A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 6. szám - Fehér rabszolgakereskedés

24 A JDG tegyen-e jelentést ez ügyben a kapitányságnál, mire azzal felelt, hogy ily csekélységért azt nem aKarja, mire a rendőr eltávozott, vádlott pedig a fülbevalót magának megtartotta. Másnap elment H. Ferenc K. P.-nével vádlott üzletébe s ott megkérdezte vádlottat, miért fogta vissza a függőt, mire az odanyilatkozott, hogy ezt azért tette, mert üzletéből egy épp oly függő elveszett, a függőt azonban vissza nem adta, hanem hallandó volt 6 K-ért a nála levő függőt eladni s a másik függőt khdni. Sértett azonban nem volt hajlandó a függőt megvásárolni, mire azután vádlott a visszatartott függőt ki nem adta. A kir. jbiróság ily tényállás alapján, arra tekintettel, hogy Sch. Mihályné tanúnak esküvel erősített vallomásával igazolva van, hogy K. Péternének teljesen hasonló függőt adott bérrna-ajándékul, mint amilyent K. P.-né, vád'otthoz párját keresni elvitt, s hogy vádlott a függő birlalatába véletlenül jutott, s azt magának megtartotta; hogy ezen eljárása vádlottnak nem volt jogos, sőt törvénybe ütköző, mert a fülbevalót az esetre hajlandó lett volna visszadni, ha a másik függőt sértett fi K.-ért megvásárolta volna; hogy a sértettől elvett függői az üzletébe hivott rendőrnek nem adta oda, hanem azt mindaddig magánál tartotta, mig a tárgyalás folyamán az tőle el nem koboztatott; hogy vádlott a függőt sértettnek akkor sem adta vissza, mikor az személyazonosságának igazolására üzletében H. F. városi képviselővel megjelent; hogy abtk. 367. §. alapján jogtalan elsajátítás vétségét követi el, aki a véletlenül birlalatába jutott, másnak tulajdonát képező ingó dolgot elsajátítja: vádlottat a jogtalan elsajátítás vétségében bűnösnek kimondani indokoltnak találta. A büntetés kiszabásánál a 92. § alkalmaztatott, nyomatékos enyhítő körülményként mérlegeltetett vádlott büntetlen előélete, a kár hiánya, a vádlott meg nem cdfolt azon védekezése, hogy a függőt a tőle ellopott függőjének kárpótlásául tartotta vissza magánaK. Vádlott a 2 rendbeli rágalmazás, illetve becsületsértés vétségének vádja alól a bp. 326. §. 2. p alapján azért mentetett fel, mert tagadásával szemben nem nyert beigazolást, hogy azt állította sértettekről, hogy azok a függőt ugy lopták, ahhoz tiltott uton jutották stb. A győri kir. tszék mi; t fölebbv. bíróság. (1902 máj. 2-i-én •2,054-. sz. a.) A járásbíróság ítéletét a bűncselekmény minősítése és a büntetés tekintetében, figyelemmel a bp. 521. és 325. §-ai rendelkezésere, a bp. 554. §. 2. b) p. alapján megsemmisíti és vádlottat a btk. 355. §-ba ütköző és a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében mondja ki bűnösnek és ezért a btk. 358. alapján vádlottat a 92. §. alkalmazásával 5 K pénzbüntetésre ítéli, mely behajthatlanság esetén az 53. §. értelmében 1 napi fogházra változtatandó át. A mellékbüntetést az 54-. §. alapján mellőzi. Egyébként azonban a kir. jbiróság Ítéletét helyben, illetve a magánvádlók részéről nem feiebbezett abban a részben, melylyel vádlott a panaszolt 2 r. rágalmazás, illetve becsületsértés vétségének vádja alól felmentetett, erint;tlenül hagyja, köteles vádlott, végrehajtás terhe mellett az összes költségeket A. Gy.