A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 18. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez, és a magyar ügyvédi kérdéshez (Folytatás.)

A JOG tetve lett, s melyet ezideig el nem foglalhatott. Mikor ezt teszi, csak kötelességet teljesít a saját intézménye irányában. A jegyzők illetményeinek szabályozásával mindenesetre elérkezett annak az időpontja, hogy a kormányzat a magánmunkálati ügykör szabályozásához lásson. Az pedig a legkevesebb, hogy olyan rendelkezések ne történjenek, mint a fizetésrendezési javaslat 12. §-ában foglalt, melyek következményeikben minden egyébtől eltekintve, jogszolgáltatási rendszerünknek és ennek keretében a közjegyzői intézménynek természetes fejlődését meggátolhatnák. Következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra: A kir. közjegyzők országos értekezlete múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a községi jegyzők illetményeinek szabályozásával a közigazgatás szerves reformja oly irányban készíttessék elő, hogy a községi jegyzők hatáskörében a nem peres jogszolgáltatás terére tartozó magánmunkálatok helyet ne foglaljanak; mert a jogszolgáltatási keretű magánképviseletnek és az igazgatási halalmak gyakorlásában jelentkező állami képviseletnek ugyanazon kézben egyesítése, általános politikai szempontokból megengedhetlen: gyakorlatilag pedig ugy a közigazgatásra, mint az igazságügyre felette káros; megnehezíti a közigazgatási teendők részrehajlatlan és pontos elvégzését, a rendezett igazságügynek azokat a biztosítékait, melyek a nem peres jogszolgáltatásban feküsznek, gyengíti; az ugyanazon hatáskör ellátása végett életbeléptetett közjegyzői intézménynek fenmaradását lehetetlenné teszi. Az értekezlet ezt a határozati javaslatot minden vita nélkül elfogadta. Az értekezlet befejezése után az értekezleten részt vett közjegyzők testületileg az igazságügyi miniszterhez mentek tisztelegni. A miniszter a közjegyzőket nagy szívességgel fogadta és jóakaratáról biztosította és a magánmunkálatok kérdésében azt a kijelentést tette, hogy teljesen eltiltani azt, miszerint a községi jegyzők bizonyos magánmunkálatokkal foglalkozzanak, visszonyaink között lehetetlen, de a jegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat 12 §-a a kérdés rendezésének semmiképen sem praejudikál, döntő lesz e tekintetben a kibocsátandó szabályrendelet. Irodalom. Magyar Jogi Lexikon. A Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában most jelent meg a Márkus Dezső dr. kir. itélötábiai biró szerkesztésében készülő Magyar Jogi Lexikon V. kötete, amely a Kiutalványozás — Perfüggőség közti anyagot tartalmazza, 1600-nál több címszóval és uíalással, pazar nyomdai kiállításban. A 890 oldalas, diszes kötésű, hátaim;.; kötet száznál több jogászunk munkásságának eredménye. A jogi élet minden tere, beleértve a nemzetközi jogsegély, az igazságügyi igazgatás és ügyvitel legapróbb részleteit is, egyaránt gondos tárgyalásban részesül ebben a nagy munkában. Hogy a lexikon teljesen eredeti, azt legjobban az a tény igazolja, hogy a magyar jogéletnek küllöldön sehol sem tárgyalt mult és élő rész léteit tárja elénk, elannyira, hogy hazai jogunknak nem egy kérdésére legelőször éppen a Magyar Jogi Lexikon adott választ. Nagyon helyeseljük, hogy a lexikon ;> készülő két nagy magyar jogászi alkotásnak: a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás tervezeteinek sok teret szentel. Immár csak egy, ebben az esztendőben okvetlenül megjelenő kötet van hátra ebből a monumentális munkából, amelyre egyaránt büszke lehet a szerkesztő és dolgozótársainak diszes tábora, de büszke lehet rá a magyar jogirodalom is. A hat kötetből álló teljes munka ára diszes kötésben 120 K. és minden könyvkereskedésben részletfizetésre is beszerezhető. A Corpus Juris Hungarici, vagyis Magyar Törvénytár 28-ik kötete hozza az 1903. évi törvényeket. Ez a kötet is méltóan sorakozik elődeihez előkelő külsejű kiállításával, s kétségtelenül kiváló és jelentőséges irodalmi munkája a most lefolyt évtizednek, mert kétségtelen, hogy semmiféle más nemzet nem birja törvényeinek ily együttes és tökéletes gyűjteményét, mint amilyen ez, melyet Márkus Dezső dr. kir. táblai biró odaadó kitartással végzett. A «Magyar Törvénytár* most megjelent 1903. évi törvényeinek ára fűzve 1 korona 50 fillér, félbőrkötésben 3 korona, a többi 27 köteté 1000—1902-ig 196 korona. Vegyesek. A m. kir. Kúria büntető szakosztályai 1904. április 29-én Paiss Andor dr., tanácselnök elnöklete alatt teljes ülést tartottak, melynek tárgya volt: [, Megvitatása és eldöntésea kir. Kúria IV. büntető tanácsának, 1904. évi április hó 7-én tartott ülésében felmerült következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek: Ha az elsőfokú bíróságnál bejelentett semmiségi panaszt ugyanaz a bíróság visszautasítja, a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás érdemi elintézése a Bp. 3j8. illetőleg Ő4-5. §-ban megjelölt másodfokú bíróság, vagy pedig a kir. Kúria hatáskörébe tartozik-e ? Előadó Xaményi József a kir. Kúria bírája, az illető ügy száma pedig: j,2ig/B. 1904. a vonatkozó elözö határozat száma 2.694/B. 1904. Mezei munkának vasárnapi napon végzésével elkövetett