A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 20. szám - Sajtóeljárásunk s annak fejlődése. Folytatás

160 A JOG fogják azon várakozásokat, melyekkel a gyakorlattal foglalkozó jogászvilág e mű befejezésének eléje néz. Telekkönyvi Mintatár. Javított és bővített második kiadás. írták Sági János és Vajda Adolf. Kiadja az Országos Központi Községi Nyomda-részvénytársaság. Ara 12 korona. A két kötetes munka 63 ív, vagyis több mint 1,000 oldal. Az első kötet könyv, a második pedig 23 telekkönyvnek ötödfélszáz bejegyzést tartalmazó hü utánzatú mintái keresztkötés alatt. Az első kötet megmagyarázza e minták minden egyes sorát, a bejegyzések jelentőségét. Bemutatja a telekkönyvi rendtartást. A rendtartás szövege között zárjelben hivatkozik a telekkönyvi minták ama bejegyzéseire, melyek a rendtartás illető részein alapulnak. A ténylegés birtokos tulajdonjogának bejegyzését és a telekkönyvi bejegyzések helyesbítését célzó eljárásra vonatkozó szövevényes négy törvény szinte elszédítő paragrafus-halmazainak egyszerű idézése helyett, ügyes irálylyal, népszerű modorban azoknak érthetőbbé, ismertebbé tételére törekszik, hogy a nagy előnyöket nyújtó eljárást megkedveltesse, általánosabbá tegye. A könyv mindazt tartalmazza, amit a szakembereknek telekkönyvi szempontból tudniok kell. Megjelentek: Észrevételek a Tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira. Katon a Mór dr. egyetemi tanár előadása a Magyar Jogászegylet 1904. február 6-iki teljes ülésén, Szladits Károly dr., Almási Antal dr. és Enyiczkei Gábor felszólalásaival. Budapest, 1904. A Magyar Jogászegylet! Értekezések 234. száma. Ára 40 fillér. Az esküdtbirósági rendszer hiányai. Irca és a Magyar Jogászegyletnek 1904 február 20-iki teljes ülésében előadta Bleuer Samu dr, Edvi Illés Károly dr, Zsiivay Leó és Bródy Ernő dr. felszólalásaival. Budapest, 1904. A Magyar Jogászegyleti Érkezések 235. száma Ara 40 fillér. Vegyesek. Helyreigazítás. Horovitz Gyula dr. eperjesi ügyvédnek lapunk 19. számában közölt cikkében a következő sajtóhibákat igazítjuk helyre : A 15. sorban: «a meglévő kívánalmakat)) helyett olvasandó : «a meglévő a kívánalmakat)), stb. A 20. sorban: «hogy biztosítékok)) helyébe jön: «hogy ezen biztosítékok.)) A második hasáb 29. sorában e helyett : «csak az okirat valódi» olvasandó : «csak az aláírás valódi.» Ugyanott alulról a 13. sorban : «erő : retotsio» áll «erős retorsioa helyett. Ha valaki a hivatalos eljárásban levő végrehajtót a szobába bezárja, ez nem képez hatóság elleni eröszakot, hanem a B. T. K. 323. §-a alá esik. A szegedi kir, járásbíróság mint büntető bíróság: K. V. P. bűnösnek mondatik ki a B. T. K. 261. §-ába ütköző s minősülő személyes szabadság megsértésének vétségében, mit az által követett e), hogy folyó évi február hó 21-ik napján F. E. hatósági végrehajtót aljas, piszkos s szemtelennek nevezte s ugyanakkor őt a szobába bezárta, honnét 8—10 perc múlva eresztette ki; ezért a B. T. K 261. §-a és 323.§-a alapján a B. T. K. 95. és 96. §-ainak felhívásával összbüntetésül az itélet foganatba vételétől számítandó három heti fogházra s a kincstár részére 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. évi XVII. t.-cikkben meghatározott célra fordítandó, behajthatatlanság esetén a B. T. K. 54. §-a alapján öt napi fogházra átvál. toztatandó 50 korona pénzbüntetésre Ítéltetik. — A szegedi kirtörvényszék mint felebbviteli büntető bíróság: K. V. P. a személyes szabadság megsértésének vétsége miatt kiszabottnak tekintett fogházbüntetés nyolc napra leszállittatik. E részletben való megváltoztatás mellett egyebekben, mellőzve a B. T. K. 95. és 96. §-aira való hivatkozást s az összbüntetésül kifejezést: a járásbíróság ítélete helybenhagyatik azzal, hogy az 50 korona pénzbüntetés vádlottia a becsületsértés miatt tekintetik kiszabottnak. — A kir. Kűria: Vádlottnak és védőjének bejelentett és indokolt semmiségi panasza folytán: A semmiségi panaszok, amennyiben azok a semmiségi panasz indokaiban a B. P. 385. § ának 1. c) pontjában megjelölt okra is kiterjesztettek, visszautasittatnak, a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított semmiségi panaszok elutasittatnak. Előterjesztés beadásának batárideje. A végrehajtási eljárásban a bírói kiküldöttnek eljárása ellen az 1881: évi LX. t.-c. 35. §-a értelmében benyújtható előterjesztés, ugy a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint az előterjesztés benyújtására jogosultsággal biró harmadik léi által a sérelmes eljárás fogana tositásától számított nyolc nap alatt adandó be, tekintet nélkül arra, hogy az illető fél az eljárásról mikor nyér tudomást f Az ezen határidőn tul beadott előterjesztés tehát mint elkésett, hivatalból visszautasítandó. Indokok: Az 1881: LX.t.