A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 21. szám - A büntető törvénykönyv revisiójához. (Sztrájk-paragrafusok)

84 A JOO fenmaradt eme sikkasztás vétsége iránt is bizonyító eljárás teljesíttetett ugyan, de sem a költségjegyzékből sem a főtárgyalási jkvböl meg nem határozható, hogy ez valami költségbe került-e vagy sem, minthogy igenleges esetben ez a költség a kiadott utalványok alapján különválasztható: ebben a vádlott marasztalandó s annak számszerű meghatározására az elsőfokú bíróság utasítandó volt stb. Vádlott nem azt állította, hogy a főmagánvádló vádlott ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálta, tehát vádlott főmagánvádlóról oly tényt nem állított, mely valódisága esetén főmagánvádló ellen a büntető eljárás okát képezné, hanem csak azt, hogy fömvádló az ablakát betörte ; főmvadlónak ez a cselekménye pedig, meg ha valónak vétetik is, a szándék hiánya folytán nem büntethető. Az alsóbb fokú biróságok a btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazták abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett valamely büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja, és ebből fólyólag tévedésben voltak akkor is, mikor vádlottat az általuk valónak elfogadott tényállás dacára bűnösnek kimondották. A brassói kir. j bíróság mint btő. bíróság (1903. szept 17-én 1,035/3 B. sz. a.) rágalmazás vétsége miatt vádolt Cs. Andor elleni bűnügyében következőleg itélt: Cs. Andor vádlott bűnösnek mondatik ki a btkv.258. §-ban irt és a btk. 258 §. szerint minősülő rágalmazás vétségében, és ezért a btk. 258. §. alapján a btk. 91. §. alkalmazásával 3 napi fogházra és különbeni végreh. terhével fizetendő, behajthatlanság esetén 1 napi fogházra átváltoztatandó 5 K. mell. büntetésre stb. Ítéltetik, stb. Indokok: Terhelt tagadásával szemben az eskü alatt kihallgatott B. J. és D. J. tanuk egybehangzó vallomása alapján beigazolást nyert, hogy terhelt többek jelenlétében a vádlóról azt mondotta, hogy az ő ablakát betörte. Tekintve azt, hogy ezen állított tény valódiság esetén a bünv. eljárásnak okát joggal képezhetné, minthogy a btk. 127. §-a üldözi; terhelt Cs. Andor ezen cselekménye a btk. 258. §-ban irt és u. a. §. szerint minősülő rágalmazás vétség tényálladékát kimeríti, terhelt abban bűnösnek kimondandó és a fenti §. alapján büntetendő volt. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményként a felek közti ellenségeskedésbői származó izgatottság merült fel, mig súlyosítóként a büntetett előélete, stb. A brassói kir. tszék mint btő. felebbv. bíróság (1903. dec. 15-én 206/B. sz. a.) az első bíróság ítéletének a büntetés mértékére vonatkozó részét annyiban megváltoztatja, hogy a szabadságvesztés büntetést 1 napi fogházra szállítja le, egyéb részeiben azonban az első bíróság Ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: A kir. tszék az I. bíróság ítéletében megállapított tényállást, és a bűnösség megállapítására vonatkozó indokokat magáévé tette, miért is az ítéletnek vonatkozó részét helybenhagyja; a büntetés mértékére vonatkozó részét ellenben, tekintettel arra, hogy az I. bíróság ítéletében felhozott enyhítő körülményen kivül, a hasonló rugón alapuló büntetendő cselekményekre vonatkozó büntetlen előélet is enyhitő körülményként fennforog és tekintettel arra, hogy az előbbiekből kifolyólag súlyosító körülmény nem forog fenn, megváltoztatta, mert a kiszabott szabadságvesztésbüntetést a rendelkező résznek megfelelően leszáüitandónak találta stb. A m. kir. Kúria (1904. ápril 12-én 3,323. sz. a.) A semmiségi panasznak hely adatik, mindkét alsó fokú bíróság ítélete a Bp. 385. § 1. a) p. alapján, a Bp. 437. § 3. bek.