A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 23. szám - A francia ügyvédi karról

184 'A JOG felfüggesztés, melynek tartama azonban egy évet meg nem haladhat és végül d) a lajstromból való kitörlés (radiation). A francia ügyvédjelöltnek, született franciának kell lennie, három éves tanfolyamot kell elvégezni valamelyik elismert jogi iskolán, mely tanfolyamot 16 éves korának teljes betöltése után kezdheti meg s aztán oklevelet kell szereznie, mint licenc ié Tü-ndroit. Ezt a diplomát be kell mutatni a reá nézve illetékes procureur-généralnak; majd a bíróság előtt le kell tennie az előirt esküt a törvény iránti engelmességre; — ez megtörténvén, neve a lajstromba bevezettetik s oklevele hitelesíttetik, mi által, mint «Stage> képesítve lesz az ügyvédi gyakorlat megkezdésére. Miután 3 éven keresztül stagiaire volt, megnyeri a képesítettségét arra, hogy a tableau-ba, vagyis az ügyvédek névjegyzékébe bevezettessék s ez által kész és önálló ügyvéddé legyen, azonban bejegyeztetése kizárólag a Conieil de Discipline-től függ. Zsoldos Benő, zombori kir. törvényszéki aljegyző. Irodalom. Megjelentek: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 190i-. január és február havában tartott vita. Baumgarten Nándor dr., Ballai Lajos dr., P o ó r Jakab, B a c k Frigyes dr., Bokor Gusztáv dr., Márkus Dezső dr., R ó t h Pál dr., Szterény i József és Szakolczai Árpád dr. előadásaival., Budapest, 1904. Ara 1 kor. 50 fillér. (A Magyar Jogászegyleti Értekezések 236. száma.) A természetes apa gyermektartási kötelességéről. Irta K o c s á n János, kisjenői kit. albiró. Budapest, 1904. A Magyar Jogászujság kiadóhivatala. Ára 1 kor. 20 fillér. Reflexiók a háborúról. Felolvasás. Irta Szakolczai Árpád dr. Ifj. N a g e 1 Ottó, Budapest. Ára 40 fillér. Vegyesek. Hatáskör megállapítása tanítónak a hivatali előde által felvett járandóság visszatérítése iránt indított ügyében. A kir. minisztérium V. N.-nak L. L K. ellen tanitói javadalmazás visszatérítése iránti peréből a ra.-i kir. járásbíróság és E. vármegye közigazgatási bizottsága között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1904. évi január hó 9-ik napján tartott tanácsában az 1869 : IV. t-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, a következőképen ha tározott: Ebben az ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokolás: V. N. b.-i kántortanító a m.-i kir. járásbírósághoz 1897. évi december hó 30-án 5,481/97. szám alatt beadott keresetében előadta, hogy L. L. K. volt b.-i, ezidőszerint i.-i róm. kath. kántortanító 1991. évi október hó 5-én O-ra kántortanítóvá megválasztatván, helyét B.-n a felperes foglalta el 1891. évi november hó 1-én; az alperes azonban nemcsak az őt illetett kántortanitói javadalmazást szedte be B.-n, hanem a felperest 1891. évi április hó 24-től 1891. évi szeptember 29-ig illető részeket is, amelyek a keresetlevélhez csatolt esperesi iskolaszéki hiteles megállapítás szerint 163 frt 03 krra rúgnak, és miután az alperes ezt neki visszatéríteni vonakodik, kérte a felperes az alperesnek ebben a tőkében és járulékaiban marasztalását. A kir. járásbíróság a per érdemének tárgyalása után 1899. évi,;4«gusztus,'hó 22-én 1896. Sp. í, 289/5. szám alatt hozott végzésében az~'eljárást .hivatalból megszüntette, mert a per tárgya kántortanítói -javadalmazásnak az előd és utód közötti megosztása, -az ezen kérdésben felmerülhető viták elintézése pedig az 1876. évi VI. t.