A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 9. szám - Japán alkotmányáról

72 A JOG rendesen megjelent örökössel szemben, mivel az ügygondnok esetleg az ujabbi tárgyalási határnapon sem jelenvén meg, a tárgyalás az ö nyilatkozata előtt be nem fejezhető, ebből következőleg a hagyaték át sem adható és igy a többi örökös igénye kárt szenvedhet, aminek megelőzése szempontjából szükségesnek tartanék valami novelláris intézkedést. Gréb Bruno dr., kir. közjegyzőjelölt Hátszegen. Sérelem. Szabad volt-e az önkénteseket besorozni a mult évben? Az 1889. évi 6. t.-c. 14. §-ának utolsó bekezdése világosan 1 ugy rendelkezik, hogy mindenféle katonai jutaléknak, tehát az önkénteseknek is, tényleges kiállítása csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozás ezeket a jutalékokat arraazévre már megszavazta. Köztudomású tény, hogy az ujoncmegajánlás'raz 1903. évre még most sincs megszavazva és hogy a honvédelmi miniszter kijelentése szerint mintegy 5,900 önként (?) jelentkező egyént soroztak be a mult évben a hadseregbe. Ez tehát nyilt és tagadhatatlan arculütése a törvénynek, amely nem első ugyan, de a legveszedelmesebb, mert éppen az alkotmányt eltiporni szándékozó velleitásoknak szolgákat fegyvert és letipró eszközt a kezébe. iLS . . . . most jön, nézetem szerint, legszomorúbb része az egész politikai válságnak, amely azért legszomorúbb, mert éles világot vet a minden téren felburjánzott szolgaiságra . . . vájjon azok közül a királyi ügyészek közül, akik a részegember káromkodásáért azonnal felségsértési pert akasztanak az illetőnek a nyakába, csak egynek is jutott-e eszébe azon polgári közegek ellen, akik a törvénytelen asszentálásnál közreműködtek, bűnvádi feljelentést tenni ? Örök szégyen a magyar ügyészi kar alkotmányjogi érzületére és alkotmánytiszteletére, hogy ilyen feljelentést egyetlen egy sem mert tenni. Pedig hát a BTK. 161. §-a azt mondja, hogy lázadást követ el és 2—5 évig terjedhető államfogházzal és 4,000 frt-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki «a törvény vagy a magyar kormány engedélye nélkül a magyar állam területén csapatot gyűjt . . .> Nem lehet felhozni az ügyészségek védelmére azt sem, hogy az önkéntesen jelentkezők felvétele a magyar kormány engedélye alapján történt, mert egyfelől akkor, amidőn az első önkéntesek besorozása megtörtént, ily rendelet még nem volt; másfelől pedig az 1869: 4. t.-c. 19. §-a értelmében «a rendeletek érvény sssége felett egyes esetekben a biró itél» s bizom még annyira az ujabb fizetésrendezéssel degradált magyar birói kar hazafiságában, hogy az ujoncmegajánlás alkotmányjogi garanciáját elkobozni akaró ilyesféle kormányrendeletet érvénytelennek fog kimondani. Mindenesetre kötelessége lett volna tehát az illetékes kir. ügyészségnek az alkotmányjogi sérelmet, a sorozó polgári tisztviselő ellen teendő feljelentés utján a bíróság elé vinni, ami — az elévülési határidő el nem telvén — még most sem lenne késő. • • Irodalom. A magyar kir. Kúria felülvizsgálati tanács'ahatározatainak gyűjteménye cimü mű VlII-ik kötetejjelpnt meg a Franklin-Társulat kiadásá-ban. Összeállította G o 11 1 Ágost, kúriai biró. A VlII-ik kötet a m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsának 1902. évi július 4-től 1903. évi július 7-ig terjedő időtartamon át hozott határozataiból 190 elvi jelentőségű esetet tárgyaz. Áia vászon kötésben 8 kor.50 fillér. Vegyesek. A szegényvédő által ügyvédjelöltje részére kiállított helyettesítési meghatalmazás bélyegmentessége. A magyar kir. közigazgatási bíróság: A kir. közigazgatási bíróság ennek a panasznak helyet ad s a panaszos terhére előirt egyszeres és felemelt bélyegilletéknek törlését elrendeli. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 85. tétele 12. pontja értelmében a szegényjogon perlekedő felet a perhez szükséges minden segélyiratra nézve is megilleti a személyes illetékmentesség — azt az illetékmentességet a részére hivatalból kirendelt ügyvéd mint szegényvédő az illetékszabályok 59. §-a értelmében jogosan veheti igénybe; minthogy pedig jelen esetben a panaszos ügyvéd mint szegényvédő által az ügyvédjelöltje részére az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 16. §-ában előirt helyettesítési meghatalmazvány a perhez a törvény értelmében szükségesnek feltüntetett segélyiratnak megfelel; s minthogy az a helyettesítési megbízás az eredeti megbízásnak — a hivatalból történt kirendelésnek — egy szükségszerű folyománya s igy hasonló tekintet alá esik, ennélfogva a kérdéses helyettesítési meghatalmazásnak bélyeghiány miatt felvett lelet és ennek nyomán előirt illeték fenntartható nem lévén, a panasznak helyt adni s az illetéket töröltetni kellett. (1903. évi október hó 30. 