-né részére megfizetni, stb. Megokolás: A kir. tszék a kir. jbiróság által helyesen megállapított tényállást elfogadta, vádlott cselekményét a rendelkező rész értelmében találta minősitendőnek, mert a tényállásból kétségtelen, hogy a sértettek a kérdéses függőt a vádlott boltjában sem el nem vesztették, sem tévedésből ott nem hagyták, tehát nem véletlenségből vagy tévedésből jutott birlalatába, hanem a sértettek öntudatos ténykedése következtében, éspedig ama célzattal, hogy vádlott a neki átadott fülbevalóhoz mutasson hasonlót megvételre, de nem azzal a célzattal, hogy azt vádlott visszatartsa, vagyis azzal mint sajátjával rendelkezzék, azaz azt mint birlalatába került idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonitsa. Minthogy ama ténykedése vádlottnak, hogy a birlalatába mustra címen került idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonította az által, hogy magánál visszatartotta, a hivatkozott §§-okba ütköző és minősülő sikkasztás vétségének tényálladékát meríti ki és nem a jogtalan elsajátítás vétségét képezi: minthogy ezek szerint a kir. járásbíróság a bűncselekményt tévesen minősitette, ítéletének idevonatkozó részét következőleg a büntetés kiszabása tekintetében is meg kellett a hivatkozott §§-ok alapján semmisíteni, egyébként azonban a kir. jbiróság ítéletét vonatkozó indokolásánál fogva helyben kellett hagyni. A büntetés kiszabásánál a kir. tszék enyhítő körülményként mérlegelte vádlott büntetlen előéletét, beismerését s hogy a bűnjelként lefoglalt és a vádlott által felmutatott függő hasonlósága indította vádlottat a bűncselekmény elkövetésére, hogy kár nincs, mert a függő beszolgáltatott, minélfogva a 92. § t a büntetés kiszabásánál a kir. tszék is alkalmazandónak, illetve vádlottat enyhe pénzbüntetéssel találta sujtandónak. A m. kir. Kúria (190"2 november 10-én 7,653/B. sz. a.) Mindkét alsófoku bíróság ítélete a vádlott elitéltetését illetően a bp. 385. §. 1. a. pontjában meghatározott anyagi semmisségi oknál fogva megsemmisíttetik s B. V. Nándor vádlott a függő eltulajdonítása miatt ellene emelt vád alól felmentetik azzal, hogy a bűnügyi költség az államkincstár terhére esik stb. Megokolás: A btk. 355., 356. §-aiban meghatározott sikkasztás vétsége i éppúgy, mint a jbiróság ítéletében emiitett jogtalan elsajátítás veisége csak idegen ingó dolgon, éspedig a btk. 75. §. érteim, csak szándékosan követhető el, s minthogy a szándéknak a ! üntetendő cselekmény összes alkotó elemeire kell kiterjeszkednie; ebből folyólag a . sikkasztás tényálladéka csak ugy állapitható meg, ha a tettes a btk. 355. §-ban megjelölt cselekedetek valamelyikét abban a tudatban követte el, hogy az ingó dolog másnak tulajdonát képezi. A fenforgó esetben a kir. tszék valónak fogadta el, hogy a vádlott ékszerüzletéből egy arany fülbevaló elveszett; hogy ennek a vádlottnál megmaradt párja hasonló ahhoz a függőhöz, melyet később 1901 dec. 18-án A. Gy -né és K. P.-né a vádlott üzletébe vittek és hogy ez a körülmény indította vádlottat az utóbb említett fülbevaló visszatartására; valamint bizonyítottnak f gadta el a kir. tszék azt is, hogy vádlott erről az esetről az általa odahivatott rendőrnek jelentést tett. Ezekből a megállapított tényekből nyilvánvaló, hogy vádlott az Á. Gy.-né és K. P.