A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 2. szám - Törvény az idegen részvénytársaságokról Franciaországban

A JOG minden tudákosságtól, szerző nem brillírozni, hanem hasznos Kézimunkát nyújtani törekszik. Ezt nyomban észrevesszük, ha a szöveget kísérő, majdnem kivétel nélkül a birói gyakorlatból merített jogeseteket tartalmazó jegyzeteket, a hasonlócélu munkák nagyképű, csakis a szerző olvasottságát fitogtató, de vajmi kevés gyakorlati hasznot nyújtó jegyzetekkel összehasonlítjuk. Raffay az ugyved és bíró munkáját könnyíteni, kényes és kétes helyzetekben világító szövétneket nyújtani törekszik. És ezen törekvése teljes mérvben sikerült is. A munka két könyvből: az általános és különös részből áll. Az első könyv 2 címben tárgyalja a tárgyi és alanyi jogo'. A különös rész első főrésze a személyjogot, II. főrésze a családjogot (melynek leghivatottabb mivelői közé a szerző már régebben tartozik). III. főrésze a dologjogot tárgyalja. A munka hasznavehetoségét lényegesen emeli egy nagy gonddal szerkesztett betüsoros tárgymutató. A munka kiállítása díszes és becsületére válik a kiadónak, aki az ily munka kiadásával szolgálatot tett az összes jogászközönségnek. r. /. Magyar házassági jog. Irta Re i n e r János dr. budapesti egyetemi rkv. tanár. Első füzet. Budapest, 1904. Franklin társulat. Ára 4 K. 50 f. A munka befejezése után arra bővebben vissza íognnk térni. Judikatura, íelsőbiróságaink elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Kiadja a Magyar Jogász-Ujság szerkesztője. I. évf. I. kötet. Budapest, 1904. Ara 4 K. A jogesetek gondos kiválasztása és feldolgozása e gyűjteményt kiválóan haszná hatóvá teszi. A vaskos kötet tartalmazza a magánjog, törvénykezés és szervezet, a hiteltörvények és a büntetőjog köréből vett 415 jogesetet. Egy terjedelmes névmutató mutatja a szóban levő törvény vonatkozó § ait és az illető határozatnak a gyűjteményben viselt sorszámát. Evvel a gyűjteménnyel a4-ik judikaturagyüjtemény indult meg; attól tartunk, hogy kicsit sok lesz a jóból. Jogászközönségünk befogadó képessége nem tart mindig lépést a könyvpiacon megjelenő, bár még oly kiváló irodalmi termékekkel. A gyakorló orvos szerepe a jogszolgáltatásban. Irta dr. Szigeti Gusztáv. Budapest, 1904. Dobrowszky és Franké kiadása. Ára 4 K. A lapunkban megjelent cikkei után is előnyösen ismert szerző a jelen munkájában, több esetben adott ellenőrző orvosszakértői véleményét az egészség és élet elleni bűntényekben — számszerint hatot; továbbá orvosszakértői véleményeit polgári perekben — számszerint 8-cat — teszi közzé. A bünügyekbeli ellenőrző, orvosi szakértői igénybevétel alapul az 1896. évi XXXIII. t.-cikken. Ez adja meg a terheltnek is az igazság kutatása közben a rendelkezési lehetőséget mindazon segédeszközökkel, melyek az ő részéről a tényállás megállapításához szükségesek. E t.-ciéletbeléptéig ezen fontos jogot csakis az államhatalom, sokszor a terhelt érdekének háttérbe szorulásával gyakorolta. A haladás e téren tehát kétségbevonhatlan. De a magánjog terén is fontos szerepet játszik a szakértői vélemény, kivált kártérítési perekben testi sérülés okából, továbbá a beszámithatóság kérdésében, végrendelet — érvénytelenítési pt rekben, válópereknél a válóokot képező sérülés keletkezése, eredete tárgyában stb. stb. A gyakorlati életben lépten-nyomon fordulnak elő oly esetek, melyek perre és az orvosszakértő igénybevételére alkalmat szolgállatnak. Erre hivja fel szerző az érdekelt körök figyelmét és a közölt