiume városára és kerületére. Az igazságügyminiszíer felhatalmaztatik, hogy az ottani viszonyok figyelembevételével a megfelelő szabályokat rendeletben állapítsa meg. 29. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Külföld. Ügyvédi talár Ausztriában. Koerber dr, osztrák igazságügyminiszter rendeletileg megengedte, hogy az ügyvédek ezentúl talárban jelenhessenek meg a birói tárgyalásokon, akár polgári, akár büntető-ügyekben, ugy esküdtszék, mint egyes-avagy társasbiróság előtt. E rendelet az tsztrák ügyvédi kar régi óhajtását teljesiti. Az uj polgári perrend életbelépte óta ugyanis a bíróság és ügyészség tagjai szigorúan meghatározott talárban és barettben vettek részt a tárgyalásokon, minekfolytán a polgári öltözetű ügyvédek ugy érezték, hogy alárendelt színezetben tűnnek föl velük szemben. Kérdéses ugyan, hogy a bécsi ügyvédek túlnyomó többsége lelkesedik-e a talárért, annyi azonban tény, hogy a kamarai gyűléseken több izben a talár hívei voltak többségben; a többi nagyobb osztrák városban és a vidéken sokszorosan kisebb a talárpártiak száma. A talár valószínűleg főképp a büntető-tárgyalásokon fog inkább szerepelni, s a polgári tárgyalásokon hihetőleg ezentúl is a polgári öltözet dominál majd. Irodalom. Hivatás és mesterség: Iría Toldy Géza dr. E cím alatt élénk tollal polgári törvénykezésünk számos vissszásságát ostorozza a szsrző. A szerző éles és kíméletlen kritikája többnyire találó, kár hogy a műből lépten-nyomon kiérző erősen subjectiv szempontok gyakran tompítják a kritika jhatását. A bajok orvoslását a szerző a birák túlterheltségének, a statisztikai végkimutatásokra való törekvésének megszüntetésében látja. o. d. A felülvizsgálatról az igazságügyi bizottság szövegezésében. Irta Pap József dr., budapesti ügyvéd, egyet, nyilv. rk. tanár. Budapest, 1904. Kiváló processualistánk — részletes történeti visszapillantás után — fejtegeti a felülvizsgálat dogmatikáját és csak azután tér az igazságügyi bizottság szövegének értelmezésére. Oda konkludál, hogy az ügyvédi kar meg lehet elégedve az igazságügyi bizottság módosításaival, amelyek folytán az ügyvédi működés részére tágasabb mező nyilik. Felülvizsgálati tárgyalások alkalmával eddigelé a legtöbb esetben pusztán jogi fejtegetésekkel foglalkozhatott az ügyvéd, ezentúl vizsgálódása körébe vonja majd az egész jogesetet, a tényés jogkérdést egyaránt. Me g j e 1 e n t e k: A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a Tervezetre vonatkozó bírálati anyag. Előterjeszti az igazságügyminiszteriumban szervezett állandó bizottság vezetősége. II. kötet. Budapest, G r i 11 Károly, könyvkereskedése, 1904 Ara 2 korona A német kereskedelmi törvénykönyv IV. könyve. Tengeri kereskedelem. Irta Pavlovié Márk dr., tszéki bíró. II. kötet. Tartalma: hajókölcsön, hajókár, mentés, segélyezés, hajóhitelezők, elévülés. Ára 2 korona 60 fillér. Toldi Lajos könyvkereskedése, Bpest. Midőn a kiváló munka első kötetét ismertettük, jeleztük e kötet megjelenését. Most újból utalunk az akkor elmondottakra. (Jog, 1903. 317. lap.) P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A ! zabadalmi tanács hatásköre és latens korlátai. Irta Fa z e kas Oszkár dr., budapesti ügyvéd. Különlenyomat a Magyar Jogászujság III. évfolyamából. Bpest, 1904. Vegyesek. Előfizetés a Jogra. Azon vidéki t. előfizetőink, akik. nek lejárt az előfizetésük, mai számunkkal postautalványt kapnak. Kérjük, hogy mentül előbb szíveskedjenek a megujiiásrbl gondoskodni. Az előfizetés lejáratának idejét feltünteti az utalvány hátsó lapjára ragasztott cimszalag. A m. kir. Kúria szüneti tanácsa 1904. évben. Július hóban (azaz július 3-tól 30-áig.) Elnök: Sebestyén Mihály tanácselnök. Birák: Havass Károly, polg., Tóth Gerő, bünt. (fegy.), Z si g m on d ovi cs Mihály, bünt., Kovách Antal, polg., Kov ács Béla, polg., (váltó) Fráter Imre,polg, (fegy.), Sz e g h eő Ignác, bünt., Verovácz Gyula, bünt. Jegyzők: Hazsl inszky Géza, jbiró, Vida Zoltán alb., Éder Kálmán alb. (jul. 18-ig). Körtvélyessy György, alb. Augusztus hóban: (azaz július 31-től augusztus 27-ig.) Elnök Vági Mór tanácselnök. Birák: N e d e cz ky Ödön, bünt., Tóth Gerő, bünt. (fegy.), Sze n tI m r e y Jenő, bünt. (fegy), Kovách Antal polg., Kovács Béla polg. (váltó), Fráter Imre, polg. (fegy.), Devich László bünt. Jegyzők: S a á r o s y Károly, t. jegyző, Vida Zoltán albiró, C s e n g e y Miklós albiró, P e r c z e 1 István, albiró (aug. lö-tőn NYOMTJAJA BUDAPESTEN.