A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 24. szám - Török jogszolgáltatás

A J érintse. Az országos vizsgáló-bizottság s az egyes vizgáló-bizottságok megalakítására nézve az ügyvédi kar kívánságait megfontolás tárgyává teszi. A tanácskozások befejeztével Szivák Imre dr., a budapesti ügyvédi kamara s az ügyvédi kar nevében megköszönte a miniszter előzékenységét, aki a fontos javaslat előkészítésébe az ügyvédi kart is bevonta, amely lelkesedéssel és hálával fogja majd támogatni a törvény végrehajtását. P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter köszönettel fogadta e kijelentést, hangsúlyozva, hogy az ügyvédek ama óhajainak, amelyek a javaslat főcéljával összeegyeztethetők, mindig kész eleget tenni. Külföld. Török jogszolgáltatás. Az 1849, 18(50, 1870, 1871 és 1879, valamint a legújabb reformok alapján kijejtett török bírósági szervezetet Lers Vilmosnak: «A konzuli bíráskodás* cimü, általunk már más helyütt méltatott tanulmánya alapján a következőkben ismertetjük. Tesszük ezt annál szivesebben, mert szerző észleletei autopsián alapulnak. O a helyszínén járt és alkalma volt — nagykövelünk ajánlata folytán,— egy dragoman kalauzolása mellett, a tidzsaret előtti tárgyalásokon, sőt a bíróság zárt tanácskozásain is részt vehetni. «Nizám-biróság»-nak nevezi a török az uj birói forumokat, ellentétben a régi, egyházi jellegű «seriát» bírósággal. A házassági, család- és örökjogi ügyek, (tehát a hagyatéki eljárás is), a «vakuí> (egyházi, alapítványi és bizonyos büntető ügyek), most is a seriát-biráskodás alá tartoznak. A nizám-biróságokat az 1879. június 18-iki törvény újjászervezte; polgári, büntető és kereskedelmi bíróságokat létesített és a békebiróságokat behozta. Meghatározza a bíróságok székhelyét, a bírák személyi kellékeit, rangviszonyait, a bíróságok hatáskörét, illetékességét és a felebbvitel menetét. A szervezet létesiti az u. n. polgári tszékeket, (melyek egy polgári és egy büntető osztályból állanak) és a kereskedelmi tszéket. A polgári «hukuk» bíróság magával szemben találja ugy a katonai, mint a seriát-biróságot. Kimondotta az idézett reformtörvény a bíróságok függetlenségét ís ugy a tárgyalásoknál, mint az ítélethozatalnál; a politikai hatóságok «mudzsibindse>, vagyis jóváhagyása a bíróság ítéletének, ezzel véget ért. A bírák többé sem felsőbb fórum, sem az igazságügyministerium részéről nem befolyásolhatók a hatáskörükbe tartozó ügyek elintézésében. Az idézett «Teskilát» törvény még a birák elmozdithatlanságát és sérthetetlenségét is biztosítja. Az igazságügyminiszterium mégis az utazgató igazságügyi felügyelők utján (adlie müfettisleri) felügyeletet gyakorol. Az igazságügyministerium jogalkotó ereje kiterjed általános magyarázó rendeletek (tahrirat-i umumije) kibocsátására, melyek a bíróságokra nézve kötelezők. Uj törvények alkotása ellenben az államtanács (surái devlet) törvénykezési osztályának van fentartva. Felsőbb bíróságok dötvényei az alsóbiróságokra nézve nem kötelezők. A «Teskilát» törvény az eddigi egyes bíróságokat kollegiális bíróságokká alakította át, következő fokozatokkal: a) Első folyamodásu törvényszék (kázá bedajet mahkemeszi) minden járásban. Ha a járás a vilajet (tartomány) székhelye, akkor fővárosi, ha a járás a kerületi székhely, akkor kerületi bíróság címét viseli. A kázá-biróságok az 5,000 piaszteren aluli ügyekben, ingatlanoknál évi legfeljebb 500 piaszter hozadékra irányuló perekben, fölebbezés kizárásával véglegesen ítélnek. Ha a perérdek összege a