-hez képest megsemmissittetik és vádlott a vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: a kir. Kúria köteles határozatát a kir. tszék. által valóknak elfogadott tényekre alapítani, rt. kir. tszék pedig azt a tényt fogadta el valónak, hogy a vádlott 1903. máj. 20. a krizbai községházán, többek jelenlétében főmagánvádlóról azt állította, hogy az ő ablakát betörte. Ez a valónak elfogadott tény a rágalmazás vétségét vagy egyáltalán valamely büntetendő cselekményt meg nem állapit, mert e szerint vádlott nem azt állította, hogy a főmagánvádló, vádlott ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálta, tehát vádlott főmvádlóról oly tényt nem állított, mely valódisága esetén főmagánvádló ellen a büntető eljárás okát képezné, hanem csak azt, hogy főmagánvádló az ablakát betörte. Főmagánvádlónak ez a cselekménye pedig, még ha valónak vételik is, a szándék hiánya folytán nem büntethető. Minthogy e szerint az alsóbb fokú biróságok a btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazták abban a kérdésben, hogy a | vád alapjául szolgáló tett valamely büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja, és ebből fólyólag tévedésben voltak akkor is, mikor vádlottat az általuk valónak elfogadott tényállás dacára bűnösnek kimondották: ennélfogva mind a két alsóbb fokú bíróság ítéletét megsemmisíteni és vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. Minthogy a kir. ügyész a vádlott feljelentésének alapjául szolgált levelet kétségkívül nyomatékos gyanuoknak tekintette sa vádat csak azért ejtette el, mivel a levélben jelzett nyugta nem volt beszerezhető, a vádtanács is az eljárást csak elegendő bizonyíték hiányából szüntette meg; ami pedig lényegesen különbözik a valótlanság megállapításától és csak annak a következtetésnek szolgálhat alapjául, hogy az alapvádban felhozott tény bizonyítása a nyomozat adataival nem mutatkozott lehetségesnek : téves tehát az a jogi megállapítás, mintha a vádlott vádja valótlannak bizonyult volna ; e nélkül pedig a vádlott cselekménye nélkülözi a gondatlanságnak vagy könnyelműségnek azt a fokát, mely az ítéletekben meghatározott bűncselekmény alanyi kellékét képezné. Az egri kir. tszék mint felebbv. btő bíróság (5,645. sz. a. 1903. szept. 7-én) hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt vádolt Sz. József elleni bűnügyében következőleg ítélt: A kir. tszék a kir. jbiróság itéletett helyben hagyja stb. (A m. kir. Kúria (1904. ápril 7-én 3,214. sz. a.) Mindkét bíróság fenn jelölt keletű és számú ítélete a Bp. 385. §. . a) p.ban foglalt okból, a Bp. 557. §-ához képest alkalmazandó 437. §. 3. bek. érteim, megsemmisíttetik; vádlott az ellene emelt vádalól a Bp. 326. §. 1. p. alapján felmentetik. Indokok: Meg van ugyan az Ítéletben állapítva, mikép vádlottnak a magánvádló elem emtlt vádja valótlannak bizonyult; de ez a tényálladékot alkotó elem ama tényekből vont következtetésre van alapítva, mikép vádlottnak T. E. ellen hamis eskü miatt emelt vádját a kir. ügyész elejtette, azt vádlott felvette, a kir. tszék vádtanácsa azonban az eljárást megszüntette és a vádlottnak e miatt használt telfolyamodását a kir. itélő tábla elutasította. Minthogy azonban a kir. ügyész indítványából kitetszőleg a vádlott leijelentésének alapjául szolgált