A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 20. szám - Sajtóeljárásunk s annak fejlődése. Folytatás

A JOG 159 kérdésben van kifejezve. Ha tehát az esküdtek a főkérdésre, mely a hivatolt 574. §-a értelmében a közlemény tartalmát, annak megjelenése helyét, idejét; azt, hogy a vád tárgyává tett közleményért mily minőségben (szerző, felelős-szerkesztő, kiadó) felelős, sőt a vád tárgyává tett szavakat is tartalmazza, — nemmel feleltek, — valónak fogadták el vagy azt, hogy nem követte el vádlott az illető sajtóbüntettet vagy vétséget, vagy azt, hogy nem szerzője (k'adó, felelős-szerkesztő) a vádlott a közleménynek, vagy azt, hogy a kérdéses cselekmény egyáltalában nem lett elkövetve; ennélfogva a fórvényszéknek ezen verdikt alapján hozott ítéletét a Kúria meg nem változtathatja és a vádlottat el nem ítélheti. Azonban ahhoz feltétlenül joga van, hogy azt akár alaki, akár anyagi semmiségi okok alapján megsemmisítheti és uj tárgyalást rendelhet el. Ha azonban csak az ítélet hozatalakor követtetett el semmisségi ok, vagy csak a törvényszék által a törvény alkalmazása körül forog fenn anyagi semmisségi ok ez esetben a Kúria a törvényszék ítéletét megsemmisítheti és uj esküdt bírósági tárgyalás elrendelése nélkül atörvényszéket uj ítélethozatalra is utasíthatja, vagy ha lehetséges, a törvénynek megfelelő ítéletet hozhat, de csak a felmentő verdikt alapján. (Folytatása következik.) Sérelem. Igazságügyi misériák Belényesen. (Az igazságügyminiszter ur figyelmébe.) A belényesi kir. járásbitóságnál — mely egyike a legnagyobb forgalmú járásbíróságoknak az országban — hovatovább tarthatatlan állapotok fejlődtek ki. Az ügymenet minden ügyszakban lassú és általában a jogkereső közönség érdekeinek kielégítése oly nehézkes, hogy azon méltán felháborodik a nagy közönség. Minden ügyszakban, az elintézéseknél ugy, mint az elintézett ügydarabok leírásánál, minduntalan torlódás áll elő, s az elintézésre és leírásra váró ügydarabok száma napról-napra szaporodik, noha el kell ismernünk, hogy ugy a bírák mint a segédszemélyzethez tartozók fáradságot nem kímélő munkásságot fejtenek ki és kora reggeltől késő estig küzdenek a feltornyosult ügyek elintézésével. Néhány évvel ezelőtt hasonló tarthatatlan állapotok fejlődtek volt ki itten. S azon bajon akkor — öt évvel ezelőtt — azzal lett segítve némileg, hogy a birói személyzet kiegészíttetett egy 5-ik bírói állás rendszeresítésével. Azonban a megfelelő segédszemélyzet engedélyezése akkor is elmaradt s kellő számú írnoki és dijnoki személyzet mai napig sem áll rendelkezésre, ami a jogkereső közönségnek érzékeny kárára szolgál. Most pedig, miután az öt bírói állásból kettő a mult évben megüresedett, még azzal is tetéztetik az igazságtalan helyzet, hogy a megüresedett két birói állás közül az egyik mai napig sincs betöltve s betöltésérői az igazságügyi administráció — mintha még mindig ex-lex volna — hallani sem akar, dacára annak, hogy a bíróság ügyforgalma nem apadt, hanem emelkedett, aminek aztán az ügymenetben beállott oly visszaesés lett a következménye, miszerint attól tartunk, hogy az igazságszolgáltatás felmondja a szolgálatot. Avagy mit jelent az, hogy ingatlan végrehajtások és árverési kérvények elintézéséről hónapok multán nyernek értesítést a felek ? Mit jelent az, hogy a telekkönyvi kérvények hónapok multán intéztetnek el és ismét hónapok múlva nyernek telekkönyvi foganatosítást? Mit jelent az, hogy a polgári irattár — azért mert kellő személyzet nincs — felek részére délelőtt is csak egy óra alatt áll rendelkezésre ? Mit jelent az, hogy a telekkönyvtár is — azért mert nincs kellő személyzet — csakis délelőtt 10 órától 12 ig van nyitva, holott a bíróság telekkönyvi hatósága három járásbíróság és 151 község területére terjed ki, s azért gyakran megtörténik, hogy a jogkereső közönségnek nagy része,— mivel csak déltájban érkezik be hitel- és nyilvánkönyvi ügyeinek lebonyolítása végett, arra van kárhoztatva, hogy 40—50 kilométer távolságra eső községéből hasztalanul fáradott be a telekkönyvhöz, mert az délután nincs nyitva és csak különös birói engedély mellett lehet oda bejutni. Mi közvetlenül tapasztaltuk, hogy eze.i ázsiai állapotoknak nem a birói kar az oka, hanem különösen az a körülmény, hogy a mult évben megüresedett két birói állas közül az egyik betöltetlen m3radt~s az alkalmazásban levő, különben válogatott erőkből álló birói karunk nem képes az ügyforgalmat kellőleg lebonyolítani annyival inkább, mivel e vidéken, hol a földek alacsony értékénél fogva a birtokperek is általában a kir. járásbíróságok ügykörébe tartoznak, a perek már a birtokviszonyok rendezetlen voltánál fogva