szakvéleményekkel hű képét nyújtja annak, hogy mit várhatunk .az, ügyes szakértőtől és hogy mennyire szükséges sok esetben annak igénybevétele. A munkát bevezeti egy jól irt tanulmány ,az orvosszakértő szerepéről a büntető bíróságnál. Vegyesek. Ügyvédi kamarai közlöny. Egy mélyen érzett szükséglethiánynak megfelelve, a budapesti ügyvédi kamara is a lapkiadók sorába lépett. Eddig ugyan valamennyi szaklap a legnagyobb készséggel és díjmentesen közölte a kamara összes hivatalos és reklám-közleményeit, — de ez ugylátszik nem volt elég a kamara ambiciózus választmányának. Saját közlönyre is volt szüksége, hogy a kölcsönös tömjénezés annál sikeresebben folyhasson. Már a Közlöny első számának, dr. Pap József kamarai titkár és szerkesztő tollából származó ;Tájékoztató»-ja is kilátásba helyezi, hogy itt nem egy hivatalos közlemények és unalmas jelentések lerakodó helyéül szolgáló hivatalos lappal, hanem egy lassankint fejlődő szakközlönnyel lesz dolgunk, mely a kamarai tagok pénzén konkurrenciát akar csinálni a megjelenő szaklapoknak, azoknak amugyis nehéz helyzetét teljesen lehetetlenné tenni. Újdonság az előttünk fekvő első számban csupán a fegyelmi bíróság határozatainak közlése — amely részünkről a kamaránál a szaklapok részére ismételve, de mindig hiába megsürgettetett. Hjah, szükség volt az uj közlönyt valami újdonsággal útnak bocsátani, hogy a kamara tagjainak figyelme a legutóbbi ügyvédvizsgálóbizottsági — közmegbotránkozást és gunykacajt keltett — választásoktól eltereltessék. A római imperátorok *panem et circensest> adtak a háborgó népnek. Mi is — bár igen gyenge circensest kapunk, hogy a választmány caliquid fecisse videatur*. r. I. A mintabiróság. A m. kir. igazságügyminiszter 1903. évi 6,161/1. M. IV. számú rendeletében szószerint igy szól: <a hajdúszoboszlói kir jbiróságnál a kimutatás évében, vagyis 1902-ben elért mintaszerű rend, a személyzet buzgalmának dicséretes tanúbizonyságát adja.* Az elmúlt, 1903. évi elnöki felügyeleti vizsgálat kiemelte, hogy a tapasztalt rend és a bíróság színvonalának állandó fönntartása érdeme a bíróság vezetőjének, a bíráknak és kezelőszemélyzetnek. Az 1903. évi ügyforgalmi statisztika eredménye minden tekintetben igazolják e dicséreteket s mintabirósággá emelik a hajdúszoboszlói kir. járásbíróságot, melynél 1903. évben Sp. 356, Eg. 34, Fh. 438, Fm. 16, Ö. 170, Öb. 22, A. 2, V. 303, U. 74, Pv. 121, B. 365, vb. 5, Bm. 43, Bv. 76, Telekkönyvi 3,445 ügy, összesen5,462 ügy érkezett, melyből Sp. 9, Ö. 25. Öb. 4, V. 62, Pv. 2, B. 2, Bm. 2, Bv. 2, Tkv. 15 ügy, összesen tehát 123 ügy maradt. A 2,70i telekkönyvi bevezetés mind foganatosítva lett, leírásnál, kiadmányozásnál hátralék nincs. A felsőbíróságok teljes ülése. A budapesti ítélőtábla és a királyi Kúria szokásához híven f. hó 5-én tartotta meg évi teljes ülését, amelyben beszámolva az elmúlt év ügyforgalmáról, a különböző szakosztályok számára szükséges választásokat ejtették meg: A királyi tábla dísztermében Oberschall Adolf elnök délelőtt tíz órakor az ülést megnyitván, a vezetése alatt álló bíróság ügyforgalmát a következőkben ismertette: Polgári ügydarab 10,743 várt elintézésre, vagyis 117 tel kevesebb, mint az előző évben. Elintéztek 8,737 darabot, vagyis 87-tel kevesebbet, mint tavaly. Hátralék 2,006 darab maradt, vagyis 30-cal kevesebb, mint a mult évben. Kereskedelmi és váltó-ügydarab 3,413 volt, vagyis 492-vel kevesebb a tavalyinál, ebből földolgoztak 173 darabot, hátralék maradt 573 darab, a mult évinél 