levelet kétség kivül nyomatékos gyanuoknak tekintette s a vádat csak azért ejtette el, mivel a levélben jelzett nyugta nem volt beszerezhető, a vádtanács is az eljárást csak elegendő bizonyíték hiányából szüntette meg; a mi pedig lényegesen külömbözik a valótlanság megállapításától és csak annak a következtetésnek szolgálhat alapjául, hogy az alapvádban felhozott tény bizonyítása a nyomozat adatával nem mutatkozott lehetségesnek: téves tehát az a jogi megállapítás, mintha a vádlott vádja valótlannak bizonyult volna; e nélkül pedig a vádlott cselekménye nélkülözi a gondatlanságnak vagy könnyelműségnek azt a fokát, mely az Ítéletben meghatározott bűncselekmény alanyi kellékét képezné. Miért is vádlottat fel kellett az ellene emelt vád alól menteni. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknel Marossy Dénes váci kereskedő ellen, bej. jun. 13, fsz. jul. 12, csb. Schermann István dr., tg. Morlin Zsiga dr. — A szolnoki tszéknél Roboz Manó jászbarényi kereskedő ellen, bej. jul. 20, fsz. aug. 18, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Orbán Gábor dr. — A zombori tszéknél Mayer Alajos helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 9, fsz. jun. 30, csb. Makovyth Lajos dr., tg. Jovánovits József dr. Pályázatok : A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. máj 31 (m) Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk Erzsébetváros I. Gy. dr. Bágva—Hirsch (3106/903. előa. Szász) máj. 13. hh. — Hódság L. F dr. Hódsági tp. —Diener (1334/903) máj. 13. rendelv. — Homonna M. Gy. dr. Josefovits—Petrasovits (5070/903, előa. Oeffner) rendelv. — Kassa A. L. Feind- Bartsch érk. 939/904. p. sz. a. előa. Horváth, n. e. — Zeisler—Fleischer és Schirger érk. 510/904 v. sz. a. előa. Ludvig, n. e. — Kecskemét K. I. dr. Tóth— Kalmár érk. 2242/904 sz. a. előa. Kacskovics n. e.— Kecskemét P. S. Páli-Páli (4276/903 p.) n. e. — Bence—Kovács nem érk. — 1622/904 és 2325/904 n. e. — Kovács—Dékány érk. 3112/904 p. sz. a. előa. Frank, n. <•. — Léva N. I. dr. Török—Török érk. 5148/903 p. sz. a. előa. Scherff. n. e. — Holló—Nagy érk. 272/904 sz. a. előa. Egry n. e.Mezőkövesd R. D. dr. Sebe—Nagy (3861/903, előa. Fráter) máj 18. rhh. rmv. — Sebe—Nagy (3861/903, előa. Fráter) máj. 18. rhh. rmv. 2407/903 6697/903, 6272/903, 8581/903, 323/904 n. e. — Nagyszeben H. K. dr. Secelean—Secelean (4209/903, előa Popu) májj 13. hh. — Nagyszombat B. E. Rezsucha—Rezsucha (4798/903. el^a. Popu) máj. 15. rendelv. — Ó-becse V. A dr. Mudrinszky—Nikolics érk. 3041/904 p. sz. a, előa Vaszilievics, n. e — Pancsova P P. dr. Stamoján—Sokarda érk. 6196/903 sz. a. előa. Frink. n. e. — Siklós S. E. dr. Nasy—Kovács érk. 4615/904 p. sz. a. előa. Vermes, a kitűzés legföljebb mához egy évre várható. Szent Lőrinc — N. J. dr. Dominkó—M. Á. V. (mint egyszer már megüzentünk a számmal együtt) nem keresk. hanem polgári ügy, száma : 1059/904 p. előadója dr. Adolf, máj. 10 rmv. — Versec S. K. dr. Vizenkovics—Gábor (4942/903. előa. Oroszi) máj. 13 hh. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki már teljesen önállóan végzi az ügyvédi teendőket s a német és román nyel vet is érti, azonnal beléphet Hegyesi Benő dr. ügyvédi irodájába, Karánsebesen. Jogilag képzett, bonyolult telekkönyvi és hagyatéki ügyekben szívesen dolgozó egyén. írnoki minőségben ügyvédi vagy közjegyzői irodában, azonnali belépés mellett, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLAS RÉ8ZV6NY TÁRSASÁG NYOMDÁM BUOAP66TEM.