A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 15. szám - A progressiv büntetésvégrehajtás Magyarország-, Horvátország, és Boszniában (Folytatás.) 2. [r.]

hoz foidul, aki a kivánt bírósági beadványt eltudja készíteni ? Szóval az analfabétaság a zugirászat szülőanyja és a mai visszonyok annak nevelői. Itt kell tehát'az államnak közbelépnie és intézkednie, hogy az a fél, aki a bíróság előtti eljárásban a törvény által megengedett esetekben a bírósághoz személyesen menni nem akar és a szükséges beadványt elkészíteni képtelen: abban az esetben köteles az állam áital képesített egyéneket: az ügyvédeket igénybe venni. És ezt az állam teheti, mertaz államra nézve nem közömbös, hogy az igazságszolgáltatásba kik folynak be, miként nem közömbös, hogy a betegek kuruzslókhoz vagy képzett orvosokhoz fordulnak-e. avagy a javasasszony patikájába vagy a gyógyszertárba járnak-e ? Mármost a bírósági ügyek két csoportját véve : a peres és perenkivüli eljárást, könnyen megtaláljuk azt a terrénumot, amelyen az ügyédeket, közjegyzőket és jegyzőket elhelyezhetjük anélkül, hogy egymással összeütközésbe jöhessenek. í. A peres eljárás rendjén ugyanis visszautasítandó volna minden kereset és beadvány, amelyet nem a fél személyesen adott jegyzőkönyvre vagy sajátkezüleg alá nem irt — hacsak nem a 94. §-ban megállapítandó meghatalmazottak vagy ügyvédek adták be. 2. A perenkivüli eljárásban az ügyvédi kényszer eseteit kivéve, vagy a tél kellene, hogy kérelmét jegyzőkönyvre adja vagy általa szerkesztve, irva és aláírva beadja, vagy a törvényben meghatározandó képviselő utján benyújtsa. A perenkivüli eljárásban azonban jogosítva volnának az I ügyvédek mellett a köz- és köijegyzők is beadványokat készíteni, mert a perenkivüli eljárás során méltánytalan volna a feleket a bíróság székhelyére fárasztani 50—80 kilóméteres távolságról oly egyszeiü nyilatkozattétel céljából, amelyet a község jegyzője is elvégezhetne. A pereukivüli eljárás rendén a telekkönyvi eljárásra külön elveket tartanék irányadónak. Az ingatlan eladásra vonatkozó szerződések egyelőre még nem fognak közjegyzői kényszer alá vettetni, mert sokkal távolabb állunk a fejlcdés fokán ettől, semhogy ez azonnal i bekövetkezhetnék és éppen azéit az ingatlanok átruházására vonatkozó szerződések készítését egyenesen a köz-, körjegyzők és ügyvédek hatáskörebe utalnám, de visszont kizárnám, hogy más valaki ily okiratot vehessen fel. Épp azért az ily okiratok bevezetéseben a közjegyzői OKÍratok mintájára az volna fel- | veendő, hogy mely község jegyzője, mely ügyvéd stb-i előtt jött létre s ha ez az okiratban benne nem foglaltatnék, a kérés viíszautasitandó volna. És ez által is nagy mértékben volnának korlátozva a zugirászok. A közjegyzői kényszer alá vetett ügyletek továbbra is ugy maradnának (házastársak stbi.). E mellett még azt a megszorítást is tenném,^ hogy a telekkönyvi átírásra vonatkozó kérelmet csak az illetékes fél terjeszthetné elő szóval, vagy ily kérés csak közjegyző vagy I ügyvéd által szerkesztve voli a beadandó. Ez által a közjegyzők által szerkesztett iratok a telekkönyvi bekebelezés iránti kérés szerkesztésekor szakember felülbiráíata alá kerülnének és a fél idejekorán értesülhetne a fennforgó akadályról. A perenkivüli eljárás rendén elegendőnek tartanám, ha a kérelmet az azt szerkesztő ügyvéd, köz-és körjegyző egyszeiüen ellenjegyzené, de a községi és körjegyzőket arra is kötelezen dőnek tartanám, hogy az ily okiratokat sajátkezüleg készítsék el, mert ellenkező esetben a körjegyzőket a legnagyobb, legmesszibbmenő visszaélésékre használnák föl a zugirászok. A telekkönyvi akadály miatt visszautasított kérés hiányait az azt készítő köteles volna díjmentesen pótolni. Ily elvek szem előtt tartásával és alkalmazásával egész határozottan lehetne reményelni, hogy a zugirászat teljesen kiküszöböltetik és az ügyvédek is egyelőre meg lehetnének elégedve az ügyvédi hivatás ilyetén tiszteletben tartásával. Ami a 94. §-ra vonatkozó észrevételeimet illeti, azok a | perrendtartás képviselőházi tárgyalásakor még figyelemre méltathatók volnának, a zugirászat korlátozására vonatkozó nézeteim pedig még irányadók lehetnek, mivel a perrendtartás miniszteri indokolása ^393) szerint: az e részben szükséges erélyes általános rendelkezések megtételéről az életbeléptetési törvény | megalkotásánál kell gondoskodni. Ez a gondoskodás azonban eredményre csak akkor fog vezetni, ha a zugirászatra vonatkozó intézkedések nem az angyalok, hanem az általam jellemzett úriemberek ténykedésének figyelembe vételével fognak szerkesztetni. A fentebb mondottakat összegezve, véleményem oda irányul, hogy: a Tervezet 9 . £-ának b) és c) pontját föltétlenül törölni kell. A Tervezet 138. §-sa ily szellemben volna átalakítandó ; a járásbíróság eljárásában és általában oly ügyekben, amelyekben a fél személyesen eljárhat, ha a keresetet és kérelmeket nem személyesen terjeszti elő, hanem írásban nyújtja be, akkor a kereset és kérelem sajátkezüleg írandó és a 100. szerint aláírandó. A keresetet és kérelmet a 134. és 129. §.