-c. 30. § ának és az 1896. évi XXVI. t.-c. 51. §-ának 2. pontja szerint a közigazgatási útra tartozik. V. N. ezután E.-megye p.-i járásának főszolgabirájához fordult panaszával, aki 1900. évi október hó 24-én 7,177. szám alatt hozott határozatával L. K.-t 311 korona 06 fillér illetménynek és járulékainak megfizetésére kötelezte is. E. megye alispánja azonban 1900. évi december hó 24-én 14,477. szám alatt a főszolgabíró határozatát megsemmisítette, mert a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek az iratok közt fekvő 35,398/1899. számú rendelete a közigazgatási hatóságok illetékességét elismerte ugyan de a kérelem elbírálását első fokon a közigazgatási bizottság hatáskörébe (1876:VI. t.-c. 30. §.) utalta. A vármegye közigazgatási bizottsága 1901. évi július hó 9-én 680/901. szám alatt hozott határozatával az alispáni határozatot megváltoztatta, mert az 1876: VI. t.-c. 30. §-a a tanitói fizetések kiszolgáltatása körűi felmerült kérdések eisőfoku elintézését a közigazgatási járási közegekre bizza; de megváltoztatta a főszolgabíró határozatát is és V. N.t igényeinek érvényesítésével a polgári per útjára utasította, mert ez az ügy nem a tanitói fizetés kiszolgáltatását, hanem egymás után következő két tanító között a járandóság arányának megállapítását tárgyazza, az ez iránti kérdések vizsgálata és eldöntése pedig birói útra tartozik. E szerint a m.-i kir. járásbíróság és E. vármegye közigazgatási bizottsága között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéséül a bíróság hatáskörét kellett megállapítani a következő indokokból. Igaz ugyan, hogy a tanitói járandóságnak az iskolafenntarPA1LM »É8ZVÉNYTAMA«/10 NYOMDÁJA 8UOAPE6TEN. tóktól behajtását az 1876: VI. t.-c. 30. §-a és az 1893: XXVI. t.-c. 7. §-a közigazgatási útra utalja és ehhez képest közigazgatási útra tartoznék az eljárás akkor, ha V. N. tanitói járandóságának kiadását az iskolafentartóktól követelné: azonban ebben az esetben V. N. nem tanitói járandóságának kiadását az iskolafentartóktól, hanem a L. K. által állítólag az ő kárára jogtalanul felvett járandóság megtérítését L. K.-tól követeli. Ez utóbbi követelés pedig akár saját jogán jogtalan gazdagodás címén, akár az iskolafentartók jogán az általuk kiszolgáltatott és .L. K. által jogalap nélkül visszatartott járandóság visszatérítése címén érvényesítheti azt V. N. — magánjogi követelés és mint ilyen tekintettel arra is, hogy e vissakövetelés érvényesítését sem az, idézett törvények, sem más törvény a közigazgatási hatáskörbe nem utasítja, birói útra tartozik. (1,306/1904. I. M. sz.) Hatáskör megállapítása jogtalan mezei legeltetés miatt, a panaszlott megbüntetésének kívánása nélkül, a t örvényes kárdij megfizetése iránt indított ügyben. A kir. minisztérium G. H -nak F. A. és társai elleni ügyéből a n.-szi kir. járásbíróság és U. vármegye t-i járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét 1903. évi december hó 13-ik napján tartott taná, csában az 1868:IV. t.-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vevénkövetkező határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: G. H. f-i lakos U.