A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 17. szám - Lehet-e a gyilkosságot vétségnek minősíteni?

68 A JOO A kir. tszék ezzel a kijelentésével megsértette a törvényt. Az ellopott metszett fenyó'szálfa ugyanis építési célokra szolgáló fa volt, nem pedig tüzelőfa és annak jelzett minőségét nem változtathatta meg az a tény, hogy a vádlottak a kérdéses szálfát feldarabolták és annak egy részét tüzelésre felhasználták. De ettől is eltekintve a tüzelőfa mint nem közvetlenül élvezetre rendelt és használható tárgy, nem élvezeti cikk, annak eltulajdonítása tehát,még ha értéke a 4 K,-át meg nem haladja is, nem a kih, btk. 126. §. alá eső tulajdon elleni kihágást, hanem egyéb törvényes kellékek fenléte mellett lopást képez. Vádlottaknak a vád tárgyát képező cselekménye ezek szerint nem volt mínősithető a kih. btk. 126. §-ban meghatározott tulajdon elleni kihágásnak és vádlottak a magáninditvány hiányából a vád alól felmenthetők nem voltak. Ezeknél fogva a kir. ügyész perorvoslatát alaposnak felismerni s a törv. sértést megállapítani kellett. A bp. 432. §. 1. bek. szerint az a bíróság, melynél a semm. panasz bejelentetett, csak a törvényben kizárt, valamint az elkésetten vagy arra nem jogosult'egyén részéről használt semmiségi panaszt és indokolását, illetőleg az érvényesíteni kivánt semmiségi oknak megjelölése nélkül beadott indokolást utasíthatja vissza, de a más okból bejelentett semmiségi panaszt nem. Tekintve, hogy a védő által közbe tett semmiségi panasz a fentebb elősoroltak közé nem tartozik s igy a kir. tszék ennek visszautasítására jogosítva nem volt: ezeknél fogva a felfolyamodásnak hely adandó és a visszautasító végzés megsemmisítendő volt. A vád szabadságvesztéssel büntetendő rágalmazás vétsége miatt lett indítva, mely a tárgyalás folyamán is fentartatott a bp. 430. §-ának megfelelően alkalmazandó 390. íj. szerint. A semm. panasz bejelentésekor mind az, hogy a semm. panasz az Ítéletnek mily intézkedése ellen használtatik, mind pedig a semmiségi ok világosan megjelölendő. A törv. szakasznak csupán számszerint történt megjelöléséből nem állapitható meg az, hogy a semmiségi panasz arra irányult volna, mikép a vád alapjául szolgáló tett a btő. törv. határozmányai szerint valamely büntetendő cselekmény tényálladekát meg nem állapítja. A m. kir. Kúria (1904. márc. márc. 22-én 1,601/B. sz. a.) rágalmazás véttsége miatt vádolt Sch. Károlyné elleni bünperében, melyben a székesfehérvári kir. jbiróság B. 466/4. sz. a., az ugyanottani kir. tszék pedig 5,156/903. sz. a. itélt, ezen ítélet ellen a vádlott védőjének semm. panaszát és felfolyamodását vizsg. alá vévén, következőleg végzett: A felfolyamodásnak hely adatván, a kir. tszékhek a bejelentett sem. panaszt visszautasító végzése megsemmisíttetik, azonban a semmiségi panasz e helyen utasittatik vissza. Indokok: A kir. tszék mint felebbviteli bíróság ítélete ellen a vádlott védője a Bp. 385. §. 1. a. p. alapján minden indokolás nélkül jelentett be semm. panaszt. Ezt a semm. panaszt a kir. tszék a bp. 556. §-ára hivatkozva, végzésileg visszautasította, mely ellen a vedő felfolyamodással élt. Tekintve azonban, hogy a bp. 432. §. 1. bek. szerint az a bíróság, melynél a semm. panasz bejelentetett, csak a törvényben kizárt, valamint az elkésetten vagy arra nem jogosult egyén részéről használt semmiségi panaszt és indokolását, illetőleg az érvényesíteni kivánt semmiségi oknak megjelölése nélkül beadott indokolást utasíthatja vissza, de a más okból bejelentett semmiségi panaszt nem; tekintve, hogy a védő által közbetett semmiségi panasz a fentebb elősoroltak közé nem tartozik s igy a ktr. tszék ennek visszautasítására jogosítva nem volt: ezeknél fogva a felfolyamodásnak hely adandó és a visszautasító végzés megsemmisítendő volt. Azonban tekintve, hogy a vád szabadságvesztéssel büntetendő rágalmazás vétsége miatt lett indítva, mely a tárgyalás folyamán is fenntartatott és tekintve, hogy a bp. 430. §-ának megfelelően alkalmazandó 390. §. szerint a semm. panasz bejelentésekor mind az, hogy a semm. panasz az ítéletnek mily intézkedése ellen használtatik, mind pedig a semmisségi ok világosan megjelölendő; tekintve továbbá, hogy a törvényszakaszra vonatkozó hivatkozás jelen ügyben a semm. ok világos megjelölését nem tartalmazza; s a törvényszakasznak csupán számszerint történt megjelöléséből nem állapitható meg az, hogy a semm: panaszárra irányult volna, mikép a vád alapjául szolgáló tett a büntető törv. határozmányai szerint valamely büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítja. Amennyiben pedig vádlott részéről a bűnösség megállapítása nehezteltetik, a vádlott részéről tagadásba vett cselekményekkel szemben, figyelemmel az ítélet szerint bizonyítottnak vett tényekre, kétségtelen, hogy a védő semmiségi panasza a bizonyítás kérdésére vonatkozik, mely pedig törvény szerint, anyagi semmisegi ok cimén, semmiségi panasz tárgyává nem tehető: ugyanezért a vádlott védője által közbevetett semmiségi panasz, törvényes semmiségi ok megjelölése hiányából, a B. P. 434. §. 