-c. 35. §-ában szabályozott előterjesztést ezen szakasz rendelkezése szerint a sérelmes eljárástól számított nyolc nap alatt kell beadni. Ez a rendelkezés ugy a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint minden harmadik személy irányában, aki előterjesztési jogosultsággal bir, feltétlenül hatályos, még abban az esetben is, ha az érdekelt fél a sérelmes eljárásról a 8 napi haláridő eltelte után nyert tudomást, mert a törvény célzatával ellenkeznék, ha valamely végrehajtási cselekmény meg nem határozott ideig (esetleg az elévülési határidő beálltáig) megtámadható volna s ezáltal joghatályossága bizonytalanná válnék. Ezért a fenti értelemben kellett határozni. (Győri kir. Ítélőtábla 30. P. 1903. sz.) Fizetési meghagyáson alapuló követelés foglalása. Végrehajtást szenvedett fizetési meghagyáson alapuló követelést jelöl ki végrehajtási alapul, de a kiküldött ezt mellőzve, más tárgyakat vett bírói zár alá. Végrehajtást szenvedett a foglalás ellen előterjesztéssel élt, de elutasittatott. Sz. A. végrehajtást szenvedő előterjesztésével elutasittatik s köteleztetik P. S. végrehajtónak 6. K. diját 8 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Az iratok nevezett végrehajtónak a további eljárás végett kiadatnak. Mert a végrehajtás, helyesen foglalás hivatalból eszközöltetvén, a kijelölés joga az 1881 :LX. t.-c. 47. §-a értelmében a kiküldöttet illeti, mert a lefoglalás végett felajánlott követelés ellentmondással megtámadható fizetési meghagyáson alapulván, helyesen járt el a kiküldött, mikor annak mellőzésével más, könnyebbben értékesíthető ingóságot vett foglalás alá. (Mátészalkai kir. járásbíróság 1903. V. 496/4.) A királyi ítélőtábla a kir. járásbíróság végzését helybenhagyja az abban foglalt indokok alapján és azért, mert a lefoglalt tárgyak az 1881 :LX. t.-c. 51. §. különböző pontjaiban felsorolt és végrehajtás alá nem vonható ingóságok közé nem sorozhatok. (Debreceni kir. Ítélőtábla 311. P. 1904.) Hatáskör megállapítása hivatalos eljárásban levő pénzügyőrök megsértése miatt indított ügyben. A kir. minisztérium a G. M. s.-i lakos ellen hivatalos eljárásban levő pénzügyőri közegeknek megsértése miatt a s.-i kir. járásbíróság és S. rendőrkapitányi hivatala közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1903. évi december hó 31. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az i.-i m. kir. pénzügyőri biztos 1903, évi június hó J7-én egy pénzügyőri fővigyázó társaságában G. M. s.-i italmérőnél különféle szabálytalanságok miatt tényleirást akart felvenni. G. M. ezzel az alkalommal a pénzügyőri biztos feljelentése szerint nagy hangon azt kiabálta, hogy szégyen, ha egy pénzügyőri biztos ilyen csekélységért tényleirást akar felvenni, majd a szabályellenesen lepecsételve talált szeszes folyadékokkal telt üvegeket a földhöz vágta s ezáltal megakadályozta azt, hogy azok bűnjel gyanánt a tényleiráshoz csatoltassanak. Ugyanakkor fenhangon azt is kiabálta, hogy a pénzügyőrök őt megcsalják. Mindezek miatt a pénzügyőri biztos G. M. megbüntetését kérte. Ezt a feljelentéit az i.-i kir. ügyész saját hatáskörében való elbírálás végett a s.-i kir. járásbíróságnak küldte meg, tekintettel arra, hogy G. M. a hatósági közegek ellen sem erőszakot, sem a BTK. 167. §-ának megfelelő fenyegetést nem használt s igy csak a BTK. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéka mutatkozik megállapíthatónak. A s.-i kir. járásbíróság 1903. évi július hó 11-én 1903. B. 311/1. sz. alatt hozott végsésével a feljelentést S. város rendőrkapitányi hivatalához tette át, mert a feljelentett cselekményben a KBTK. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladékát látta fenforogni. A nevezett rendőrkapitányi hivatal 1903. évi augusztus hó 23 án 1,374/903. kih. sz. a. kelt végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, abból az indokból, hngy G. M.-nak az a kijelentése, hogy a pénzügyőrök őt megcsalják, már nem egyszerűen tiszteletlenséget képező, hanem a becsületet sértő kifejezés. Ezen tényállás alapján az eljárásra a kir. bíróság hatáskörét kellett megállapítani, mert a G. M. részéről az eljáró pénzügyőri közegekkel szemben használt az a kifejezés, hogy azok őt megcsalják, már nem pusztán tiszteletlenséget tartalmazó, hanem meggyalázó jellegű kifejezés, mint ilyen alkalmasnak látszik a BTK. 261. § ában meghatározott becsületsértés tényálladékának megállapítására, amely vétségnek az elbírálása az 1897. évi XXXIV. t c. 18. §-a által a kir. bíróság hatáskörébe van utalva (41,148/1903. I. M. sz.) Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. y., Rudolf-rakpart 3. P/MJJW Ré82víf1YTÍB»»8ÁO NYOMDÁJA BUOAPC6TBN.