-vármegye t-i járásának főszolgabirájához 1902. évi augusztus hó 25-én 8,964. szám alatt beadott kérvényében azt adta elő, hogy F. A. és több társa f-i lakosok az ő legelőjére a csordát kihajtották és neki 40 koronát meghaladó kárt okoztak, kérte őket minden darab marha után a kárdijban elmarasztalni. A főszolgabíró a kérvényt az 1902. évi augusztus hó 27-én 8,964/902. szám alatt R. község elöljáróságának küldötte meg, mert a vádlottak megbüntetése nem kéretvén, csak kisebb polgári peres eljárásról lehet szó és az okozott kár össze nem számitható. A községi elöljáróság az 1903. évi június hó 24-én 2,221. szám alatt hozott ítéletével a felperest keresetével elutasította s miután a felperes az ítélet ellen felebbezést jelentett be, az ügyet a n-i kir. járásbírósághoz terjesztette fel. A kir. járásbíróság az 1903. évi július hó 3-án 1903. Sp. I. 190/1. szám alatt hozott végzésével, minthogy a panaszos nem meghatározott összegnek, hanem kifejezetten kárdijnak megfizetésében kérte a kártevőket marasztalni, mely kérelem előterjesztése az 1894: XII. t.-c. szerinti eljárást foglalja magában; minthogy továbbá a felek közt elsősorban a közös legeltetés mikénti természete volna meghatározandó s az ez iránybani eljárás közigazgatási uton történik: az iratokat illetékes eljárás végett a főszolgabíróhoz küldötte át. A főszolgabíró 1903. évi augusztus hó 8-án 3,404/903. szám alatt hozott határozatával az ügyet visszaküldötte a kir. járásbíróságnak, mert a panaszos a panaszlottak megbüntetését nem kívánja s így ez az ügy a mezőrendőri kihágás keretében el nem bírálható, hanem csak kártérítési szempontból a polgári bíróság által. E szerint a n-i kir. járásbíróság és U. vármegye t-i járásának főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel. Minthogy a károsult fél indítványára üldözendő mezőrendőri kihágással okozott kárnak megtérítése felöl az 1894: XII. t.-c. 103., 108. és 109. §§-ainak egybevetéséből kitünőleg csak a kihágási eljárás keretében, mint kihágási biró határozhat a közigazga tási hatóság; minthogy ebben az esetben a károsult fél a büntetés iránt indítványt nem terjesztett elő és igy kihágási eljárás nem indíttatott; minthogy a felperes követelése e szerint tisztán magánjogi természetű és annak ilyen természetén nem változtat az, hogy a károsult fél nem az okozott kárnak becsüszerinti megtérítését, hanem a törvényszerű kárdijnak a megítélését kéri: minthogy végül ebben az ügyben a községnek kisebb polgári peres ügyekben eljáró bírósága az 1877: XXII. t.-c. 14. §-a, illetve 11. §-ának 4. pontja alapján már határozott és az ügy a felperes részéről az 1877: XXII. t.-c. 25. §-a és az 1893:XVIII. t.-c. 225. §-a értelmében a járásbíróság elé vitetett: mindezeknél fogva ebben az ügyben az eljárásra a királyi fárásbiróság hatáskörét kellett megállapítani. (41,205/1903. I. M. sz.) Kúriai és táblai értesitések. Arad P. L. dr. M. Á V. — Neumann testvérek érk. 4469/901 p sz. a. elöa. Scherff, n. e. Arad S. P. dr. Braun — Csiki (4379/903, elöa. Szász) máj. 27. hh. — Bakabánya Sch. J. dr. Grnács — Talán érk, 5073/904 sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. — Debrecen B. D. dr. Szatmári — Mohácsi érk. 271 — 272/904 v. sz. a. előa. Végh n e. - Kecskemét P. S. Bence Kovács érk. 4300/904 sz. a. előa.' Somogyi n e. - MarosvásárhelySz. Sz. Gy. dr. Biró - Hankó érk. 4929/904 p. sz. a. előa. Töttössy n. e. — Szászrégen Ch A dr Keménv— Wiegner (2085/903, előa, Frink) máj. 31 hh. Ügyvédjelölt ónálló gyakorlattal, lehetőleg vidéki irodát keres. Címmel a kiadóhivatalban A szerkesztésérríélelősek : Révai Lajos dr. stiller Mor dr V., Kálmán-utca Ifi, y., Rud0lf-rakpart 3