219-cel kevesebb. Sommás felülvizsg. ügydarab 876 volt, 101-gyel több, mint tavaly, közülök elintéztek 653-at, 53-mal többet a mult évinél. Hátralék 223 maradt, 68-al több, mint tavaly. A büntető ügydarabok száma 3,207-re rúgott, 210 zel kevesebb a tavalyinál, földolgoztak 2,843-at, tehát 258-cal kevesebbet, mint a mult évben. Hátralék 462 maradt, a tavalyinál 48-cal kevesebb. Ugy a polgári, mint a büntető ügyek menete elég kedvező, az utóbbinál a hátralék feldolgozása 8—9 hetet kiván mindössze. V gül sorsolás utján, a fegyelmi bíróságba a következőket választották: Rendes tagokul: B uc z Lajost, I s t v á n f y Lajost, Zöld Adorjánt, H u c h n o r Viktort. Póttagokul: Nyeviczkey Antalt, D e v i c h Lászlót, Ligetkuty Ivánt. Az alapitváiiyi bizottságba az eddigi tagokat választották meg újra. A Kúria elsőemeleti dísztermében Szabó Miklós elnök" lete alatt folyt le a teljes ülés. Mindenekelőtt az ügyforgalmat a következőkben ismertette: Polgári ügy 13,520 volt, vagyis 1,839-cel több, mint az előző évben. Elintéztek belőle 8,437 darabot, 336tal többet, mint tavaly. Hátralék 5,083, 1,243- több a mult évinél. Kereskedelmi és váltó 2,525 volt, 257-tel több, mint az előző évben. Elintéztek 1,741-gyet, 23-al többet, mint tavaly. Hátralék 1,054, vagyis 234-gyel több, mint az előző évben. Úrbéri ügy 1.6 várt elintézésre, 4-gyel több a tavalyinál. E intéztek belőlük 120-at, vagyis 6-nál többet. Hátralék 6, 2-vel kevesebb, mint tavaly. Felülvizsg. ügy 1,105 volt elintézendő, vagyis 131-gyei több az előző évinél. Elintéztek 797 darabot, 72-ve! többet a tavalyinál. Hátralék 308, 59-ceí több mint tavaly volt. Büntetőügy 11,970, vagyis a mult évinél 644 volt. Földolgoztak belőle 10,489-et, 77tel kevesebbet mint tavaly. Hátralék 1,481 maradt, 133 al több mint a mult évben. Fegyelmi ügy 958 volt, 207-tel több mint tavaly, 858-cat, vagyis a tavalyinál 268-tel többet intéztek el belőlük. Hátralék 100, vagyis hatvannal kevesebb, mint az előző évben. Képviselőválasztási ügy 357, vagyis 611-gyel kevesebb érkezett. Ebből 353-at intéztek el, 614-gyel kevesebbet, mint tavaly. Hátralék 4 maradt, 3-al több mint tavaly. Összesen 30,561 ügydarab volt, 1,183-al több mint tavaly. Ezekből 22,525 darabot intéztek el, vagyis 427-tel kevesebbet mint tavaly. Hátramaradt 8,036 darab, 1,610-zel több az előző évinél. A kisebb fegyelmi tanácsba sorsolás utján a következő bírákat választották be: Rendes tagokul: Tóth Gerö't, Somogyi Mihályt, Naményi Józsefet, Mezei Jánost, Balassovich Józsefet, Jonesku Istvánt. Póltagokul: Major Kálmánt, Fráter Imrét, Sáros i-Szabó Lászlót, T a r n a i Jánost, Szent-Imrey Jenőt, Kársa Lászlót. A nagyobb fegyelmi tanácsban: Rendes tagok lettek: Dogarin Tamás, Szász Dines. Mezei Albert, Zsigmondovi c s Mihály, V a 1 k a y Bertalan, Zsembery Kálmán, B e c k Hugó, Grecsák Károly. Póttagok: Podhorányi Gyula, K o v á c s Béla, Uhlyarik Gedeon, Hűvös Károly, F i 111 e r Imre, P o p u József, Vaszi lievics Vazul, B e n e Kálmán. A peticionális tanácsból sorshúzás utján kiléptek: Losonc z y Ödön, Nagy Sándor, Z a c h á r Emil, V a v r i k Béla, E i t tler Emil rendes tagok és póttagok, a kiknek helyeit titkos szavazással fogják betölteni. Szakújságból politikai lap. Szokatlanul ünnepli meg a Biztosítási és Közgazdasági Lapok a 10-ik évfordulót. A lap ugyanis újévtől kezdve politikai hetilappá alakul, s a közgazdasági téren a külön vámterület és a nemzeti függetlenség hive lesz. PALUU KttZftn TÁMM^O *"OMOAl* nif>*ft<TI«.