keresetben nem volt kitéve, az ítélet felebbezhető. Többnyire egy elnök (reisz) és 2 ülnökbő' (ázá) áll és ugy polgári mint büntető ügyekben ítélkezik. A perek nagyobb számával rendelkező tszéknél 2 tanács — egy polgári (hukuk daireszi) és egy büntető (dsezá daireszi) kamara működik. Az administrativ ügyeket az ily tszéknél mindig a polgári ügyek élén álló első elnök (reisz-i evvel) vezeti; ez mindig az egyházi birák (hakim-i sériler) sorából való. Az ülnökök egyike mohammedán, a másik nem mohammedán. Konstantinápolyban 3 ily I. folyamodásu törvényszék működik: Stambul, Pera és Szkutariban, utóbbi csak egy kamarával. b) Kereskedelmi törvényszékek. Hyen létezik a legtöbb vilajet-fővárosban, de némely szandzsák (kerület)jfohelyén is. Hatáskörük az alperes részéről keresk. jogügyleteket képező ügyekre terjed ki, továbbá a csődökre. Ha csak egy kamarát képeznek, 1 elnök, 2 állandó és 4 időleges tagból állanak; ha pedig két kamarájuk van (tengerparti városokban, ahol tengerjogi ügyek is elbirálandók), akkor az elnökön és helyettesén kívül 2—2 állandó (ázái dáimé) és 2—2 a keresk. kamarák által választott időleges tagból (ázá-i muvvakate) állanak, kik azonban csak votum consultativummal bírnak. Ahol nincs keresk. tszék, ott a hukukbiróságok — két keresk. ülnök részvétele mellett, — mint keresk. tszékek működnek. Ha a keresk. tszékeknek török alattvaló és idegenek közti perekben kell itélkezniök, akkor a két keresk. ülnök az illető konsulatus által lesz kijelölve és ezek szavazati joggal is bírnak. Az igy összetett tszék címe vegyes bíróság (mahkeme-i tidzsaret muchtelit medzsliszi). A vegyes perekre (muchtelit dáválár) nézve a bíróság hatásköre kibővül és kiterjed az 1,000 piasztert meghaladó, nem szorosan keresk. perekre is. Ingatlanokra vonatkozó perek azonban, a bérleti és haszonbérletieket is ide értve — kizárólag, az összegre való tekintet nélkül is, a rendes bíróságok elé tartoznak, — tehát még akkor is, ha mindkét fél idegen alattvaló (1867 június 18-iki tv.). Nem vegyes a bíróság összeállítása (tehát idegen ülnökök nem szerepelnek,) ha oly keresk. társaságról van szó, melyben török és idegen tagok fordulnak elő. Mindazonáltal a tárgyalásra az idegen érdekelt fél dragomanja lesz meghiva. Ki az a dragoman, aki az ottoman hatóságok, sot a porta irányában igen nagy szerepet visz? Távolról sem egyszerű fordító vagy tolmács, hanem valósággal diplomáciai missziót végző bizalmi egyén, s egvben jogtanácsos, közigazgatási szerv. A török alattvaló csődjének tárgyalásánál a dragoman nincs jelen, még ha idegen csődhitelezői is vannak; viszont az idegen polgárok csődügyeit saját konsulátusuk bonyolítja le. Vegyes pereknek a keresk. tszékek előtti tárgyalásánál a dragoman rendesen jelen van. Konstantinápolyban a keresK. tszék 3 kamarából áll; az első (birindzsi tidzsaret) a vegyes perekkel; a második (íkindzsi tidzsaret) kizárólag a török polgárok pereivel; a harmadik (bahrie mahkemeszi) a tengerjogi perekkel foglalkozik, ugy a törökökével, mint a vegyesekkel. Ezen biróság elsőfokú a helybeli keresk. perekre, II. fokú az ország tszékei által eldöntött keresk. perekre nézve. Az első kamara a felek nyelvéhez alkalmazkodik^ — esetleg tolmács igénybevételével; az ítélethozatalt megelőző bírói tanácskozás nyelve azonban francia. A hét minden egyes napján más-más állambeliek pereit tűzik ki; az osztrák-magyar napa szerda. c) Főtörvényszék (isztináf mahkemeszi) minden vilajetnek székhelyén áll fenn. Két-két kamarára: polgári és