-né által hozzávitt fülbevalót a magáénak tartotta, t. i. az üzletből elveszett fülbevalóval azonosnak vélte, nála tehát nem volt meg az a tudat, hogy másnak tulajdonát képező dolgot tart vissza, — ennek folytán pedig a sikkasztásnak egyik lényeges ismérve hiányzik s minthogy egyéb bűncselekmény tényálladéka sem állapitható meg: ugyanazért vádlott a fülbevaló eltulajdonítása miatt ellene emelt vád alól, a bp. 385. 1. a) pontjában meghatározott semmisségi oknál fogva, a 437. §; 3. bek. képest, mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletének e részben való rnegsemmisitése mellett felmentendő voli. Ennek következtében a bűnügyi költség, a bp. 482. §. értelmében, az államkincstárt terheli stb. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A gyulafehérvári tszéknél Berkovics Béla nagyenyedi lakos ellen, bej. márc. 12, fsz. márc. 19, csb. Balló Lázár, tg. Jeney Elek dr. • Az aranyosmaróti tszéknél Kosztolányi István nemcsényi lakos ellen, bej. márc. 7, fsz. fehr. 1, csb, Leyrer Lászlö. tg. Znamenák Sándor. — A veszprémi tszéknél Kohn T. Dezső devecseri cég ellen, bej. márc. 19, féz. ápr. 3, cs b.Misley Sándor dr., tg. Éhen János. — A pozsegai tszéknél Bendékovics Ignác p^kráci kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz, márc. 13, csb. Hadzsija Krunoszláv, tg. Kürchner Ede dr. — A nagyváradi tszéknél Erber Imre helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 6, fsz. ápr. 20, csb. Bőhm Jenő, tg. Mihelfy Lajos dr. Pályázatok: A szászsebesi jbiróságnál birói áll. feb. I Í-. '23,1 — A bácstopolyai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 14. (23 — A nagvváradi tszéknél aljegyzői áll. febr. 15. (24) — A nagytapolcsányi jbiróságnál aljegyzői áll febr. 15. (24) — A nagykanizsai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. IS. (25) Kúriai és táblai értesítések. Békés I. K. Nyeste—Sas nem érk. — 8,667/902 n. e. — Brassó W. I. dr Tatrang—Hosszúfalu (1729/902) jan. 27. rendelv. — Erzsébelváros I. Gy. dr. Adam -Roth nem érk. Kőszeg M. J. 2,353/902 (élőa. Kovács Antal) még mindig n. e. Nagybecskerek N. L>. dr. Risztin Risztin nem érk. — Molnár—Molnár érk. 6,859/902 p. sz. a. elöa. Keresztszeghy, n. e. — Nagyszombat B. E. Kubicsek—Skoda érk. 363/903 p. sz. a. elöa. Vermes, febr. 3. mv. — Zvoknszky—Herz érk. 1.075/902 v. sz. a. elöa. Végh, n. e. — Pécska F M. dr. 4,333 és 4,334/902 n. e. — Szászrégen Ch. Á. dr. Teleki—Bárb érk. 1,225/902 v. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. — Szabó—Bürger érk. 5,878'902 p, sz. a. elöa. Klimkó, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki több vidéki irodában működött, irodát önállóan is vezetett s a német nyelvet is birja: nagyobb alföldi városban alkalmazást keres. Ügyvédjelölt kezdőfizetéssel Ajánlatok Doctor juris alatt a zendők alkalmazást keres, kiadóhivatalba intéGyakorlott közjegyzöhelyettes nálam azonnal alkalmazást talál. Ajánlatok a fizetési igény megjelölésével s a képesítés kimutatásával egyenesen hozzám intézendők. Kern Lajos dr., kir. közjegyző Szegeden. Ügyvédjelölt, doktor juris, aki a német nyelvet teljesen birja s aki egy nagyobb iroda önálló vezetésére képes, irodavezetőnek ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Megjelent: Csiki László: |A bűnvádi perrendtartás. Ára 6 korona. Megrendelhető Révész Béla könykereskedönél, Marosvásárhely. A szerkesztésért íelelösek : Révai Lajos dr. Stiller Mor dr. V., Kálmán-utca 16. • V., Rudoff-ráknart 3. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOÁJA BUDAPESTÉ*.