is. de egyéb okokból is sokkal bonyodalmasabbak és jóval több időt és nyomatékosabb birói elintézést igényelnek, mint a jobb visszonyok közt levő s rendezettebb birtokviszonyokkal is rendelkező más vidékek perei. S ezért azon hiedelemben voltunk, hogy a járásbíróság ez időszerinti vezetője, aki — megvalljuk — valósággal sok és emberfeletti munkát végez, talán ambicionálja magának azt, hogy a megkevesbedett személyzettel hozza kurrenciába a különben is általa nagyon elülve átvett bíróságot. Nehogy azonban elvégre a vezető járásbirónak ezen ambíciója a jogkereső közönség kárára váljon, interpelláltuk őt, hogy miért nem eszközli ki a betöltetlenül maradt 5-ik birói állás betöltését. Ám a vezető járásbiró arról világosított fel bennünket, hogy ő a birói állás megüresedése óta minden három hónapban tett felterjesztést az állás betöltése iránt, és ezen felterjesztése során adatokkal mutatta ki, hogy az utóbbi évben 1/6-öd részszel volt nagyobb az ügyforgalom mint akkor, midőn az igzságügyi kormány jónak látta az 5-ik birói állás rendszeresítését. Ez ügyben azonban sem helyt adó, sem elutasító rendeletet nem kapott. A dolgok ily állása mellett alólirtak mint a vidéki jogkereső közönség érdekeinek képviseletére és megóvására hivatott közegek e lap hasábjain vagyunk kénytelenek kérni az igazságügyi kormányt az itt feltárt sérelmek mielőbbi orvoslására. Szerény véleményünk szerint az igazságügyi administrációnak nagyobb súlyt kellene fektetni arra, ho^y a bíróságok vezetőinek lelkiismeretes jelentései figyelembe vétessenek és az általuk kért elkerülhetetlenül szükséges személyzet rendelkezésökre adassék. Mert a szükséges személyzet megtagadása mindenkor megbosszulja magát s a mellett mindenféle panaszokra szolgáltat okot. Már pedi^ az igazságügyi administrációnak is érdekében van az, hogy minél kevesebb panasz legyen az igazságszolgáltatás ellen. Hisszük és reméljük tehát, hogy e sorok illetékes helyen kellő visszhangra fognak találni. — Kretz Ambrus sk. ügyvéd. Cosma Gábor dr. sk. ügyvéd, Csordás János dr. sk. ügyvéd, Mandel Viktor sk. ügyvéd, Popovics Konstantin dr. sk. ügyvéd. Irodalom. Magyar Döntvénytár. Szerkeszti Grecsák Károly kúriai biró I. köt. Teljes ülési határozatok. Kiadja Politzer Zsigmond és fia Budapest. Ára kötve 12 kur. E nagyszabásúnak Ígérkező, mert 9 kötetre tervezett munkának, — melynek célja a Kúria, a Táblák és a Közigazgatási Biróság elvi jelentőségű határozatait rendszeresen feldolgozva'megismertetni, — első kötete fekszik előttünk. Ezen kötet a magy. kir. Kúriának, a kir. Tábláknak és a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak teljesülési határozatait foglalja magában. Hogy az eddig megjelent hasonló célú munkák mellett, mi teszi szükségessé ezen mű megjelenését, a munka előszava következőleg indokolja. «Eddig megjelent gyűjteményeink többé-kevésbbé ugyanezen irányelvek szem előtt tartása mellett készültek ugyan el, de a jogéletnek s az idő folytán megváltozott alakulatai mellett ma már sok olyan határozatot tartalmaznak, amelyek vagy ujabb törvények, vagy ujabb gyakorlat folytán hatályukat vesztették, és ennek következtében ezek a gyűjtemények nem nyújtják ma már azt a teljes képét az élő jognak, mely a gyakorlati jogásznak biztos útmutatásul szolgálhatna a felmerült jogeset elbírálása kérdésében.)) Ezen indokolás helyességét el kell ismerni. Roppant munkától és fáradságtól kiméli meg az ilyen mű, ha céljának megfelel, a gyakorlati jogászt, kinek néha azonnal tájékozásra van szüksége az iránt, hogy legfőbb ítélőszékeink az élettel karöltve járó és szükségkép változó judikaturájában mi az avult, mi a változó és mi a maradandó, vagy mondjuk : a legújabb érvényes jogi felfogás. Az ilyen munkának azért felette gondos körültekintéssel kell kiválasztani a rengeteg anyagból azt, ami valóban értékes. Nem sok esetre, hanem jellegzetes, typikus esetre van szükség. Ez pedig nem puszta esetgyüjtést, hanem kritikai kiválasztást jelent. Erre a munkára csak az vállalkozhatik. aki benne van maga is a jogalkotás nehéz munkájában, és érintkezésben áll annak életerős lüktetésével. És azért csak üdvözölhetjük Grecsák munkáját, ki úgyis mint ismert kiváló jogász, úgyis mint legfőbb itélőszékünk egyik kitűnő bírája érzékkel bír a gyakorlati élet kívánalmai iránt. Az előttünk fekvő első kötet, az anyag rendkívül gyakorlati és áttekinthető elrendezése és beosztása, minden tekintetben könnyen tájékoztató betüsoros mutatója által tűnik ki. A szerkesztő személyisége pedig teljes biztosítékot nyújt arra, hogy a mű hátralevő kötetei, melyek a szerkesztői munka nehezebb részeit fogják magukban foglalni, teljesen igazolni