büntetőre válnak. Az előbbinek élén álló és egyházi biró rangjában álló elnök egyúttal a tszék vezetője (reiss-i evvel); a 2-ik kamarának élén nizám-biró (reiss-i-száni) áll. Felebbviteli fóruma az I. fokú törvényszékek polgári ügyeinek és a hatáskörükbe utalt vétségeknek. Jelentékenyebb büntettek és vétségek felett első fokban ítél. Minden kamarának négy birája van, ebből kettő fizetéses (muvakkaf) és két tiszteletbeli (fahri); ezeket a vali, az igazságügyi kerületi felügyelő és a főtörvényszék elnöke három évenként hatjával válasziják a vilajet legtekintélyesebb és legmegbízhatóbb egyénei közül, — minden évre 2—2 esik. A 4—4 biró közül 2—2 mohamedán. A tiszteletbeli birák egyenlő jogokkal bírnak a rendes bírákkal. A konstantinápolyi főtörvényszék 4 kamarával bír, 2 büntető, 1 polgári és 1 kereskedelmivel. A büntető kamarák egyike a felebbviteli fórum vétségeknél, másika a Konstantinápolyban elkövetett súlyosabb büntettek és vétségek felett első fokban ítél. A vilajeti főtörvényszék hatásköre kiterjed azon felebbvitelekre, melyek a tartományon belüli kerületi törvényszékek (liva bedajet mahkemeszi) és a járási tszékek (merkez-i vilajet bedajet mahkemeszi) által felterjesztetnek. A liva székhelyén levő liva bedajet mahkemeszi mint keresk. törvényszék által hozott Ítéletek felebbvitelben a vilajet székhelyén levő keresk. tszékek elé terjesztetnek. Ilyenek nem létében az ugyanottani tartományi főtörvényszékhez. A vilajet-székhelyeken lévő keresk. tszékek felebbviteli fóruma a konstantinápolyi főtszék keresk. kamarája és éppúgy a konstantinápolyi I. fokú keresk. törvényszékek Ítéleteire nézve. Ezen szabály nem áll a vegyes perek tekintetében! A járásitszékek (kázá mahkemeszi) felebbviteli fóruma a liva székhelyén lévő tvszék (liva mahkemeszi). Ez utóbbi tehát vegyes fokozatú. I. fokú a saját járására nézve, II. fokú a livában létező kázák tszékeire nézve. Áll ez a keresk. perekre nézve is, melyekben a kázá tszék ítélt. A vegyes perekben a felebbvitel menete egészen elütő. A felebbezés itt mindenkor a konstantinápolyi I. fokú keresk. tszék I. kamarája elé megyén. Ennek Ítélete pedig inapellabilis. d) A legfelsőbb biróság (mahkeme-i temjiz) 3 kamarára oszlik: a polgárira (hukuk daireszi), a büntetőre (dsezá daireszi) és az isztida daireszi-e, mely úgyszólván az első 2 kamara iktató hivatala, de maga határoz a biróság hatásköre és illetősége fölött; a beadványokat ellogadja vagy visszautasítja, figyel a határidőkbelartására nézve és némileg semmisségi panaszok felett is ítélkezik. ^ Ezeken felül létezik még a községi bíráskodás. A falu-, községekben a vének tanácsa (ichtiai medzsliszi), a nahijékben (ennek nincs kellő aequivalense a mi közigazgatásunkban; ez a török közigazgatás legalsó egysége, élén áll a müdir, a falvak a nahije töredékes részei, a városok pedig oly részekre, — mahale — oszlanak, melyek a nahijekkel egy vonalon állanak. A müdir rendelkezik a falusi bíróval: (muktár), — a nahijek tanácsa (nahije medzsliszi), mely a főközségben székel, bíráskodik. Jóllehet azokat a törvény békéltető hivataloknak nevezi, az ezek előtt kötött egyezségek birói egyezségek jellegével birnak, — mégis bírósági jellegük is van, mert a 150 piaszteren aluli ügyekben felebbezés kizárásával ítélkeznek. A pénzértékben ki nem fejezhető ügyek nem tartoznak eléjük. Véghatározatuk azonban csak végzésnek (karár) és nem ítéletnek neveztetik. Bizonyos kihágások felett is Ítélkeznek. A ser iát (egyházi) bíróságok a muzulmánok személyjogi