A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 15. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Folytatás

116 A JOG koronáig terjedhető és elzásra átváltoztatható pénzbüntetéssel sújtandó. Ismételt képviselet vagy beadványok ismételt szerkesztése esetén 1 — 90 napig terjedhető elzárásra büntetendő. A kihágás hivatalból üldözendő és följelentésre mindenki köteles, aki a jogosulatlan képviseletről tudomást szerzett. Zugirászat esetén az a bíróság jár el, amelynél a zugirászati ténykedés elkövetve vagy a beadvány be nyújtva volt. A föl nem jelentő 100 koronáig terjedhető bírósággal sújtható, ha az, hogy a jogosulatlan eljárásról tudomással birt és tettes a kihágás elévülése miatt már nem büntethető — bíróilag megállapítást nyer. A zugirászatra vonatkozó eme szigorú intézkedések teljesen indokoltak, ha figyelembe vesszük, hogy csak olyanokat érhet a büntetés, akik absolute semmi jogosultsággal nem bírnak arra, hogy feleknek beadványokat szerkeszszenek, vagy azokat bíróságok előtt képviseljék. Az sem képezheti a minősítés alkatelemét, hogy dijért vagy dijnélkül készitette-e a zugirász a beadványt, mert az lenne tiltva, hogy jogosulatlan személyek bíróságokhoz beadványokat szerkeszszenek vagy feleket képviseljenek. Az üzletszerűség megint nem képezheti a zugirászat alkatelemét, mert a zugirászat fennforog, mihelyt az arra nem jogosított egy izben is beadványt szerkeszt vagy meghatalmazottként föllép. Ily módon a zugirászat üldözése a csak zugirászatból élők ellen irányulna és az ügyvédi kar átlátná, hogy nem volt igaza, amikor a közjegyzői s még inkább a községi és körjegyzői-kart támadta a zugirászat ellem hajszában, A fenti rendszer szerint az is kikerültetnék, hogy a községi és körjegyzők .számlájára irt zugirászat tulajdonkép a kizárólag zugirászatból élők számlájára lett volna írandó. Aki a községi és körjegyzők munkáját ismeri, el kell ismernie, hogy nagy átlagban elég jó munkát végeznek és a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. törvény alapján kibocsátott 126,000/902. számú rendelet elegendő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a legyzők óvatosan járjanak el munkájuk körül. És még hathatósabb lenne, ha a főszolgabirák átszökött vizsgálat alkalmával meg is győződnének a vezetett napló tételeinek valóságáról, amit egy-két félnek rövid utu megidézésével el is érnének. A közigazgatás államosításával azt el is lehetne érni. A visszaélés alapja azonban a 88. §. alapján alkotott vármegyei szabályrendeletekben van. amelyek a magánmunkálatok körét túlságosan és törvényellenesen kiterjesztették. De általában célszerű volna kötelezőleg kimondani, hogy a biróságok minden egyes esetben a meghatalmazott költ- i ségeit, a fennálló szabályok figyelembevételével, törvényesít- ' sék — értve ezt az ügyvédekre, közjegyzőkre és körjegyzőkre ; — mert ezáltal a nép mintegy hozzá szoknék, hogy csak oly ! dijakat fizessen, amelyek a bíróság által törvényesítve vannak. • Ez leginkább tapasztalható a hagyatékok leltározási dijának megállapításánál. Lesznek — jól tudom — sokan, akik az általam javaslatba hozott szabályokat tulszigoruaknak. sőt egyenesen drákóiaknak fogják találni, azonban nyugodt lélekkel alkalmaznám azokat a jövőben, mert meg volnék győződve, hogy nem méltatlant ér a büntetés. Ha a zugirászatot meg akarjuk szüntetni, akkor állítsunk fel olyan szabályokat, amelyek alkalmasak is arra, hogy azok alkalmazásával megszüntethető legyen, vagy pedig hagyjuk abba és ne festegessük az ördögöt a falra, mert attól bizony egyetlen zugirász sem ijed meg. Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy Ausztriában a polgári perrendtartást életbeléptető törvény (1895. VII/9-én kihirdetve) az 1857. VI/8-án kelt miniszteri rendeletet, amely a zugirászatot hivatalhói üldözendő cselekményként szabályozta, fenntartotta. E rendelet szerint a zugirászatot az a bíróság köteles üldözni és az eljárást folyamatba tenni, amelynél a zugirászat elkövetve lett és a zugirászt 10—400 korona pénzbüntetéssel vagy 24 órától 6 hétig terjedhető elzárással sújthatja. Ügyvédek és közjegyzők, akik a zugirászat által készített beadványokat ellenjegyzéssel ellátják, vagy a zugirászatot bármely más módon előmozdítják, fegyelmi uton büntetendők. Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta ADMETO GÉZA dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. (Folytatás.)