kihágás elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. minisztertanácsnak 1904. évi március hó 19-én hozott határozata.; A m. kir. minisztérium a J. Pál és társai, B. József és társai, özv. L. Bertalanné és társai ellen vasárnapi munkaszünet meg nem tartása miatt tett három rendbeli feljelentés tárgyában a t—i kir. járásbíróság és a t—i járás " főszolgabirája között felmerült három rendbeli hatásköri összeütközési ügyet megvizsgálván, következőleg határozott: Ezen ügyek elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: J. Pál és társa a—i, illetőleg z—i, — B. József és társai k—i, — özv. L. Bertalanné és társai o—i lakosok a csendőrség által amiatt jelentettek fel, hogy vasárnapi napon a határban mezei munkát végeztek, illetőleg végeztettek. A t—i kir. járásbíróság illetékességét leszállította azzal az indokolással, hogy a panaszlott cselekmények a K. B. T. K. 52. §-ába ütköző vallás elleni kihágás ismérveivel nem birnak, ennélfogva csakis az képezheti elbírálás tárgyát, vájjon az 1891: XIII. t.-cikk 1. §-a által megszabott munkaszünet a szóban forgó cselekményre kiterjed-e és ehhez képest az 1891: XIII. t.-cikk 6. §-ának első bekezdése szerint büntetendő kihágás ismérvei fenforognak-e. A t—i járás főszolgabirája ezekre az ügyekre vonatkozólag hatáskörét szintén nem állapította meg, kifejtvén, hogy az 1891: XIII. t.-cikk kizárólag az ipari munkáról szól, a K. B. T. K. 52. íjában meghatározott kihágás elbírálása pedig a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy a mezei munkának vasárnapi napon való végzése nem esik az 1891 : XIII. t.-cikk tiltó rendelkezései alá, amennyiben ez a törvénycikk kizárólag az ipari munkának vasárnapon való szüntetéséről szól, a feljelentett cselekmény — amennyiben adat merülne fel arra, hogy a kérdéses munka által valamely egyházi szertartás megzavartatott — csak az 1879 : XL. t.-cikk 52. §-ába ütköző kihágás tényálladékának megállapítására lehet alkalmas, ennek a kihágásnak az elbírálása pedig az 1897 : XXXIV. t.-cikk 18. §-a IV. pontjának és 19. §. 1. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. bíróság hatáskörébe van utalva. A kir. biróság feladatát fogja képezni, hogy — amennyiben ugy találja, hogy az 1879 : XL. t.-cikk 52. §-ába ütköző kihágás alkotó elemei hiányzanak s ennélfogva a feljelentett cselekmény büntetendő cselekményt egyáltalában nem képez, — a bűnvádi eljárás megindítását végzésileg megtagadja. (33,576/1904. B. M. sz.) Általános jogászkongresszus St. Louisban. A st.-lousi világkiállítás igazgatósága és az American Bar Association (amerikai ügyvédegyesület) a világkiállítás ünnepségeivel kapcsolatban általános jogászkongresszust (Universal Congress of Lawyers and Jutists) rendez, mely 1904. évi szeptember hó 28—30. napjain a világkiállítás területén a nemzetközi kongresszusok csarnokában lógja üléseit tartani. A kongresszus a többi között a különféle jogrendszerek hatásával, az összes művelt nemzetek igazságszolgáltatásában kívánatos egyöntetűség elérésének módozataival és az egész világ jogászai között létesítendő kapcsolat kérdésével fog foglalkozni. Mikor végződik be az utazás ? Egy utas leszállván a vonatról, a perronon elcsúszott s nagyobb sérülést szemvedett. Kártérítés iránt beperelte a vasutat az alapon, hogy a balesetnek a vasút vétkes gondatlansága volt az oka, mert a vasút nem hintette be a perron előterét homokkal, holott annak síkos volta a fagy miatt nyilvánvaló volt. A vasút felperes elutasítását kérte azon az alapon, hogy az utasnak szerződésszerű továbbítása, abban az időben, midőn a baleset történt, már be volt fejezve. Szerződésén kívüli hibáért pedig nem tartozik felelőséggel. A német Reichsgericht nem vette figyelembe ezt az érvelést, hanem a keresetet megítélte. Az indokolás kimondja, hogy az utasok abból a célból, hogy a vonatokhoz jussanak, vagy azokból eltávozhassanak, nem járhatnak a maguk választotta utakon, hanem kénytelenek olyan utakat és létesítményeket használni, melyeket a vasút egyenesen ebből a célból alkotott. Ebből önként következik, hogy a vállalkozó ebbeli kötelezettsége, hogy az utast menetjegyéhez képest egyik helyről a másikra továbbítsa, nem fejeződött be abban a percben, midőn a vonat a rendeltetési állomásra beérkezik, hanem a vasút arról is kftteles gondoskodni, hogy az utasok baj nélkül elhagyhassák a pályaudvart. Megrendelésgyüjtés írógépekre. A budapesti irógépkeresRedőket az utolsó időben a vidékeken egyre-másra büntették meg megrendelésgyüjtésért, ami arra indította őket, hogy a kereskedelmi miniszternél feliratilag kérjék az Írógépnek a megrendelésgyűjtési törvény hatálya alól való kivételét, főérv gyanánt a kérés támogatására azt hozván fel, hogy az Írógépek Magyarországon nem állíttatnak elő és közkereskedés tárgyát sem képezik tehát a megrendelésgyüjtési tilalom alól való kivétel sem a honi ipar, sem pedig a vidéki kereskedők érdekeit nem sértené. A kereskedelmi miniszter, mielőtt e kérdésben döntött volna, most felszólította a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy mondjanak véleményt a dologban és csak a vélemények beérkezése után fog határozni. PMJJU RÉSZvéKYTÁMMÁO NVOWOAjA BU0APE4TBN.