-nak megfeleI lően elkészíteni nem képes fél csak a törvényben meghatározott képviselők utján nyújthatja azt be. A 100. §. 2-ik bekezdésének 2-ik fele a keresetre és beadványokra nem nyerne alkalmazást. II. 1. Az életbeléptetési törvényben ki kellene mondani, I hogy a bíróság előtti perenkivüli eljárásban, ha a fél a beadványt nem sajátkezüleg irta és két tanú előtt sajátkezüleg alá nem irta, — községi (kör-) jegyzők, közjegyzők és ügyvédek utján nyújthatják be beadványaikat, akik azokat ellenjegyezni tartoznak. 2. A bíróságok előtti peres és peren kívüli eljárásban az, aki anélkül, hogy a töivény által meghatáiozott jogosult képviselő (meghatalmazott) khetne, biroság, vagy bnósági kiküldött, megbízott előtt meghatalmazással vagy anélkül föllép vagy a bírósághoz, a bírósági kiküldötthöz (megbízotthoz) I írásbeli beadványt szerkeszt: kihágást követ el és 5—500 Ezek szerint az egy évet felülhaladó börtön- és a súlyos bűnök büntetése Zenicán végrehajtandó. Különös okokból azonban az országos kormány eltekinthet a kategóriáktól és a büntetés tartamától és így a fogházbüntetést, egy évi, vagy annál rövidebb szabadságbüntetést is Zenicán. viszont 1 éven felüli börtönt más fogházban is végrehajtathatja. A gyakorlatban azonban eddig a rendes zenicai letartóztatás módjától nem igen tértek el. A büntetés végrehajtásának szervezete mindhárom országban az igazságügyi kormányzat hatáskörébe tartozik. Hazánkban az igazoágügyminisztérium III ügyosztálya áll annak élén, — de tervbe van véve egy külön börtönügyi osztály szervezése. — A börtönök az ügyészségek és főügyészségek közvetlen felügyelete alatt állanak, — ellenben a letartóztatási intézetekre, ideéitve a közvetítő intézeteket és kerületi fogházakat, a minisztérium közvetlen felügyeletet gyakorol. Horvátországban és Boszniában is az országos kormánynak igazságügyi osztálya vezeti a büntetés végrehajtását. Börtönfőfelügyelői állás eddigelé sehol sincs szervezve, bár szükségesnek tartják és létesítését komolyan fontolóra veszik. A letartóztatási intézetek összes eseményei napi jelentés utján lesznek a központtal közölve. A íabok elosztása az egyes intézetekbe nálunk és Horvátországban (Boszniában ez szükségtelen, mert ott csak egy ily intézet létezik) a központ feladata. Tervezetek és szabályok e tekinte.ben nem léteznek. Szerző nem birátja az ily messzire menő központosításnak. A letartóztatási intézetek vezetése igazgatók vagy gondnokok kezébe van adva. Bármennyire is elismerik annak a szükségét, hogy legalább a főbb intézeteknél képzett jogászok i álljanak az ügyek élén, ugy ez mind a három országban c^ak j egy esetben valósult meg. A fiatal jogásznemzedékben, ugy lát! szik, nincs hajlandóság a böitönügyi szolgálatra. Az igazgató feladata egyebek közt a rabok osztályozá a ; ez annál nehezebb, mennél alkalmatlanabbak a he yiségek. Nehéz az igazgatónak mezőgazdasági működése is. mert ene rendszerint épp oly kevéssé, mint az ipari és kereskedelmi teendők iránt nem bír a kellő szakismerettel, másfelől pedig mégis köteles a foglalkoztatás ezen ágaiban elért hasznot kimutatni és a polgári szakmunkával való versenyzésnek vádját magától távol tartani. Lehetséges, hogy egy tapasztalt gazda kedvezőbb eredményeket tudna elérni, de itt első sorban áll a büntetés végrehajtása és ezért éles kritika nem volna helyén. De a mezőgazdasággal való foglalkozás megköveteli az igazgatónak gyakori távollétét az intézettől és ez eléggé illusztrálja ezen állás nehézségét, melynek főfeladata minden és így a progressiv rendszer mellett is a börtön falain belül teljesítendő. A boszniai utasítás egyenesen feljogosítja az igazgatót nagyobb üzleti összeköttetések megkötésére és nagybani vásár! lások és eladások eszközlésére. E célból személyesen vagy alkalmazottai ut án — de csak előzetes felsőbb engedély mellett — üzleti utazást is tehet, melynek eredményéről azonban jelentést tenni tartozik. Az ily utazás azonban fehér holló; nem esik az intézeteknek nehezükre, termékeiket vagy gyártmányaikat értékesíteni ; sőt alig képesek a keresletnek eleget tenni. A tisztviselők a legtöbb esetben nagyobb, az intézethez tartozó kerti és szántóföldek hasznalatát élvezik, melyek ]övei delme fizetésük egyik részét képezi. Ezen földeket az alájuk