12,044.) Elrutulás mint baleset következménye. A párisi törvényszék a következő érdekes döntést hozta: Egy kőműves baleset következtében faciális hüdést szenvedett, mely az orvosi vélemény szerint «elrutitotta, nevetség és undor tárgyává tette». Az elsőfokú törvényszék a sérült fizetésének 75»/«-át Ítélte meg mint kárpótlást, ami az egyik oldali látás vagy hallás elvesztésének felel meg. A fólebbviteli törvényszék azonban 90°/o-ot 'télt meg kárpótlásul. A tőzsdebiróságra nézve a perrendtartás életbeléptetésére vonatkozó törvénytervezete — Fél egyház i-Nyáry kézikönyvének ismertetése szerint — többek között a következő rendelkezéseket tartalmazza: A budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki terményés gabonacsarnokok külön bíróságainak hatáskörébe tartozik: 1. a tőzsde vagy a gabonacsarnok üzleti helyiségében az ügyletkötésre szolgáló idő alatt a tőzsde vagy a gabonacsarnok forgalmának tárgyát képező értékpapír vagy áru iránt kötött ügyletből az ügyletet megkötő felek között származó perek; 2. tőzsdetagok, bejegyzett kereskedők, vagy tőzsdetagok és bejegyzett kereskedők között a tőzsdei forgalom tárgyát képező értékpapír vagy áru iránt kötött kereskedelmi ügyletekből származó perek, ha a felek a bíróság hatáskörét írásban kikötötték. Ha az alperes részére a keresetlevelet csak hirdetmény utján lehet kézbesíteni, felperes követelését csak a rendes bíróság előtt érvényesítheti. A fent említett különbiróság tanácsban határoz. A tanács az elnökből és 4 bíróból áll. A felek megegyezhetnek abba, hogy a tanács az elnökön kívül 2 bíróból álljon. Valamely fél mulasztása alapján hozott ítélet akkor is érvényes, ha a tanács az elnökön kivül 2 bíróból áll. A biróság megalakulásához szükséges, hogy az ülésben jegyző (jogügyi titkár) mint jegyzőkönyvvezető vegyen részt. Jegyző csak az lehet, aki az 1869. évi VI. t.-c. 6. és 7. §-ai értelmében birói hivatalt viselhet. A biróság ítélete ellen a közléstől számított 8 napon belül a taxatíve fölsorolt okokból felülvizsgálatnak van helye a kir. táblához. Természetesen a közölt szöveg még nem tekinthető véglegesen megállapítottnak. Ausztriai hatóság előtti rágalmazás büntethetősége Magyarországon. A budapesti kir. büntető járásbíróság előtt ezen kérdés merülvén fel, az ügyészi megbízott a vádat a következő megokolással ejtette el: Vádlott a hacóság előtti rágalmazás alapját képező vádat ausztriai, tehát nem magyar biróság előtt emelte. A Btk. 260. §-ában említett «valamely hatóság* alatt csak hazai értendő. Ezt a törvény vitás szakaszaival való egybevetés utján lehet megállapítani. A 163. §-ban a törvény szintén «valamely hatóság> kifejezést használja; a hatóság értelmét a 164. és 166. §. határozza meg. Ezen meghatározásnál a törvény állami, törvényhatósági és községi hatóságokról, a vadászati törvény alapján kirendelt alkalmazottakról, közforgalomban levő vaspályák személyzetéről szól. Ha a törvény idegen hatóságokat is akarna érteni a hatóság alatt, akkor nem szólna csupán a mi vadászati törvényünkről (a vadászati törvény), nem alkalmazná a hatóságok azon osztályozását, mely csupán a mi szervezetünk szerint van (állami, törvényhatósági, községi) s melyen kivül más államokban találhatók más hatóságok is. A törvény betűje szerint tehát hatóság alatt nem érthető idegen hatóság. De kizárja ezt a törvény szelleme is. Ha ugyanis a törvény a hatóság alatt az idegen hatóságokat is értené, akkor meg kellene büntetni azon magyar honosokat, kik pl. háború idején ellenszegülnek idegen hatóságoknak; továbbá mig a saját hatóságainkban meg lehet a bizalmunk, mert azok túllépéseit a büntetőtörvény alapján meg lehet torolni, addig a földnek egy távoli részén műveletlen nép által alkotott hatóság iránt ezen bizalom államunk részéről nem minden körülmények közt lenne indokolt, nem lévén azzal szemben meg az ellenőrzés, megtorlás joga szabályellenes eljárás esetén; továbbá mig a mi vaspályáink állami ellenőrzés alatt állanak, addig vannak államok s területek, hol ily állami ellenőrzés nincs s igy a vaspályák alkalmazottait hatósági közegnek tekinteni helyes nem volna, pedig ezt tenni kellene, ha a «hatóság> alatt az idegen hatóságokat is értenők. Ezek alapján megállapítván azt, hogy a 163., 164., 169. §§-ban «valamely hatóság* alatt csak hazai hatóságot lehet érteni: nem forog fenn indok, hogy a 260. §-nál viszont ^valamely hatóság, alatt az összes idegen hatóságokat is értsük. A Btk. 18. §-ában kimondta, hogy más állam hatósága által hozott büntető ítélet nem hajtható végre s a 17. §-ban, hogy magyar honos más állam hatóságának sohasem adható ki. Idegen hatóság büntető határozatának tehát a törvény hatályt nem tulajdonit magyar honos felett s ezen elvből folyik az is, hogy az idegen hatóság megszüntető határozatának sincs hatálya a magyar honos terhére mindaddig, mig ilyen hatályt a magyar törvényhozás el nem ismer. A szerkesztésért felelősek Révai Lajos dr. V.. Kálmán-utca 16. Stiller Mór dr. V., Rudolf-rakpart 3. •UAJUI MKftur VÍM**4» laOAmtu.