* A szakszerű érvelést illetőleg az ügyvédnek nagy tapintatra van szüksége, nehogy törvényhelyek idézésével, felsőbirósági kijelentések felemlitésével azt a látszatot keltse, hogy a bíróságot oktatnis nem meggyőzni törekszik, mivel e tekintetben bíróságaink szintén igen érzékenyek, pedig ez az érzékenység egyetlenegy esetben sem lehet indokolt, mert az ügyvéd szándéka a meggyőzésre és nem az oktatásra irányul. A törvényeket általános emberi szemponból és az életre kell alkalmazni, ez képezi főjogosultságát az esküdtszéknek. Nem egy jogászbiró csak jogászilag gondolkodik, van bizonyos abstract felfogása a büntetőjog céljáról, mely hosszabb szolgálat s működés után annyira megállapodik, hogy annak megdöntése szinte lehetetlen. A bizonyos átlagos életviszonyok és cselekmények alapul vétele mellett alkotott törvényeket nem az életre alkalmazza, hanem az adott esetből kiválasztja azon átlagokat, amelyek alapul vétele mellett alkottatott meg a törvény és ezeket alkalmazza a törv. ny valamely rendelkeI zésére. Az esküdtek a konkrét esetet általános emberi szem| pontból bírálják el, nincsenek elfogulva bizonyos doktrína által, nem tartja ítélkezésüket békóban a büntetésnek javítási, *) Előző közlemény a 13. számban. rendelt rabok által — a szabályozott ellenérték ellenében — miveltethetik ; ellenben nem értékesíthetik saját terményeiket az intézeteknél. Az igazgató mellé sorakoznak az ellenőr, titkár, adjunktus ; fontos személy továbbá az őrségfelügyelő (porkoláb); ő is iskoláztatja és ellenőrzi az őrség személyzetét, melynek túlnyomóan katonai jellege van. O veszi át a rabot, végzi rajta a testi nyomozást, megállapítja a személyleirást és az ismertető jeleket és eszközli a fényképezést ; megfigyeli őt a vele szemben alkalmazandó biztonsági intézkedések mérve tekintetében és ellenőrzi az őrök érintkezését velők, nehogy ez pajtáskodásra vagy barátságra vezessen, köztük társalgás ne folyjék és túlkapások egyik fél részéről se forduljanak elő. Az ő szavától függ a rabnak áthelyezése a magasabb fokokba. Az őrség sok panaszra ad okot, részint műveletlen voltánál fogva, részben pedig azért, mert a börtönszolgálat nem képezi hu atásukat. Alig hogy nyugdijképessé válnak, kilépnek, hogy nyugdijukból a polgári világban kényelmesebb életet folytathassanak Főoka e bajnak az őrség csekély zsoldja, mely nálunk átlag évi 500—700 K. és 100—200 K. lakpénz, ezenfelül ruházat és naponta 84 gr. kenyéradag. Horvátországban az átlag 570 K., Boszniában 770 K. évenkint. Olcsó húsnak hig a leve. A főbb tisztviselők fizetése is elég szerény. Az igazgató nálunk 2,800—4,800 K. fizetést, 800 K. működési pótlékot és szabad lakást nyer; az ellenőrök 2,200—2,800 K. fizetést és 480 K. lakpénzt; a gondnokok 1,600—2,000 K. fiz., 400 K. pótl. és 350—480 K. lakpénzt; az orvosok 1,600—2,600 K. fiz., 800 K. pótl. és 400- 560 K. lp.; a lelkészek 1.600—2,000 K. fiz. és 350—500 K. lp. ; a tanítók 1,000—1,400 K. fiz., 300—400 K. lp.; az Írnokok 1,000—1.400 K. fiz. és 300-420 K, lp.; az őrségparancsnokok 1,000—1,400 K. fiz. és szabad lakást. Horvátországban az igazgatók 4,000—4,800 K. fiz. és szabad lakást; a gondnokok 2,200—3.200 K. fiz. és sz. 1.; az irodatisztek (Official) 1.600—2,000 K. fiz. és sz. 1. (1 : 420 K. lakp.); az írnokok 1,000 K. fiz. és sz. 1.; a porkolábok 1,000 I K. fiz. és sz. 1. (egy 360 K. lp.); a lelkészek 2,200 K. fiz. és szab. I.; az orvosok 2,200—2,600 K. fiz. és szabjak. (1 : 480 K. lp.) nyernek. Ehhez járulnak remuneratiók 850 K. összértékben és tiszteletdijak oly tisztviselők részére, kik intézeti teendőiket csak mellékfoglalkozásképpen végzik, így a tanítók és lelkészek. Zenicán az igazgató fizetése 4,800 K , 980 K. pótlék és szabad lakás; a titkároké 3,600 K. f., 840 K. pótl. és sz. I. az adjunktusoké 2,800 K. fiz., 700 K. p. és sz. 1.; az officialé 2,200 K. fiz., 560 K. pótl. és sz. 1.; az orvosoké 3,600 K. fiz., 840 K. p. és sz. 1.; a lelkész és tanítóké 1,600 K. fiz 200 K. p., 200 K. lp. Az őrségfelügyelőké 2,400 K. fiz.'. 560 K. p. és sz. 1.; az assistenseké 1,600 K. fiz., 420 K. p. és sz. 1.; a kertészek és gazdáké 1,200 fiz., 200 K. p. és 200 K. lp. ; az őrségi felügyelők helyettesei és az assistenseké 1 600 K. fiz., 420 K. p. és sz. 1.; a gépészé 1,800 K. fiz.. 42o' K. p. és sz. 1. Es ezen szerény fizetések dacára a benyomás igen kedvező ; a tisztviselői kar szeretettel csüng a progressiv rendszeren, — és mindannyian azon nézetet vallják, hogy csakis a rabokkai való humánus bánásmóddal lehet sikert elérni.