1. bek. alapján e helyen volt visszautasítandó. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az a körülmény, hogy folyamodó ügyvédjelölt, ideiglenes megbízásai folytán a kir. jogakadémián hetenként néhány órában a magyar magánjogból előadást tart, nem akadályozza őt abban, hogy ügyvédi gyakorlatot szerezzen és nem szolgálhat okul arra, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele megtagadtassék. A pozsonyi ügyvédi kamara (1903. novb. 12-én 1,140/903 sz. a.) ifj. K. Móric dr.-nak, az ügyvédjelöltek lajstromába való bejegyzés iránti ügyében, következőleg határozott: Az ügyvédi kamara választmánya folyamodót kérelmével elutasítja, stb. Indokok: Az 1874: XXXIV. t.-c. 5., 12„ §-ai szerint a joggyakorlatnak kizárólagosnak és állandónak kell lennie. Abból következik, hogy azok, akik már állásban vannak, joggyakorlatra nem léphetnek. Folyamodó az 1903 4. tanév első felében a pozsonyi kir. jogakadémián a magyar magánjognak tanításával van megbízva s annak folytán szolgálati visszonyban van, hivatali állása, amint összeférhetlen azzal, hogy a kir. bírósághoz joggyakornoknak kinevezhető legyen, épen ugy összeférhetlen azzal, hogy ügyvéd melletti működése esetén is, az ügyvédjelöltek lajtstromában felvehető legyen. A m. kir. Kúria (1904 márc. 15-én 9,483. sz. a.) A kamara választmányának határozata megváltcztatik és annak kimondásával, hogy összeférhetlenség esete fenn nem forog, a kamara választmánya utasittatik, hogy ifj. K. Móric dr.-nak az ügyvédi jelöltek lajstromába való bejegyzése iránt intézkedjék, mert az a körülmény, hogy folyamodó ideiglenes megbízásai folytán a pozsonyi kir. jogakadémián hetenkint néhány órában a magyar magánjogból előadást tart, nem akadályozza őt abban, hogy ügyvédi gyakorlatot szerezzen és nem szolgálhat okul arra, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele megtagadtassék. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Aki lakóhelyén egyenes adóval megróva nincs, habár más községben háza van is, II. oszt. kereseti adót fizetni ném köteles. (15,900/902. sz.) A lift használatáért fizetett évi dijak is házbéradó alá esnek. (441/903. sz.) A közigazgatási bírósághoz csak magyar nyelvű panaszok intézhetők. (768/903. sz.) Marhalevelén levő bélyeg átírásának elmulasztása miatt kiszabott bírság akkor is a jegyzőt terheli, ha a marhalevelet a segédjegyzö állította ki. (14,446. és 16,446/992. sz ) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A veszprémi tszéknél Schwarz Mózes pápai cég ellen, bej. jun. 14, fsz. jul. 1, csb. Misley Sándor dr. tg. Saáry Lajos. — A pécsi tszéknél Márkusz Simon helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 9, fsz. máj. 18, csb. Gellér Ottó, tg. Jobst László dr. — A temesvári tszéknél Niedermayer Antal helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 4, fsz. jul. 1, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Ardeleán György. — A debreceni tszéknél Kalmár Sámuel helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 20, fsz. jul. 18, csb. Visky Sándor dr., tg.Arvay Béla dr. — A szolnoki tszéknél Karkoványi Gyula tiszaroffi postamester ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 28, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Adler Artúr dr. — A nagyváradi tszéknél Riss György széplaki szatócs ellen, bej. máj. 2G. fsz. jun. 16, csb. Ember Géza, tg. Leuchtmann Lipót dr. — Az aradi tszéknél Vasuczy és Krucso helyb. közker. tsaság ellen, bej. jun. 4, fsz. jul. 2, csb. Radány Dezső dr., tg. Vizer Lajos — A fehértemplomi tszéknél Jung András temeskubini szabómester ellen, bej. jun. 1, fsz. jun. 30, csb. Richel Frigyes dr.. tg. Kuna Jerfö. — A kaposvári tszéknél Wertheim Szidónia barcsi kereskedő ellen, bej, máj. 10, fsz. máj. 25, csb. Kramer József dr., tg. Bing Ernő dr. — A csíkszeredai tszéknél Simon Jenő helybeli kereskedő ellen. bej. máj. 15, fsz. máj. 26 csb. Jerzsák János, tg. Tauber József dr. Pályázatok ; Az algyógyi jbiróságnál bírói áll. máj 1 (86) Az eperjesi kir. ügyészségnél ügyészi áll. máj. 4. (89) Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk Dárda N. K. dr. Faskas— Csizmár nem érk. Fogaras V. O. dr. Tikusi—Konstantinus érk. 3171 904 sz. a. előa. Scherff, n. e. Sopron H. E. Szombathely—Hajnal (7821 903, előa. Somogyi) márc. 31 hh. Szászrégen Ch. A. dr. Kemény—Wiegner érk. 2085/903 sz. a. előa. Frink, n. e. — Baruch—Kolbász érk. 740/903 v. a. előa. Kovács Béla, ápr. 6 hh. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A rozsnyói kir. közjegyzői irodában a közjegyzőhelyettesi állás betöltendő; előnyben részesül azon pályázó, aki a német és tót nyelvekben legalább némileg jártas. A dárdai kir. közjegyző helyettest keres. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 HÉfiZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BU0APE6TEN.